A magyar találmány felhasználási területei

A hipertiszta klór-dioxid – és alkalmazása

Egy szakmai portálon olvashatunk arról, hogy az univerzális, újgenerációs fertőtlenítőszerként működő vegyszer, a szennyezőanyagoktól mentes, nagy tisztaságú klór-dioxid oldat előállításának az innovatív technológiáját a Budapesti Műszaki Egyetem tudományos kutatóműhelyében fejlesztették ki elsőként. A hipertiszta ClO2 olyan fertőzések kezelését is segítheti, amelyeknél a hagyományos antibiotikumok nem hatékonyak.

A klór-dioxid hagyományos felhasználási területeiről (cellulóz fehérítése, ivóvíz-fertőtlenítés) itt olvashatunk összefoglalót: Egy vegyszer több szerepben, most nézzünk néhány további területet.

légkondicionáló fertőtlenítéseA légkondicionáló berendezések melegágyai különböző gombák, baktériumok, vírusok szaporodásának (pl. Legionella baktérium). Mivel a klór-dioxid rendkívüli baktericid tulajdonságokkal rendelkezik, a légkondin átfolyó víz fertőtlenítésére is használható. Eltávolítja a mikroorganizmusokat védő biofilmet és megakadályozza a biofilmek képződését. Eközben nem károsítja a berendezést és a csöveket.

> tovább olvasom

Energetikai pályázati lehetőségek

napelemes pályázat magánszemélyeknekA lakóingatlanok esetében a legnagyobb problémát az elöregedés jelenti, ami többek között az energetikai jellemzők gyengülését is magával hozza egy idő után. Emiatt főképp a régebbi épületek esetén előbb, vagy utóbb időszerűvé válhat egy-egy energetikai korszerűsítés, ami azonban nem egy olcsó mulatság az átlagemberek számára. Szerencsére az európai unós forrásoknak hála ma már adott a lehetőség a lakosság számára is, hogy élve a különböző energetikai pályázati lehetőségekkel fejleszthessék otthonukat.

Lakossági energetikai pályázatok

Magánszemélyek részére jelenleg egyféle lakossági pályázat fut, ami az MFB 0%-os kamatozású, visszatérítendő támogatás formájában érhető el. Ennek a konstrukciónak a hivatalos elnevezése: Lakóépületek energiahatékonyságának és megújuló energia felhasználásának növelését célzó hitel.

Ennek keretében a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) nulla százalékos kamatozású, visszatérítendő támogatást biztosít társasházi lakások és családi házak energetikai korszerűsítéséhez. > tovább olvasom

Műanyaggyártás Magyarországon

Az ipari alapanyaggyártás története

Műanyag gyár Magyarország

Magyarország legnagyobb műanyaggyára

A magyarországi műanyagipar bemutatásakor ketté kell választani a műanyag feldolgozásával és a műanyagipari alapanyag gyártásával foglalkozó gyárakat. A műanyag hordók és tartályok, használati eszközök és berendezések gyártása csak megfelelő minőségű alapanyagokból lehetséges. A gyártás gazdaságossága azon is múlik, hogy milyen messziről és milyen áron lehet beszerezni az alapanyagot, ezért is lehet hasznos a honi műanyag alapanyaggyártók megismerése.

Az alapanyaggyártók kategorizálása

A műanyagipari alapanyaggyártókat – azaz lényegében a szó szerint vett műanyaggyártókat – két csoportba sorolhatjuk: akik a polimereket közvetlenül monomereiből állítják elő (polimerizálnak), míg a másik csoportba tartozó cégek az alap polimerbe adalék-, töltő- valamint társítóanyagokat kevernek (leggyakrabban extruder segítségével).

Mivel a polimerizáció rendkívül bonyolult folyamat, mely szakértelmet, szaktudást és hatalmas ipari hátteret igényel, ezért meglehetősen kevés cég foglalkozik ezzel. Jelenleg Magyarországon az alábbi cégek állítanak elő polimereket (műanyagot): MOL Petrolkémiai Zrt., Dunastyr Polisztirolgyártó Zrt., BorsodChem Zrt. és a Zoltek Zrt.

A BorsodChem

Magyarország egyik legrégebben alapított műanyaggyártó üzeme Kazincbarcikán épült fel 1949-ben. A kezdeti nehézségek leküzdését követően műtrágyagyártással kezdték az ipari jelenlétet.

A konkrét műanyaggyártást az országban elsőként 1963-ban kezdték meg, a higanykatódos klór-sósav üzemben folyt a poli-vinilklorid szintézise. A műanyag feldolgozás fejlődése és bővülése arra késztette az üzemet, hogy bővítsék termékkínálatukat. A poliuretánhabok gyors terjedése ösztönözte a hab alapanyagául szolgáló metilén-difenil-diizocianát és toluol-diizocianát gyártásának a beindítását.

A vegyipari vállalat jelenleg is a világ egyik fontos poliuretánhab alapanyaggyártójának számít.

Dunastyr Polisztirolgyártó Zrt.

A műanyag hordók, tálcák és tárolók szállításához a párnázatot gyakran készítik polisztirolból. Magyarországon a legjelentősebb ütésálló polisztirolt és expandálható polisztirol gyöngyöket gyártó üzem a Dunastyr Polisztirolgyártó Zrt.

Az üzemet a MOL alapította még 1988-ban Százhalombattán. A gyár építésénél figyelembe vett szempont az volt, hogy a finomító területén az összes szükséges alapanyag rendelkezésre áll, így a szállítási költség elenyésző.

A magyarországi műanyag feldolgozó üzemek az alapanyag beszerzésekor több szempontot is figyelembe vesznek: minőség, ár, szállítási költség, fizikai- és kémiai tulajdonságok. A kármentésben is alkalmazott eszközök gyártása során az alapanyag ára és szállítási költsége nem befolyásolhatja azt, hogy minden esetben kiváló minőségű, biztonságos tartályok, hordók, ipari műanyag tálcák készüljenek.

> tovább olvasom

A vízellátás kezdetei Magyarországon

Az első magyar vízvezetékek

Budapest római vízvezeték

Római kori vízvezeték hálózat Magyarországon

A mai Magyarország területén az első vízvezetékrendszert a rómaiak építették. A tervezés és kivitelezés hasonlított a mai rendszerhez, a helyi polgárok döntöttek igényeik szerint, majd a közösség építette meg a közhasználatra szánt vízvezetéket és köztéri kutat. A városok és falvak éves díjat fizettek a vízhasználatért. A vízvezetékek épségét és akadálymentes működését úgy érték el, hogy a szabályszegőket jelentős összeggel büntették, melynek felét mindenkor a feljelentő kapta.

A mai Magyarország területén működő vízvezetékrendszer, erre képzett személyzet tartotta renden és működtette mindaddig, míg a római katonai irányítás jelen volt.

Római kori vízvezetékek: Scarbantia, Savaria, Gorsium, Brigetio, és Aquincum.

Aquincumi vízvezeték

Az antik vízvezetékrendszer 4,5 km hosszú magas vezeték, mely boltíves műtárgyakkal készült el. A vezeték a Római fürdőnél található forrásból vezette az ivóvizet a felszínen, gravitációs úton a városba és természetesen a katonai táborba. A lakosság ivóvízellátása mellett a fürdőket is táplálta a vezeték. Maradványai Budapest III. kerületében ma is megtekinthetők.

Ivóvízhálózat a középkori Magyarországon

A jól működő római kori vízvezetékrendszer a népvándorlások évszázadai alatt gazdátlan maradt, mivel a nomád törzsek számára tökéletesen megfeleltek a folyó- és forrásvizek, a kisebb települések ellátására.

A folyóktól és forrásoktól messze lévő települések azért jöhettek létre, mert csupán néhány méterre kellett leásni a földbe ahhoz, hogy megfelelő minőségű ivóvizet találjanak. A vízvezeték hálózat iránti igény a királyi székhelyek kialakulása során jelent meg. Az udvartartások vízigényének kielégítése bonyolult feladat volt, melyhez ki kellett dolgozni a megfelelő rendszert.

ivóvíz Munkács vár ásott kút

Vízkiemelő rendszer a munkácsi vár kútjánál

A XIII.-XIV. században minden vár rendelkezett saját kúttal és víztározó tartályokkal, hogy az ostromok idejére biztosítani tudják a bennrekedtek ivóvízellátását.

A ciszternák és kutak együttes üzemeltetése azért vált indokolttá, mert a kutak vízhozama elégtelen volt a teljes lakosság ellátására, a ciszternák vize pedig a száraz meleg időjárásban könnyen megromlott vagy kiszáradt.

Kutak készítése, karbantartása, alternatív megoldások

A középkori várak vízellátásának legfontosabb eszköze az ásott kút volt. Ostrom esetén csak erre számíthatott a lakosság, ezért rendszeresen tisztították és karbantartották. Egyes helyeken, például az esztergomi várban 60 méter mélyre kellett leásni, hogy biztosítsák az ivóvízellátást. Az ilyen mélységű kutak elkészítése meglehetősen veszélyes volt, üzemeltetése pedig problémás, ezért folyamatosan keresték az alternatív megoldásokat.

A folyók közelében lévő várakban a folyómederbe épített sarokbástya, úgynevezett rondella védte a homokos-kavicsos rétegbe süllyesztett kutat.

A ciszternák és kutak vízhozamát a gyorsan fejlődő városok, Kassa, Pécs, Esztergom, Pozsony és Buda próbálták meg vízvezetékkel kiegészíteni. A vízellátásra háromfajta lehetőséget vettek igénybe: gravitációs csatornát, nyomás alatti vezetéket és emberi vagy állati erővel működtetett szivattyút.

> tovább olvasom

Gábor Dénes és a holográfia

A 3D megjelenítő magyar feltalálója

Gábor Dénes

Gábor Dénes és a róla készült hologram

Gábor Dénes, a XX. századdal egyidős, kivételes tehetségű mérnök-fizikus, feltaláló, tudós és humanista volt. Saját szavaival „egyikeként azon szerencsés fizikusoknak, akik láthatták saját gondolatukat, amint az a fizika egy tekintélyes fejezetévé nőtte ki magát”, kortársait meghaladva ismerte fel „a technológiában rejlő kihívást”, az „ember és gép” viszonyának mélyrehatóan társadalomalakító fejlődését. „Mindezidáig az ember a természettel állt szemben, mostantól a saját természetével fog szemben állni” – rögzíti a felismerést.

A „féktelen” technikai fejlődés közepette – s annak tudásvágytól fűtött, kreatív apostolaként – munkássága egészét mégis áthatja a boldogságközpontú, nyugodt élet utáni vágy és törekvés.

Gábor Dénes, kora tudósaihoz hasonlóan arra kereste a választ, hogy miképp éljenek úgy a tudománnyal, hogy ne éljenek vissza vele. Több művét szenteli az újszerű civilizációs „trilemmának”, a nukleáris háború, a túlnépesedés és a „tétlen kényelem korszakának” veszélyeire hívja fel a figyelmet és stratégiát vázol fel ezen problémák megoldására.

Gábor Dénes hozzájárulása a kihívások leküzdéséhez konkrét és módszertani jellegű: a felvilágosult társadalom viszonya a feltalálók megtestesítette mentális és intellektuális erőforrásokhoz, a megújulás kötelező irányai a kézművességtől az oktatáson át a szigorú oksági viszonnyal szemben a valószínűségi láncolatokra támaszkodó előrejelzési technikáig, mind-mind hagyományozható érték.

Élete

1900. június 5-én Budapest Terézváros városrészében született Günszberg Dénes néven. Két testvére volt: György (1901), Endre (1903).

Gábor Dénes hologram

Gábor Dénes a holográfia elméletének bemutatása.

Elemi iskolai tanulmányait a Szemere utcai elemi népiskolában, a középiskolát a Budapesti V. ker. Markó utcai Magyar Királyi Állami Főreáliskolában végezte. 1918. március 6-án érettségizett. 1918. március 15-én behívták katonának, az észak-itáliai fegyverszünet után tért haza.

Novemberben beiratkozott a Magyar királyi József nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem gépészmérnöki osztályába. 1920-tól Berlinben tanult tovább a charlottenburgi Technische Hochschule elektromérnöki karán. Itt rendszeresen látogatta a tudományegyetem előadásait, többek között Albert Einstein szemináriumát, mely Szilárd Leó kezdeményezésére jött létre, és aki az előadásokra meghívta Wigner Jenőt, Neumann Jánost és Gábor Dénest. Később a magyar baráti kör Polányi Mihállyal, Kösztler Artúrral bővült. 1924-ben mérnöki diplomát szerzett Berlinben.

Tudományos munkássága

1927-ben disszertációjában tranziens jelenségek rögzítése érdekében az oszcillográf érzékenységének növelését dolgozta ki. 1927-1932-ig Siemensstadtban, a Siemens és Halske kutatólaboratóriumában, 1932-1933-ig pedig Erlangenben, a Siemens-Reiniger-Veifa nevű cégnél dolgozott. 1933-ban hazatért Magyarországra. 1933-1934-ig az Egyesült Izzó kutatólaboratóriumában a gázkisülés fizikájával foglalkozott. 1934-ben végleg letelepedett Angliában. 1934-1948-ig a British Thomson-Houston Társaság kutatólaboratóriumában dolgozott Rugbyben.

Hologram, holográfia

A hologram feltalálásának kronológiája.

1947-ben itt találta fel a holográfiát, amiért később Nobel-díjat kapott, azonban 1960-ig, a lézer feltalálásáig nem terjedhetett el találmánya. 1949-1958-ig az Imperial College-ban elektronikát adott elő. 1956-ban a Royal Society a tagjává választotta. 1958-1967-ig az alkalmazott elektronfizika professzora volt az Imperial College-ban.

1967-ben nyugalomba vonult, majd részt vett a Római Klub alapításában. „A holografikus módszer feltalálásáért és a kifejlesztéséhez való hozzájárulásáért1971-ben megkapta a fizikai Nobel-díjat. 1974-ben súlyos agyvérzést szenvedett. 1979. február 9-én hunyt el Londonban.

Holográfia

A holográfia egy képrögzítő eljárás, mely segítségével – látszólag – minden információt tárolni lehet. A hologramok segítségével olyan speciális zárjegyek készíthetők, melyek másolása lehetetlen, mivel a reprodukció csak az eredeti kép birtokában lehetséges technikailag.

Az eljárás segítségévek háromdimenziós képek készíthetők, melyek realisztikus hatást keltenek a nézők számára.

Szakirodalom:

Szigeti Balázs. Aki két dimenzióban három dimenziósan láttat: Gábor Dénes. – p. 173-178. In: Diákok a tudományos kutatás kapujában, ISBN 963-9276-43-X

Gábor Dénes, a mérnök-fizikus / Kovács László. – Szombathely : Savaria Univ. Press, cop. 2005. – 87 p. : ill., részben színes ; 20 cm. – (Dissertationes Savarienses)

Gábor Dénes / T. E. Allibone ; [ford. Gősiné Greguss Anna] ; [közread. a Novofer Alapítvány a Műszaki-Szellemi Alkotásért]. – [Budapest] : Novofer Alapítvány, [2004]. – [2], 123 p. ; 20 cm

Gábor Dénes emléklemez [elektronikus dok.] / szerk. Füstöss László és Horváth Péter ; … szerzői Árvayné Kucsera Judit [et al.] ; [közread. az] OMIKK. – [Budapest] : OMIKK, cop. 2000. – 1 CD-ROM ; 12 cm

Gábor Dénes, 1900-1979 [elektronikus dok.] / főszerk. Horváth Péter ; … szerzői Árvayné Kucsera Judit [et al.]. – [Budapest] : OMIKK, cop. 2000. – 1 CD-ROM ; 12 cm. – (A magyar tudomány és technika nagyjai)

Holográfia és humanizmus : a Nobel-díjas Gábor Dénes / szerk. Garay Tóth János, Nagy Ferenc ; [kiad. a Novofer Alapítvány …]. – Budapest : Novofer Alapítvány : Better, 1998 Budapest : MTESZ. – 92 p. : ill. ; 24 cm

> tovább olvasom

QWERTZ magyar billentyűzetkiosztás

A magyar billentyűkiosztás eltér az angoltól

QWERTZ Magyar billentyűzet kiosztás

Magyar QWERTZ billentyűzet ékezetes betűgombokkal

A röviden QWERTZ vagy kicsit hosszabban QWERTZU betűsorral megnevezett billentyűzetkiosztás széles körben elterjedt. A magyar nyelvterületen a felhasználók által gyakran magyarnak nevezett számítógépes és írógépes billentyűkiosztás azonban német eredetű és főként a germán nyelvek használati területein, illetve Közép-Európában elterjedt, szemben az angol eredetű nemzetközi kiosztással. A név a klaviatúra bal felső sarának első öt, illetve hat betűjéből származik: Q, W, E, R, T, Z – ezt megtoldva +U.

A “magyar billentyűzet” az angolra alapozott nemzetközi QWERTY billentyűzetkiosztástól leginkább csak a “Z” és az “Y” felcserélésében tér el. A csere oka vélhetően az, hogy mert a német nyelvben a Z többször fordul elő, mint az Y, illetve mert a T és a Z a német szavakban sokszor egymás mellett szerepel.

A magyar klaviatúra további és tényleges sajátossága, hogy az ékezetes magánhangzók külön billentyűkön helyezkednek el, vagyis

a qwertz alapú magyar billentyűzet kiosztás szerepelteti az összes magyar ékezetes magánhangzót, továbbá az angolhoz képest felcseréli a Z és az Y betűket.

Az eltérésnek pontosan nyomon követhető technikatörténeti háttere van: az írógépek és nyomdai szedőgépek korában a technológia német közvetítéssel érkezett Magyarországra, és ebből a kiosztásból alakult ki a későbbi magyar betűelrendezés. Az asztali számítógépek, majd a laptopok és tabletek virtuális billentyűzete ezt örökölte meg. Történetileg a rövid ékezetes magánhangzókat a mechanikus írógépek terjedésével a magyar elrendezés a német kiosztáshoz hasonlóan helyezi el a tasztatúrán. Ezeken túlmenően szerepel a betűgombok közt az Á, É, Í, Ó, Ú, Ű.

Magyar laptop billentyűzet

QWERTY angol billentyűzet

Angol QWERTY billentyűzet kiosztása

Laptop vásárlásakor az első szempont a minőség és a teljesítmény. De aki a magyar nyelv használatához szokott, az odafigyel a betűkínálatra és a kiosztásra is. Az asztali számítógépek esetében kisebb a gond, utólag vásárolt klaviatúra is azonnal csatlakoztatható, a laptop esetében a billentyűzetet csak szervizben tudják kicserélni. Kaphatók kiváló notebookok magyar betűsorral, de speciálisabb igények esetén  érdemesebb lehet az angol klaviatúrás változatot megvásárolni és billentyűzetmatricák felragasztásával állítani elő a magyar billentyűzetet.

QWERTZ / QWERTY

Számítógépes technológia – hardver eszközök. A magyar billentyűzetkiosztás abban különbözik az angoltól, hogy külön gombokon szerepelteti az összes magyar ékezetes magánhangzót, továbbá az angol klaviatúrához képest felcseréli a Z és az Y betűk pozícióját a tasztatúrán. Ennek az a technikatörténeti oka, hogy a könyvnyomtatás európai elterjedésével a nyomdai szedőgépek ( majd jóval később a személyes használatra szánt mechanikus írógépek) – mint know how – német és holland (azaz szintén germán) közvetítéssel érkeztek a történelmi Magyarország területére. fólia - ékezetes magyar billentyűk A magyar hosszú ékezetes magánhangzók sokáig csak  három leütést igénylő kombinációval voltak megjeleníthetők a hagyományos klaviatúrák segítségével. Laptopok esetében billentyűzetfólia vagy matrica alkalmazásával is kialakíthatunk ékezetes billentyűket. A legtöbb szervizműhelyben használt klaviatúrát is vásárolhatunk, illetve a weben számtalan honlap kínál ilyeneket megvásárlásra. Mindig keressük az optimális megoldást.