Infrapanelek – Infrafűtés Magyarországon

Infrafűtés Magyarország

Fekete és fehér infrapanel. 2022-ben Magyarországon az infrafűtés takarékos

Megtakarítások infra fűtőtestek használatával

Korábban is mutatkoztak megtakarítási lehetőségek az infratermékek alkalmazásában. Annak ellenére, hogy megnövelték a villanyszámlát. A fűtési költség mégis alacsonyabb lehetett, mint a nagy hőveszteségekkel járó gázfűtésnél. Az infrák gazdaságossága főleg ezekben tényezőkben  rejlett:

  • az elektromos energia közel 100 %-os hatásfokú átalakítása hőenergiává
  • minimális hőveszteség: nincs kémény, nem kell csöveket, radiátort melegíteni
  • az infrasugárzás közvetlenül éri az emberi testet, nem a felmelegített levegő közvetítésével
  • a hőhatás lokalizálható konkrét tartózkodási helyünkre (sem az egész lakást, se még a teljes szobát sem kell folyamatosan fűteni)
  • a fűtés időben is behatárolható; távollétünk idejében nem pazarolunk energiát a hőmérséklet fenntartására: belépésünk után 10 perc alatt teremthetünk melegérzetet

Mindezek a tényezők annak ellenére is megtakarítást eredményeztek, hogy egységnyi hőteljesítményt gázégetéssel előállítani olcsóbb volt, mint villanyfűtéssel. Épp csak a hő hasznosulásának hatásfoka volt sokkal rosszabb például egy vízkeringtető rendszernél, semmint az infra hőforrásoknál.

Fűtési számla, rezsi árak csökkentése

Ám 2022-ben az átlag fölötti fogyasztásra megszűnt az ún. rezsicsökkentés. Bizonyos határ felett a gáz ára cirka hatszorosára nőtt, míg az elektromos áramé csupán duplájára. Így az átlagkeretek között nem tartható nagyobb háztartások, családi házak, szállodák, műhelyek és csarnokok, irodaépületek stb. téli fűtési számlája csak úgy mérsékelhető, ha részben vagy egészében átállnak elektromos fűtésre. Ennek legtakarékosabb módja az infrapaneles fűtési rendszer telepítése. E rendszerek előnye a fentieken túl a gyors felfűtési idő, valamint a rendkívül jó szabályozhatóság. > tovább olvasom

Magyar gördeszkával ünnepelt az ASUS

15 éves az ASUS ROG laptop

ASUS ROG gördeszka

Magyar ASUS ROG gördeszka

Tizenöt év telt el azóta, hogy az ASUS útjára indította a kifejezetten gamerek számára készített hardver és laptop szériáját. Ezt a cég egy egyedi gördeszka elkészítésével ünnepelte, melyet magyarok készítettek el. Nézzük át röviden, hogy mit is takar a ROG, milyen számítógép, laptop, milyen töltő, milyen kiegészítők állnak a játékosok rendelkezésére.

Mi a ROG?

Az ASUS felismerte azt a felhasználói igényt, hogy a játékosok egyedi hardvereket akarnak, az asztali gépek mellett laptopon is futtatni akarják kedvenc játék programjaikat. A kifejezetten hardverigényes játékok új megközelítést igényeltek, a személyi számítógépek teljesítményét a játékokhoz kellett optimalizálni. Mivel a laptop vékony háza rendkívüli módon megnehezíti a hőelvezetést, szinte ellehetetleníti a hardvercserét, erre is megoldást kellett találni. A ROG tehát egy játékok futtatására optimalizált ASUS számítógép és laptop széria, mely a hardver teljesítmény mellett az egyedi dizájnra is kiemelt hangsúlyt helyez.

2006-ban a „Project G” néven tervezett alaplapokkal kezdődött a sikerszéria története, amit 2008-ban az első ROG grafikus kártyák követtek (Matrix EN9600GT és a EN9800GT). A sikernek köszönhetően a ROG márkanév alatt ma már rengeteg hardver elérhető:

  • ROG laptop,
  • ROG monitor,
  • ASUS ROG laptop töltő,
  • ROG perifériák.

Magyar gördeszkával ünnepel az ASUS

A ROG széria megjelenésének 15. évfordulóját az ASUS egy egyedi, limitált szériás, magyar gördeszkával ünnepelte meg. A hardvert a legelhivatottabb játékosok nyerhették meg. A cég állítása szerint a gördeszka rendeltetésszerű használatra is alkalmas, de várhatóan a Facebook és Instagram játék nyertese ereklyeként őrzi majd a nyereményt.

ASUS ROG eszközök

  • ASUS ROG laptop – a cég által kifejezetten a játékszoftverek futtatására optimalizált laptop és tartozékai, például laptop töltő. Jelenleg ROG Zephyrus és ROG Strix sorozat.
  • ASUS ROG alaplapok – Crosshair, Maximus, Strix, Zenith és Rampage alaplapok, kiemelkedő teljesítményértékekkel.
  • ROG grafikus kártyák – Matrix és Strix sorozat.
  • ROG monitor – 23 – 24 hüvelykes képátlóval érhetők el monitorok a játékosok számára.
  • ROG phone – az ASUS a széria népszerűségét kihasználva egyedi okostelefonokat is készít kifejezeten a gamerek számára. Jelenleg az ASUS ROG Phone 5S a legutolsó készülék a sorozatban.
  • Külső grafikus kártya dokkoló – a legmodernebb ASUS grafikus kártyák hordozhatóvá váltak és bármely személyi számítógép vagy kompatibilis laptopot egy modern gamer erőgéppé változtathatunk.
  • ROG perifériák – az ASUS komoly bevételt termel az egyedi perifériák árusításával: billentyűzet, egér, hangszóró, fülhallgató, töltő, kontroller, stb.

> tovább olvasom

A magyar találmány felhasználási területei

A hipertiszta klór-dioxid – és alkalmazása

Egy szakmai portálon olvashatunk arról, hogy az univerzális, újgenerációs fertőtlenítőszerként működő vegyszer, a szennyezőanyagoktól mentes, nagy tisztaságú klór-dioxid oldat előállításának az innovatív technológiáját a Budapesti Műszaki Egyetem tudományos kutatóműhelyében fejlesztették ki elsőként. A hipertiszta ClO2 olyan fertőzések kezelését is segítheti, amelyeknél a hagyományos antibiotikumok nem hatékonyak.

A klór-dioxid hagyományos felhasználási területeiről (cellulóz fehérítése, ivóvíz-fertőtlenítés) itt olvashatunk összefoglalót: Egy vegyszer több szerepben, most nézzünk néhány további területet.

légkondicionáló fertőtlenítéseA légkondicionáló berendezések melegágyai különböző gombák, baktériumok, vírusok szaporodásának (pl. Legionella baktérium). Mivel a klór-dioxid rendkívüli baktericid tulajdonságokkal rendelkezik, a légkondin átfolyó víz fertőtlenítésére is használható. Eltávolítja a mikroorganizmusokat védő biofilmet és megakadályozza a biofilmek képződését. Eközben nem károsítja a berendezést és a csöveket.

> tovább olvasom

Energetikai pályázati lehetőségek

napelemes pályázat magánszemélyeknekA lakóingatlanok esetében a legnagyobb problémát az elöregedés jelenti, ami többek között az energetikai jellemzők gyengülését is magával hozza egy idő után. Emiatt főképp a régebbi épületek esetén előbb, vagy utóbb időszerűvé válhat egy-egy energetikai korszerűsítés, ami azonban nem egy olcsó mulatság az átlagemberek számára. Szerencsére az európai unós forrásoknak hála ma már adott a lehetőség a lakosság számára is, hogy élve a különböző energetikai pályázati lehetőségekkel fejleszthessék otthonukat.

Lakossági energetikai pályázatok

Magánszemélyek részére jelenleg egyféle lakossági pályázat fut, ami az MFB 0%-os kamatozású, visszatérítendő támogatás formájában érhető el. Ennek a konstrukciónak a hivatalos elnevezése: Lakóépületek energiahatékonyságának és megújuló energia felhasználásának növelését célzó hitel.

Ennek keretében a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) nulla százalékos kamatozású, visszatérítendő támogatást biztosít társasházi lakások és családi házak energetikai korszerűsítéséhez. > tovább olvasom

Műanyaggyártás Magyarországon

Az ipari alapanyaggyártás története

Műanyag gyár Magyarország

Magyarország legnagyobb műanyaggyára

A magyarországi műanyagipar bemutatásakor ketté kell választani a műanyag feldolgozásával és a műanyagipari alapanyag gyártásával foglalkozó gyárakat. A műanyag hordók és tartályok, használati eszközök és berendezések gyártása csak megfelelő minőségű alapanyagokból lehetséges. A gyártás gazdaságossága azon is múlik, hogy milyen messziről és milyen áron lehet beszerezni az alapanyagot, ezért is lehet hasznos a honi műanyag alapanyaggyártók megismerése.

Az alapanyaggyártók kategorizálása

A műanyagipari alapanyaggyártókat – azaz lényegében a szó szerint vett műanyaggyártókat – két csoportba sorolhatjuk: akik a polimereket közvetlenül monomereiből állítják elő (polimerizálnak), míg a másik csoportba tartozó cégek az alap polimerbe adalék-, töltő- valamint társítóanyagokat kevernek (leggyakrabban extruder segítségével).

Mivel a polimerizáció rendkívül bonyolult folyamat, mely szakértelmet, szaktudást és hatalmas ipari hátteret igényel, ezért meglehetősen kevés cég foglalkozik ezzel. Jelenleg Magyarországon az alábbi cégek állítanak elő polimereket (műanyagot): MOL Petrolkémiai Zrt., Dunastyr Polisztirolgyártó Zrt., BorsodChem Zrt. és a Zoltek Zrt.

A BorsodChem

Magyarország egyik legrégebben alapított műanyaggyártó üzeme Kazincbarcikán épült fel 1949-ben. A kezdeti nehézségek leküzdését követően műtrágyagyártással kezdték az ipari jelenlétet.

A konkrét műanyaggyártást az országban elsőként 1963-ban kezdték meg, a higanykatódos klór-sósav üzemben folyt a poli-vinilklorid szintézise. A műanyag feldolgozás fejlődése és bővülése arra késztette az üzemet, hogy bővítsék termékkínálatukat. A poliuretánhabok gyors terjedése ösztönözte a hab alapanyagául szolgáló metilén-difenil-diizocianát és toluol-diizocianát gyártásának a beindítását.

A vegyipari vállalat jelenleg is a világ egyik fontos poliuretánhab alapanyaggyártójának számít.

Dunastyr Polisztirolgyártó Zrt.

A műanyag hordók, tálcák és tárolók szállításához a párnázatot gyakran készítik polisztirolból. Magyarországon a legjelentősebb ütésálló polisztirolt és expandálható polisztirol gyöngyöket gyártó üzem a Dunastyr Polisztirolgyártó Zrt.

Az üzemet a MOL alapította még 1988-ban Százhalombattán. A gyár építésénél figyelembe vett szempont az volt, hogy a finomító területén az összes szükséges alapanyag rendelkezésre áll, így a szállítási költség elenyésző.

A magyarországi műanyag feldolgozó üzemek az alapanyag beszerzésekor több szempontot is figyelembe vesznek: minőség, ár, szállítási költség, fizikai- és kémiai tulajdonságok. A kármentésben is alkalmazott eszközök gyártása során az alapanyag ára és szállítási költsége nem befolyásolhatja azt, hogy minden esetben kiváló minőségű, biztonságos tartályok, hordók, ipari műanyag tálcák készüljenek.

> tovább olvasom

A vízellátás kezdetei Magyarországon

Az első magyar vízvezetékek

Budapest római vízvezeték

Római kori vízvezeték hálózat Magyarországon

A mai Magyarország területén az első vízvezetékrendszert a rómaiak építették. A tervezés és kivitelezés hasonlított a mai rendszerhez, a helyi polgárok döntöttek igényeik szerint, majd a közösség építette meg a közhasználatra szánt vízvezetéket és köztéri kutat. A városok és falvak éves díjat fizettek a vízhasználatért. A vízvezetékek épségét és akadálymentes működését úgy érték el, hogy a szabályszegőket jelentős összeggel büntették, melynek felét mindenkor a feljelentő kapta.

A mai Magyarország területén működő vízvezetékrendszer, erre képzett személyzet tartotta renden és működtette mindaddig, míg a római katonai irányítás jelen volt.

Római kori vízvezetékek: Scarbantia, Savaria, Gorsium, Brigetio, és Aquincum.

Aquincumi vízvezeték

Az antik vízvezetékrendszer 4,5 km hosszú magas vezeték, mely boltíves műtárgyakkal készült el. A vezeték a Római fürdőnél található forrásból vezette az ivóvizet a felszínen, gravitációs úton a városba és természetesen a katonai táborba. A lakosság ivóvízellátása mellett a fürdőket is táplálta a vezeték. Maradványai Budapest III. kerületében ma is megtekinthetők.

Ivóvízhálózat a középkori Magyarországon

A jól működő római kori vízvezetékrendszer a népvándorlások évszázadai alatt gazdátlan maradt, mivel a nomád törzsek számára tökéletesen megfeleltek a folyó- és forrásvizek, a kisebb települések ellátására.

A folyóktól és forrásoktól messze lévő települések azért jöhettek létre, mert csupán néhány méterre kellett leásni a földbe ahhoz, hogy megfelelő minőségű ivóvizet találjanak. A vízvezeték hálózat iránti igény a királyi székhelyek kialakulása során jelent meg. Az udvartartások vízigényének kielégítése bonyolult feladat volt, melyhez ki kellett dolgozni a megfelelő rendszert.

ivóvíz Munkács vár ásott kút

Vízkiemelő rendszer a munkácsi vár kútjánál. Tiszta kútvíz

A XIII.-XIV. században minden vár rendelkezett saját kúttal és víztározó tartályokkal, hogy az ostromok idejére biztosítani tudják a bennrekedtek ivóvízellátását.

A ciszternák és kutak együttes üzemeltetése azért vált indokolttá, mert a kutak vízhozama elégtelen volt a teljes lakosság ellátására, a ciszternák vize pedig a száraz meleg időjárásban könnyen megromlott vagy kiszáradt. > tovább olvasom

Semmelweis és a klóros víz

A fertőtlenítés felfedezése

A klóros víz használója

Semmelweis Ignác portréja

Napjainkban már teljesen természetes, hogy a tiszta víz mellett valamilyen tisztítószert is használunk kézmosáshoz, különösen igaz ez a kórházak csíramentes környezetére, ahol a tisztaság alapkövetelmény. Semmelweis Ignác korában nem volt ez korántsem ennyire egyértelmű, és komoly harcot kellett azért vívnia azért, hogy az orvosok fertőtlenítőszert használjanak és megértsék a szabad szemmel láthatatlan veszélyforrás létezését.

Semmelweis és a gyermekágyi láz

Semmelweis Ignác találmánya, felfedezése rendkívül egyszerű volt: az orvosnak klóros vízzel kezet kell mosnia a beavatkozások előtt. Ezzel a ma már triviálisnak tűnő dologgal rengeteg életet mentett meg, azonban rendkívül nehezen jutottunk el a steril műtőkörnyezetig, eleinte a minimális tisztálkodás bevezetése is ellenállást váltott ki. A klóros vízzel való kézmosás és a terhes anyák megmentőjének történetében van egy bizarr momentum is. Semmelweis, tudtán kívül, felfedezése előtt több édesanya halálát okozta, mint szülészmester kollégái. Ezt az ellentmondást akkor tudjuk feloldani, ha megismerjük az „anyák megmentője” legnagyobb felfedezésének történetét.

Semmelweis nemcsak a bécsi közkórház szülészeti klinikájának tanársegédi állását töltötte be, illetve nemcsak szorosan szülészeti feladatokat látott el, hanem kora tudósaihoz hasonlóan boncolással, a kórok alaposabb megismerésével is foglalkozott. Tanársegédi állása csak korlátozott időre, Breit orvos-tanár helyettesítésének idejére szólt. A klinikán tapasztalható 15-19 százalékos halálozása arány 2-6 százalékra csökkent abban az 5 hónapos periódusban, amikor Breit orvos-tanár visszatért és vezette az intézetet, Semmelweis ekkor csupán externistaként segített be. A korabeli statisztikákból levonható az a következtetés, hogy a Semmelweis boncolómesterként végzett munkájából eredő fertőzések következtében, havonta legalább 30-an haltak meg. Amikor csak Breit fogadott szüléseket, aki nem végzett boncolást, havonta csupán 6-16 várandós anya halt meg. A Semmelweis által közvetített fertőzések miatt, csak 1847. áprilisában 57-en haltak meg.

Klóros kézmosás

Kézmosás klórral a kórházban

Fertőtlenítés klóros vízzel

Bár eléggé egyértelműnek tűnik, hogy Semmelweis tisztában volt azzal, hogy személyének valamilyen módon köze van a halálozások magas számához, sokáig nem tudott rájönni az okokra. Barátja és kollégája Jacob Kolletschka halálának körülményeit vizsgálva jött rá, hogy a vérmérgezés és a gyermekágyi láz tünetei hasonlóak, és mindkettőért a boncolóasztalról átvitt fertőzés felel.

1847 májusában döbbent rá, hogy

„a kézhez tapadt hullarészek idézik elő a betegséget a gyermekágyasoknál…, akkor ha sikerül a kézen levő hullarészeket vegyi hatás útján teljesen elroncsolni, … akkor a betegséget is sikerülni fog megakadályozni.

Hogy a kézhez tapadó hullarészeket elroncsoljam, 1847 májusának körülbelül felében – a napra már nem emlékszem – chlorina liquida-t használtam, mellyel magamnak is s mind tanítványomnak meg kellett a vizsgálat előtt kezeit mosni. Egy idő múlva magas ára miatt elhagytam a chlorina liquida-t, s a sokkal olcsóbb chlormészre tértem át”.

Valójában nem volt ilyen egyszerű a folyamat, eleinte alapos, szappanos kézmosással próbálkozott, csak fokozatosan jött rá a klór alkalmazásának hatásosságára. Semmelweis még nem ismerhette a baktériumokat, fertőzéseket, ő abból indult ki, hogy a klóros víz eltünteti a kézről a hullaszagot, ezért lehet hatásos. Manapság már minden orvosi beavatkozás előtt megtörténik a fertőtlenítés, legalább klóros vízzel, de a legtöbb esetben már fejlettebb technológiákat, szereket alkalmaznak.

> tovább olvasom

Gábor Dénes és a holográfia

A 3D megjelenítő magyar feltalálója

Gábor Dénes

Gábor Dénes és a róla készült hologram

Gábor Dénes, a XX. századdal egyidős, kivételes tehetségű mérnök-fizikus, feltaláló, tudós és humanista volt. Saját szavaival „egyikeként azon szerencsés fizikusoknak, akik láthatták saját gondolatukat, amint az a fizika egy tekintélyes fejezetévé nőtte ki magát”, kortársait meghaladva ismerte fel „a technológiában rejlő kihívást”, az „ember és gép” viszonyának mélyrehatóan társadalomalakító fejlődését. „Mindezidáig az ember a természettel állt szemben, mostantól a saját természetével fog szemben állni” – rögzíti a felismerést.

A „féktelen” technikai fejlődés közepette – s annak tudásvágytól fűtött, kreatív apostolaként – munkássága egészét mégis áthatja a boldogságközpontú, nyugodt élet utáni vágy és törekvés.

Gábor Dénes, kora tudósaihoz hasonlóan arra kereste a választ, hogy miképp éljenek úgy a tudománnyal, hogy ne éljenek vissza vele. Több művét szenteli az újszerű civilizációs „trilemmának”, a nukleáris háború, a túlnépesedés és a „tétlen kényelem korszakának” veszélyeire hívja fel a figyelmet és stratégiát vázol fel ezen problémák megoldására.

Gábor Dénes hozzájárulása a kihívások leküzdéséhez konkrét és módszertani jellegű: a felvilágosult társadalom viszonya a feltalálók megtestesítette mentális és intellektuális erőforrásokhoz, a megújulás kötelező irányai a kézművességtől az oktatáson át a szigorú oksági viszonnyal szemben a valószínűségi láncolatokra támaszkodó előrejelzési technikáig, mind-mind hagyományozható érték.

Élete

1900. június 5-én Budapest Terézváros városrészében született Günszberg Dénes néven. Két testvére volt: György (1901), Endre (1903).

Gábor Dénes hologram

Gábor Dénes a holográfia elméletének bemutatása.

Elemi iskolai tanulmányait a Szemere utcai elemi népiskolában, a középiskolát a Budapesti V. ker. Markó utcai Magyar Királyi Állami Főreáliskolában végezte. 1918. március 6-án érettségizett. 1918. március 15-én behívták katonának, az észak-itáliai fegyverszünet után tért haza.

Novemberben beiratkozott a Magyar királyi József nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem gépészmérnöki osztályába. 1920-tól Berlinben tanult tovább a charlottenburgi Technische Hochschule elektromérnöki karán. Itt rendszeresen látogatta a tudományegyetem előadásait, többek között Albert Einstein szemináriumát, mely Szilárd Leó kezdeményezésére jött létre, és aki az előadásokra meghívta Wigner Jenőt, Neumann Jánost és Gábor Dénest. Később a magyar baráti kör Polányi Mihállyal, Kösztler Artúrral bővült. 1924-ben mérnöki diplomát szerzett Berlinben.

Tudományos munkássága

1927-ben disszertációjában tranziens jelenségek rögzítése érdekében az oszcillográf érzékenységének növelését dolgozta ki. 1927-1932-ig Siemensstadtban, a Siemens és Halske kutatólaboratóriumában, 1932-1933-ig pedig Erlangenben, a Siemens-Reiniger-Veifa nevű cégnél dolgozott. 1933-ban hazatért Magyarországra. 1933-1934-ig az Egyesült Izzó kutatólaboratóriumában a gázkisülés fizikájával foglalkozott. 1934-ben végleg letelepedett Angliában. 1934-1948-ig a British Thomson-Houston Társaság kutatólaboratóriumában dolgozott Rugbyben.

Hologram, holográfia

A hologram feltalálásának kronológiája.

1947-ben itt találta fel a holográfiát, amiért később Nobel-díjat kapott, azonban 1960-ig, a lézer feltalálásáig nem terjedhetett el találmánya. 1949-1958-ig az Imperial College-ban elektronikát adott elő. 1956-ban a Royal Society a tagjává választotta. 1958-1967-ig az alkalmazott elektronfizika professzora volt az Imperial College-ban.

1967-ben nyugalomba vonult, majd részt vett a Római Klub alapításában. „A holografikus módszer feltalálásáért és a kifejlesztéséhez való hozzájárulásáért1971-ben megkapta a fizikai Nobel-díjat. 1974-ben súlyos agyvérzést szenvedett. 1979. február 9-én hunyt el Londonban.

Holográfia

A holográfia egy képrögzítő eljárás, mely segítségével – látszólag – minden információt tárolni lehet. A hologramok segítségével olyan speciális zárjegyek készíthetők, melyek másolása lehetetlen, mivel a reprodukció csak az eredeti kép birtokában lehetséges technikailag.

Az eljárás segítségévek háromdimenziós képek készíthetők, melyek realisztikus hatást keltenek a nézők számára.

Szakirodalom:

Szigeti Balázs. Aki két dimenzióban három dimenziósan láttat: Gábor Dénes. – p. 173-178. In: Diákok a tudományos kutatás kapujában, ISBN 963-9276-43-X

Gábor Dénes, a mérnök-fizikus / Kovács László. – Szombathely : Savaria Univ. Press, cop. 2005. – 87 p. : ill., részben színes ; 20 cm. – (Dissertationes Savarienses)

Gábor Dénes / T. E. Allibone ; [ford. Gősiné Greguss Anna] ; [közread. a Novofer Alapítvány a Műszaki-Szellemi Alkotásért]. – [Budapest] : Novofer Alapítvány, [2004]. – [2], 123 p. ; 20 cm

Gábor Dénes emléklemez [elektronikus dok.] / szerk. Füstöss László és Horváth Péter ; … szerzői Árvayné Kucsera Judit [et al.] ; [közread. az] OMIKK. – [Budapest] : OMIKK, cop. 2000. – 1 CD-ROM ; 12 cm

Gábor Dénes, 1900-1979 [elektronikus dok.] / főszerk. Horváth Péter ; … szerzői Árvayné Kucsera Judit [et al.]. – [Budapest] : OMIKK, cop. 2000. – 1 CD-ROM ; 12 cm. – (A magyar tudomány és technika nagyjai)

Holográfia és humanizmus : a Nobel-díjas Gábor Dénes / szerk. Garay Tóth János, Nagy Ferenc ; [kiad. a Novofer Alapítvány …]. – Budapest : Novofer Alapítvány : Better, 1998 Budapest : MTESZ. – 92 p. : ill. ; 24 cm

> tovább olvasom