Az első magyar fogászat

A budapesti fogászat kezdete

Korai fogászati kezelés

Vándor fogorvos foghúzása.

Magyarországon a fogorvosi szakma megjelenését a 18. század végére teszik, amikor is az első fogorvosnak mondott szakemberek elkezdték tevékenységüket. Ők már igazoltan egyetemen szerezték alaptudásukat, általában sebészmesteri képesítést szereztek, amit kiegészítettek fogászmesteri vizsgával. Az első fogászmesteri oklevelet a Pesti Egyetem Orvosi Kara adta ki az 1799-1800 -as tanévben.

Első fogorvosunk, Meyer János Budán rendelt, jó 200 évvel ezelőtt.

Nem sokkal később, Pesten kezdte meg gyakorlatát Aschner János. Praktizálásukról az akkori német és latin nyelvű újságokban fennmaradt hirdetések tanúskodnak. Főként fogat, és gyökeret húztak, de már készítettek műfogat is. A hirdetések alapján feltehetően már foglalkoztak kezdetleges fogszabályozással, és árultak fehérítő fogport és frissítő szájvizet is.

Az első fogorvos megjelenése

Az orvosdoktor-fogorvosok pestbudai gyakorlatának kezdete nagyjából a múlt század első felére tehető, s számuk még igen csekélynek mondható, mindössze 2-8 között változott. Az állandó jelenlétük nem volt országos jelenség, csak a nagyvárosokra volt jellemző. Néhány vidéki városban, mint Sopron, Kassa, vagy Pécs volt már letelepedett fogorvos, de a vidéket még hosszú időn át ún. utazó fogorvosok látták el. Ők, évenként visszatérve, egy helyen több hétig állomásozván, látták el a betegeket.

Fogászati szakképzés kezdete

A fogászat tanítása, a fogorvosi képzés, a Pesti Egyetemen 1844-ben, Európában az elsők között indulhatott el. Számos tudományos mű és fogászati szakirodalom látott napvilágot a múlt század második felében.

A magyar fogászat egyetemi oktatásának egyik úttörője Nedelko Döme professzor volt, aki eleinte még fizetést sem kapott munkájáért, csupán cím nélküli oktatásra nyert jogot. A professzor 38 éven keresztül oktatott, járóbeteg-rendeléssel egybekötött előadásokat tartott. Tőle származik az az elhíresült gondolat: “a foghúzás úgy a betegnek, mint az orvosnak nagyon kellemetlen“. Ennek a sokat emlegetett szállóigének a hátterében az a sajnálatos tény húzódott, hogy az akkori gyakorlat szerint az érzéstelenítés nélkül végzett fogeltávolítás igen jellemző volt.

Fogászati szakkönyvek megjelenése

Első, magyar fogorvos által írott szakkönyv még német nyelven íródott 1856-ban Pesten, és Turnovsky Frigyes nevéhez fűződik. Édesapja, Turnovsky Bemát (1787-1869) egyike volt az első pesti fogorvosoknak, fia Turnovsky Jenő pesti, unokája Turnovsky Friderich pedig ismert bécsi fogorvosok voltak.

Első magyar nyelvű fogorvosi szakkönyvünknek (Fogászat, 1871) a szerzője Barna Ignác. Ő az egyetlen magyar fogorvos, akit a Tudományos Akadémia levelező tagjává választott.

A 19. század végén felszökött a magyarországi fogorvosok száma, számos kiváló szakember kezdte meg ekkor a szakma gyakorlatát.

Iszlai József és Árkövy József neve igen ismert volt akkortájt. Iszlai egyetemi magán tanár volt, majd egyetemi intézeti igazgató-professzorként működött, a fogászati röntgendiagnosztika egyik hazai úttörőjeként emlékezünk rá, a fogsor-illeszkedési rendszertan kidolgozója volt.

Iszlai vetélytársa Árkövy József, 1877-ben telepszik le Pesten. Fiatal, de igen ambiciózus fogorvosként, oktató-kutató intézményt, magán Foggyógyintézetet alapít 1881-ben, melyből1890-ben Egyetemi Fogászati Intézet alakul. “Diagnosztika” című műve úttörő jelentőségű volt, nevét világszerte ismertté tette és ma is számon tartják. Árkövy a fogorvos klinikus észleleteit a patológus szemléletével összeegyeztetve a fogászatot magasabb orvosi szintre emelte. Árkövy József munkásságának eredménye az 1909-ben megnyíló budapesti Mária utcai Stomatologiai (ma Szájsebészeti és Fogászati) Klinika, amely annak idején példamutatóan korszerű volt. Árkövy kiváló tanítványai lettek azután a két világháború közötti évtizedekben vezetői, irányítói a magyar fogászatnak.

A lakossági fogászati klinikák megjelenése

Bár egyre több fogorvos praktizált Pesten és Budán, a lakosság szélesebb rétegeinek fogorvosi ellátása mégis igen hiányos maradt, mivel a kezelések, fogpótlások sokaknak megfizethetetlen költséggel jártak. Szociális betegbiztosítás keretében csak 1891-ben létesült Budapesten az első rendelés fogbetegek részére.

A fogorvosi szakmának, a fogászat minden ágának fejlődését a fúrógép feltalálása mozdította elő igazán. A “fogászgép”Amerikában már 1872-ben forgalomba került, és lábbal hajtották eleinte.
Innentől datálják a tömések lehetőségét. A leghasználatosabb tömőanyag a múlt század második felében az amalgám volt, de igényesebb páciens kalapált aranytömést is kaphatott. A fogkezeléskor használt műszereket már vegyszerekkel fertőtlenítették.

A fog eltávolítása igen félelmetes beavatkozásnak számított az érzéstelenítés alkalmazása előtt, amit tetézett az a tény, hogy főleg vidéken, általában nem képzett fogorvosok végezték azt. “Kéjgáz” narkózis alkalmazására, vagy kokainoldatos érzéstelenítésre csak néhány fogorvosunk vállalkozott, de utóbbi használata sokszor rosszullétet, sőt néha halálesetet is okozott.

> tovább olvasom

Semmelweis és a klóros víz

A fertőtlenítés felfedezése

A klóros víz használója

Semmelweis Ignác portréja

Napjainkban már teljesen természetes, hogy a tiszta víz mellett valamilyen tisztítószert is használunk kézmosáshoz, különösen igaz ez a kórházak csíramentes környezetére, ahol a tisztaság alapkövetelmény. Semmelweis Ignác korában nem volt ez korántsem ennyire egyértelmű, és komoly harcot kellett azért vívnia azért, hogy az orvosok fertőtlenítőszert használjanak és megértsék a szabad szemmel láthatatlan veszélyforrás létezését.

Semmelweis és a gyermekágyi láz

Semmelweis Ignác találmánya, felfedezése rendkívül egyszerű volt: az orvosnak klóros vízzel kezet kell mosnia a beavatkozások előtt. Ezzel a ma már triviálisnak tűnő dologgal rengeteg életet mentett meg, azonban rendkívül nehezen jutottunk el a steril műtőkörnyezetig, eleinte a minimális tisztálkodás bevezetése is ellenállást váltott ki. A klóros vízzel való kézmosás és a terhes anyák megmentőjének történetében van egy bizarr momentum is. Semmelweis, tudtán kívül, felfedezése előtt több édesanya halálát okozta, mint szülészmester kollégái. Ezt az ellentmondást akkor tudjuk feloldani, ha megismerjük az „anyák megmentője” legnagyobb felfedezésének történetét.

Semmelweis nemcsak a bécsi közkórház szülészeti klinikájának tanársegédi állását töltötte be, illetve nemcsak szorosan szülészeti feladatokat látott el, hanem kora tudósaihoz hasonlóan boncolással, a kórok alaposabb megismerésével is foglalkozott. Tanársegédi állása csak korlátozott időre, Breit orvos-tanár helyettesítésének idejére szólt. A klinikán tapasztalható 15-19 százalékos halálozása arány 2-6 százalékra csökkent abban az 5 hónapos periódusban, amikor Breit orvos-tanár visszatért és vezette az intézetet, Semmelweis ekkor csupán externistaként segített be. A korabeli statisztikákból levonható az a következtetés, hogy a Semmelweis boncolómesterként végzett munkájából eredő fertőzések következtében, havonta legalább 30-an haltak meg. Amikor csak Breit fogadott szüléseket, aki nem végzett boncolást, havonta csupán 6-16 várandós anya halt meg. A Semmelweis által közvetített fertőzések miatt, csak 1847. áprilisában 57-en haltak meg.

Klóros kézmosás

Kézmosás klórral a kórházban

Fertőtlenítés klóros vízzel

Bár eléggé egyértelműnek tűnik, hogy Semmelweis tisztában volt azzal, hogy személyének valamilyen módon köze van a halálozások magas számához, sokáig nem tudott rájönni az okokra. Barátja és kollégája Jacob Kolletschka halálának körülményeit vizsgálva jött rá, hogy a vérmérgezés és a gyermekágyi láz tünetei hasonlóak, és mindkettőért a boncolóasztalról átvitt fertőzés felel.

1847 májusában döbbent rá, hogy

„a kézhez tapadt hullarészek idézik elő a betegséget a gyermekágyasoknál…, akkor ha sikerül a kézen levő hullarészeket vegyi hatás útján teljesen elroncsolni, … akkor a betegséget is sikerülni fog megakadályozni.

Hogy a kézhez tapadó hullarészeket elroncsoljam, 1847 májusának körülbelül felében – a napra már nem emlékszem – chlorina liquida-t használtam, mellyel magamnak is s mind tanítványomnak meg kellett a vizsgálat előtt kezeit mosni. Egy idő múlva magas ára miatt elhagytam a chlorina liquida-t, s a sokkal olcsóbb chlormészre tértem át”.

Valójában nem volt ilyen egyszerű a folyamat, eleinte alapos, szappanos kézmosással próbálkozott, csak fokozatosan jött rá a klór alkalmazásának hatásosságára. Semmelweis még nem ismerhette a baktériumokat, fertőzéseket, ő abból indult ki, hogy a klóros víz eltünteti a kézről a hullaszagot, ezért lehet hatásos. Manapság már minden orvosi beavatkozás előtt megtörténik a fertőtlenítés, legalább klóros vízzel, de a legtöbb esetben már fejlettebb technológiákat, szereket alkalmaznak.

> tovább olvasom

Gábor Dénes és a holográfia

A 3D megjelenítő magyar feltalálója

Gábor Dénes

Gábor Dénes és a róla készült hologram

Gábor Dénes, a XX. századdal egyidős, kivételes tehetségű mérnök-fizikus, feltaláló, tudós és humanista volt. Saját szavaival „egyikeként azon szerencsés fizikusoknak, akik láthatták saját gondolatukat, amint az a fizika egy tekintélyes fejezetévé nőtte ki magát”, kortársait meghaladva ismerte fel „a technológiában rejlő kihívást”, az „ember és gép” viszonyának mélyrehatóan társadalomalakító fejlődését. „Mindezidáig az ember a természettel állt szemben, mostantól a saját természetével fog szemben állni” – rögzíti a felismerést.

A „féktelen” technikai fejlődés közepette – s annak tudásvágytól fűtött, kreatív apostolaként – munkássága egészét mégis áthatja a boldogságközpontú, nyugodt élet utáni vágy és törekvés.

Gábor Dénes, kora tudósaihoz hasonlóan arra kereste a választ, hogy miképp éljenek úgy a tudománnyal, hogy ne éljenek vissza vele. Több művét szenteli az újszerű civilizációs „trilemmának”, a nukleáris háború, a túlnépesedés és a „tétlen kényelem korszakának” veszélyeire hívja fel a figyelmet és stratégiát vázol fel ezen problémák megoldására.

Gábor Dénes hozzájárulása a kihívások leküzdéséhez konkrét és módszertani jellegű: a felvilágosult társadalom viszonya a feltalálók megtestesítette mentális és intellektuális erőforrásokhoz, a megújulás kötelező irányai a kézművességtől az oktatáson át a szigorú oksági viszonnyal szemben a valószínűségi láncolatokra támaszkodó előrejelzési technikáig, mind-mind hagyományozható érték.

Élete

1900. június 5-én Budapest Terézváros városrészében született Günszberg Dénes néven. Két testvére volt: György (1901), Endre (1903).

Gábor Dénes hologram

Gábor Dénes a holográfia elméletének bemutatása.

Elemi iskolai tanulmányait a Szemere utcai elemi népiskolában, a középiskolát a Budapesti V. ker. Markó utcai Magyar Királyi Állami Főreáliskolában végezte. 1918. március 6-án érettségizett. 1918. március 15-én behívták katonának, az észak-itáliai fegyverszünet után tért haza.

Novemberben beiratkozott a Magyar királyi József nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem gépészmérnöki osztályába. 1920-tól Berlinben tanult tovább a charlottenburgi Technische Hochschule elektromérnöki karán. Itt rendszeresen látogatta a tudományegyetem előadásait, többek között Albert Einstein szemináriumát, mely Szilárd Leó kezdeményezésére jött létre, és aki az előadásokra meghívta Wigner Jenőt, Neumann Jánost és Gábor Dénest. Később a magyar baráti kör Polányi Mihállyal, Kösztler Artúrral bővült. 1924-ben mérnöki diplomát szerzett Berlinben.

Tudományos munkássága

1927-ben disszertációjában tranziens jelenségek rögzítése érdekében az oszcillográf érzékenységének növelését dolgozta ki. 1927-1932-ig Siemensstadtban, a Siemens és Halske kutatólaboratóriumában, 1932-1933-ig pedig Erlangenben, a Siemens-Reiniger-Veifa nevű cégnél dolgozott. 1933-ban hazatért Magyarországra. 1933-1934-ig az Egyesült Izzó kutatólaboratóriumában a gázkisülés fizikájával foglalkozott. 1934-ben végleg letelepedett Angliában. 1934-1948-ig a British Thomson-Houston Társaság kutatólaboratóriumában dolgozott Rugbyben.

Hologram, holográfia

A hologram feltalálásának kronológiája.

1947-ben itt találta fel a holográfiát, amiért később Nobel-díjat kapott, azonban 1960-ig, a lézer feltalálásáig nem terjedhetett el találmánya. 1949-1958-ig az Imperial College-ban elektronikát adott elő. 1956-ban a Royal Society a tagjává választotta. 1958-1967-ig az alkalmazott elektronfizika professzora volt az Imperial College-ban.

1967-ben nyugalomba vonult, majd részt vett a Római Klub alapításában. „A holografikus módszer feltalálásáért és a kifejlesztéséhez való hozzájárulásáért1971-ben megkapta a fizikai Nobel-díjat. 1974-ben súlyos agyvérzést szenvedett. 1979. február 9-én hunyt el Londonban.

Holográfia

A holográfia egy képrögzítő eljárás, mely segítségével – látszólag – minden információt tárolni lehet. A hologramok segítségével olyan speciális zárjegyek készíthetők, melyek másolása lehetetlen, mivel a reprodukció csak az eredeti kép birtokában lehetséges technikailag.

Az eljárás segítségévek háromdimenziós képek készíthetők, melyek realisztikus hatást keltenek a nézők számára.

Szakirodalom:

Szigeti Balázs. Aki két dimenzióban három dimenziósan láttat: Gábor Dénes. – p. 173-178. In: Diákok a tudományos kutatás kapujában, ISBN 963-9276-43-X

Gábor Dénes, a mérnök-fizikus / Kovács László. – Szombathely : Savaria Univ. Press, cop. 2005. – 87 p. : ill., részben színes ; 20 cm. – (Dissertationes Savarienses)

Gábor Dénes / T. E. Allibone ; [ford. Gősiné Greguss Anna] ; [közread. a Novofer Alapítvány a Műszaki-Szellemi Alkotásért]. – [Budapest] : Novofer Alapítvány, [2004]. – [2], 123 p. ; 20 cm

Gábor Dénes emléklemez [elektronikus dok.] / szerk. Füstöss László és Horváth Péter ; … szerzői Árvayné Kucsera Judit [et al.] ; [közread. az] OMIKK. – [Budapest] : OMIKK, cop. 2000. – 1 CD-ROM ; 12 cm

Gábor Dénes, 1900-1979 [elektronikus dok.] / főszerk. Horváth Péter ; … szerzői Árvayné Kucsera Judit [et al.]. – [Budapest] : OMIKK, cop. 2000. – 1 CD-ROM ; 12 cm. – (A magyar tudomány és technika nagyjai)

Holográfia és humanizmus : a Nobel-díjas Gábor Dénes / szerk. Garay Tóth János, Nagy Ferenc ; [kiad. a Novofer Alapítvány …]. – Budapest : Novofer Alapítvány : Better, 1998 Budapest : MTESZ. – 92 p. : ill. ; 24 cm

> tovább olvasom

Jedlik Ányos és találmányai

Jedlik Ányos fényképe

Jedlik Ányos

Az elektromotor, a dinamóelv és a szódavíz feltalálója

Az emberiség történetében, a tudomány és technika fejlődésében az egyik legnagyobb ugrást az elektromos áram „megszelídítése” jelentette. A villamos eszközök kezdeti lassú terjedés után mára a számítógépek segítségével tervezett berendezések elárasztották a világot, megkönnyítették az emberi kapcsolatokat. A számítógépes hálózatok segítségével a földgolyó túloldalán élőkkel is online kapcsolat létesíthető. A modern informatika kialakulásának feltétele volt az elektromos áram munkára fogása, melyben Jedlik Ányos komoly eredményeket ért el, többek között a villanymotor elődjének elkészítésével, amelyet ő maga így nevezett: forgony, villamdelejes önforgony.

Magyar nyelvű tudományosság

Az elektromosság alkalmazásával felgyorsuló fejlődés a 19. században Magyarországot is elérte, de itt eleinte csak Jedlik Ányos foglalkozott annak kutatásával.

Pannonhalmán lépett be a Szent Benedek-rendbe, ezért a rend győri filozófiai tanfolyamán tanulhatott. 1822-ben doktori címet szerzett matematikából, filozófiából és történelemből szigorlatozva. Az 1844-es évig az oktatási intézmények és a tudományosság nyelve a latin volt, ő volt az első, aki magyar nyelven tanította diákjait. Mivel rendkívül fontosnak tartotta a szemléltetést, saját maga készített megfelelő eszközöket, és ennek köszönhetően készített el több hasznos találmányt is.

Jedlik találmányai

Jedlik Ányos találmányain – egyes vélemények szerint – messziről látszik, hogy alkotójuk kedvteléssel készítette őket. A fizikatanár leleményes módon szemléltette az elméleti kérdéseket, s közben korát megelőző felfedezéseket tett.

Az elektromotor

Jedlik Ányos munkásságának eredményei szerteágazók, polihisztornak nevezhetjük. Elsősorban tanár volt, aki fő feladatának a tudás szakszerű, teljes átadását tartotta, de sokan gondolják őt mérnöknek is. A tanár be akarta mutatni diákjainak az elektromágnesek forgását, miközben megalkotta a szemléltetőeszközt, rájött, hogy áramvezető is foroghat másik áramvezető körül.

első elektromotor

Jedlik Ányos elektromotorja, a “villamdelejes önforgony”

Részben szemléltetési célból, részben saját szórakoztatására készítette el a kortársak, Ampére, Faraday, Schweiger kísérleteinek másolatát. A szükséges kellékeket és eszközöket a győri mesterekkel készíttette el. Kísérleteit alapos gondossággal lejegyezte, füzetében a 290-es sorszám alatt került be az elektromotor leírása (egy elektromágneses áramot vezető drót egy hasonló elektromágneses körül folytonosan forgó mozgást foganatosít).

Sokszorozó tekercsben áramváltással forgó villamdelej

Jedlik Ányos találmányairól 1831-ben készített leltárt, amikor a pozsonyi királyi akadémia fizikatanárának nevezték ki. A leltárban található eszközök még nem a szó szoros értelmében vet motorok, mert a forgórész egy tűn forgott. A villanymotor létrehozásához a tűt csapágyra kell cserélni. Jedlik saját bevallása szerint a villanymotor többféle modelljét is elkészítette, ahol szolenoid forog a multipliktorban, ahol a keret forog a tekercs körül, ahol mindketten forognak egymás körül és ahol egy tekercs forog egy másik felett. Ezt 1886. február 18-án kelt levelében írja le, amit 1902-ben jelentetett meg Heller Ágost nyomtatásban.

A szódavíz

Többé-kevésbé ismert tény, hogy Jedlik Ányos készített először szódavizet nagyüzemileg. Már győri éveiben foglalkozott a szénsavas víz előállításával, 1830-ban publikálta először módszerét. 1841-ben már a továbbfejlesztett módszerrel gyártott vízzel kínálta a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók II. pesti nagygyűlésén megjelenteket. 1842-ben már öt napszámos készítette a savanyúvizet pesti üzemében.

Jedlik szódavíz

Szódavíz készítésének leírása

 

Irodalom:

Jedlik Ányos, a parasztfiúból lett fizikus / Koczkás Gyula. – Budapest : Szikra, 1946. – 11 p. ; 20 cm. – (Szabad Föld könyvtára ; 18.)

Jedlik Ányos István élete és alkotásai, 1800-1895 / Ferenczy Viktor. – Győr : Győregyházmegyei Alap Ny., 1936-1939. – 4 db ; 24 cm

A százesztendős elektromotor : Jedlik Ányos emlékezetére / [Pogány Béla]. – Budapest : Egyet. Ny., 1928. – p. 393-397. : ill. ; 25 cm

Epizódok Jedlik Ányos életéből / Mayer Farkas ; [sajtó alá rend. Gazda István] ; [szerk., szó- és névmagyarázatokkal ell. Székács István] ; [közrem. Bodorné Sipos Ágnes] ; [közread. a] Jedlik Ányos Társaság. – 2., jav. kiad. – Budapest : Jedlik Á. Társ., 2010. – 194 p. : ill. ; 24 cm

> tovább olvasom

Magyar startup segítheti az orvostudományt

Keresés tudomány

Keresés a tudományos publikációk között.

Az orvosi tanulmányok keresését könnyítené a HubScience

A felmérések szerint naponta mintegy négyezer publikáció születik csak orvosi témakörökben, melyet a kutatók képtelenek hatékonyan feldolgozni. A szimpla áttekintése is lehetetlen ennyi írott anyagnak, a tudományos feldolgozás pedig képtelenség. Egy magyar fejlesztés most alapjaiban változtathatja meg a tudományos szakirodalmakkal való foglalkozást.

A HubScience elnevezésű szoftver a tudományos szakirodalmak feldolgozását szeretné forradalmasítani és segít a releváns adatok kinyerésében, minőségi adatbázisok létrehozásában.

Felmerül a kérdés, hogy miért kell egy keresőprogram, ha a Google hatékonyan keres. A most kifejlesztett szoftver nem csupán egyszerű keresést végez, hanem képes feltárni az információk közti egyedi összefüggéseket is.

A külföldi szakirodalmakban történő keresés azért fontos a gyógyszeriparban, hogy egyes, költséges kutatásokat ne kelljen újra elvégezni. A tudományos publikációk többsége 5-15 év alatt kimegy a köztudatból, pedig lehet, hogy a korábban végzett kutatási anyagokban értékes információk szerepelnek az új gyógyszerek fejlesztői számára.

A kutatások alapján, a szakirodalom megfelelő feldolgozását követően fejlesztett gyógyszerek 5-10%-al olcsóbban készültek el, ami az 1-2 milliárd dolláros költségvetésnél komoly tétel.

Ha a HubsCience sikereket és eredményeket ér el az orvostudományban, úgy más területen is rendkívül gyorsan adaptálható, tehát a magyar startup egy valódi kincsesbányára találhat.

Az érdeklődők a program weboldalán, regisztráció után ingyenesen kipróbálhatják annak működését. Van 33 dolláros havi díjjal használható, névre szóló licence is, de a maximális csomag díjazásáért már személyesen kell felvenni a kapcsolatot a készítőkkel.

A Google kereső marketing és üzletpolitikáját ismerő szakemberek úgy vélekednek, hogy csak idő kérdése, hogy a hasonló startupok programjai elveszítsék jelentőségüket, hiszen a gépi tanulás tökéletesítését követően bármilyen tudományágban használható lesz a keresőóriás szoftvere.

> tovább olvasom

Az első magyar informatikusok, kibernetikusok

számítógép laptop könyv

A számítógép-tudományról, a kibernetikáról szóló könyv.

A számítógép-tudományról egyes szám első személyben

A mai okostelefonok és laptopok hétköznapi eszközzé válásáig hosszú és rögös út vezetett, melyhez a magyar kutatók, tudósok munkája is jelentősen hozzájárult. A Typotex kiadó gondozásában megjelent kiadvány az első magyar „kibernetikusokkal” készített interjúkat adja közre. Kornai András szerkesztésének köszönhetően a magyar informatika fejlődésének jelentősebb pillanataival ismerkedhetünk meg, visszaemlékezések révén.

A kötetben szereplő visszaemlékezéseket a „szakma nagy öregjei” vetették billentyűzetre, laptopra. A szerkesztő kérésének megfelelően nem csak a magyar informatika, kibernetika eseményeiről mesélnek, hanem arról is számot adnak, hogy milyen jelentős felfedezéseket tettek az első magyar kibernetikusok.

A XX. század elején, a magyar számítógép-tudomány hőskorában a tudományos szakzsargon még kibernetika néven tartotta számon a számítógépet, a laptopot és az internetet létrehozó tudományágat. A kötetben egyes szám első személyben visszaemlékező tudósoktól megtudhatjuk, milyen furcsa szerkezetekkel segítették a világot és Magyarországot az „informatizálódás” rögös útján.

Bakonyi Péter arról mesél, hogy milyen számítógépe-hálózati kutatások folytak a Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetben, közismertebb nevén a SZTAKI-ban.

Csaba László az x.25 interfészű csomagkapcsolt adathálózat kidolgozásáról is mesél visszaemlékezéseiben.

Dömölki Bálint arról mesél, hogy milyen volt részt venni az első magyarországi számítógép kifejlesztésében, az M3 létrehozásában, az MTA Kibernetikai Kutatócsoportjának tagjaként.

A kötetben olvashatjuk még: Dörnyei József, Drasny József, Findler Miklós, Gergely Tamás, Gécseg Ferenc, Gyárfás András, Havass Miklós, Kovács Győző, Obádivics J. Gyula, Pesti Lajos, Pompéry Béla, Uhrin Béla, Vámos Tibor gondolatait.

A laptop gyártásához vezető úttörő munkákról tehát eben a könyvben olvashatunk:
A számítógép-tudományról egyes szám első személyben / szerk. Kornai András. – [Budapest] : Typotex, cop. 2013. – 346 p.

> tovább olvasom

Az első magyar távíróvonal

Távíró első magyar

Hortobágyi távíróvezeték oszlopa

170 éve küldhetünk üzenetet Magyarországon

Az okostelefonok és mobiltelefonok kialakulásához és elterjedéséhez rögös út vezetett. Ma már természetes, hogy bármelyik pillanatban küldhetünk és fogadhatunk SMS üzenetek tömegeit. A mobiltelefon elődje a vezetékes telefon, melynek közvetlen előde a távíróvonal.

Magyarországon az első távíróvonalat 1847-ben helyezték üzeme. December 26-án küldhettek elektromosság segítségével üzeneteket, ezt tekintjük az SMS küldés elődjének. A távíróvonalat természetesen az osztrák kormány építtette ki Bécs és Prága között, ennek egyik leágazása érkezett Magyarországra, a Gasendorf-Marchegg-Pozsony útvonalon. Az első magyar távíróvonal üzemeltetését a hadsereg szakemberei végezték, ők bonyolították az üzenetek küldését.

A távíró vonal mint információtovábbító eszköz a vasút infrastruktúrájára települt rá, ezért üzemeltetését és kiépítését is a vasúti alkalmazottak végezték a továbbiakban. A távíróvonal rögzítés nélküli rézhuzal volt, melyet egyszerűen átfűztek a szigetelőkön kialakított lyukakon. A szigetelőket 7,5 méter magas oszlopokon rögzítették, melyeket 48 méterenként ástak a földbe. Az oszlopokon a sziketelőket tartóvasakkal rögzítették.

Az első magyar távíróvonal és a pozsonyi állomás 1848. június 12.-én küldte és fogadta az utolsó üzenetet, mivel a magyar forradalom miatt az osztrák hivatalnokokat visszarendelték. A szabadságharc miatt az újbóli üzembe helyezés nem történhetett meg.

> tovább olvasom

Az első magyar Google doodle

Google doodle Bartók Béla

Bartók Béla a Google keresőjében

Bartók Béla volt az első magyar a Google kereső fejlécében

A Google keresőjének fejlécében először Bartók Béla szerepelhetett, 127. születésnapjának előestéjén. Ez a jeles nap 2008. március 24-én jött el a magyar internetezők számára. Akkor a magyar nyelven otthonról vagy a télikert, terasz magányából internetezők magyar nyelvű keresőfejléccel találkozhattak a Google keresőjének betöltésekor.

Mi a Google doodle?

Nem más, mint a Google keresőoldal látható embléma vagy más szóval logó. A szó magyar fordításban annyit jelent, hogy firkálmány. A keresőoldal az utóbbi években egy-egy híres eseménynek és évfordulónak szenteli a Google logó rajzának megformáltságát.

A Google nem minden nap cseréli le logóját valamilyen „firkálmányra”, és nem is mindig kapcsolódik kerek évfordulóhoz. Érdekesség, hogy nem csak rajzot, grafikát vagy animációt használnak a programozók, időnként interaktív játékkal helyettesítik a Google feliratot a keresőoldalon.

Az első Google doodle 1998. augusztus 30-án jelent meg és a Burning Man fesztivált reklámozta, amin a programozók is részt vettek.

A későbbiekben regionálissá vált a korábban csak globálisan használt logó használata és régiónként változó tartalmakat jelenítettek meg. A feliratok megjelenítése gyakran a Google fordítójának segítségével történik, ezért eshetett meg, hogy a 2012-es nyári olimpiai játékok alkalmával a műugrás versenyek idején a magyar Google használók a gép által fordított diving – búvárkodás olimpiai versenyszámot láthatták, mivel a diving-nak csak a második jelentése a műugrás.

Magyar vonatkozású Google doodle

Mint említettük, az első magyar globális, tehát minden internetezőnél egységesen megjelenő „firka” Bartók Béla születésnapjának évfordulóján jelent meg. Azóta szerepelt a Google logójában Gábor Dénes, Szent-Györgyi Albert és a Rubik kocka is feltalálásának 40. évfordulóján.

Rubik kocka Google doodle

Rubik kocka a Google keresőjében

> tovább olvasom

Az első magyar weboldal

magyar honlap marketing weboldal

Első magyar weboldal

A legutóbb az első magyar fejlesztésű műholdról írtunk, melyet a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem bázisán fejlesztettek ki. Kevesen tudják, hogy az első magyar WWW szerver is a BME tulajdonában volt. A www.fsz.bme.hu oldalt 1993-ban indították el, mely akkor a világ ötszázadik honlapja volt. Az első weboldal létrehozása a hatalmas presztízs mellett számottevő marketing jelentőséggel bírt az egyetem számára. Az online megjelenés ma már a tudományos élet minden szereplője számára elengedhetetlen és a weben elérhető tartalmak a Google mesterséges intelligenciájának köszönhetően szemantikus keresés alá vethetők

Világelső – magyar első. Szemantikus web

A világ első honlapja a CERN, a Nagy Hadronütköztető weboldala volt, melynek honlapját ma is megtekinthetjük az archívumban. A honlapot Tim Berners-Lee fizikus hozta létre 1991-ben. Ő dolgozta ki a WWW protokolra épülő rendszert, mely lehetővé tette, hogy szöveges vagy képes tartalmakat lehessen egyszerűen elérni és letölteni az internetkapcsolaton keresztül. Végső soron ezek a számítógépek vezettek el a ma ismert felhőszerverekig és a telekommunikációban is elöljáró gateway rendszerek elődjeinek tekinthetőek.

Jelenlegi információink szerint a világ első webcíme a http://info.cern.ch/hypertext/WWW/TheProject.html volt, mely mára nem maradt fenn eredeti formájában. A korai weboldalak nagyon egyszerű felépítésűek voltak, hiszen a akkori internetes kapcsolat nem tette lehetővé nagy mennyiségű adat továbbítását, ez a széles sávú hálózati kapcsolatok révén vált megvalósíthatóvá.

Az első magyar web szerverre tehát még két évet sem kellett várni a www protokol kialakulása után. Magyarországon hihetetlen gyorsasággal alakultak ki az adatközpontok, szerverközpontok és kommunikációs alközpontok, melyek segítettek az információs forradalom kibontakozásában. Az új generációk már el sem tudják képzelni életüket a mindent behálózó internetes szerverek, az SMS küldés, a mobil kommunikáció és az internetkapcsolat napi használata nélkül. A szemantikus web is megvalósulni látszik, legalábbis abban az értelemben, hogy a legnagyobb keresőrendszer, a Google gigantikus adatbázisa és a gépi tanulás révén fejlődő keresőszoftvere lehetővé teszi az online tartalom fogalmi térkép szerinti rendezettségét és kereshetőségét. Ennek a látens szemantikai indexelés az alapja. > tovább olvasom

Az első magyar picoműhold a MASAT-1

Android üzenet küldés MASAT-1

Az első magyar műhold üzenete

2012. február 12-én bocsátották föld körüli pályára az első teljesen magyar fejlesztésű műholdat, a MASAT-1-et. A hordozórakétát az Európai Űrügynökség az ESA indította és fedélzetén több más műhold is helyet kapott. Az egy időben pályára állított picoműholdak közül a magyar fejlesztésű volt a legsikeresebb. Pályára állítás után sikerült vele felvenni a kapcsolatot és stabilizálni. Az eszköz folyamatosan küldte az értékelhető adatokat és egy egyszerű mobiltelefonos kamera segítségével fotókat is készített a földről.

A műhold az eredetileg tervezett 3 hónap helyett 1061 napot töltött föld körüli pályán és még működőképes állapotban volt, amikor a gravitáció erők hatására visszatért a föld légkörébe és elégett.
Az első magyar műhold földi megfigyelését egyedülálló módon sikerült megoldani. A világ rádióamatőreinek segítségével laptop készülékekre töltötték le az űreszköz által küldött üzenetek tömegét. A Budapesti Műszaki Egyetem weboldaláról letölthető szoftver segítségével bárki saját személyi számítógépén csatlakozhatott a programhoz és dekódolhatta a műhold jeleit. A letöltött információs csomagokat minden notebook vagy tablet gépről az interneten keresztül fogadja Budapest számítástechnikai központja. Az online információtovábbítást megbízható cégek is végezhették.

CubeSat specifikáció

Műhold osztály 1U CubeSat
Méretek 10 x 10 x10 cm
Tömeg 1kg
Meghajtás Nincs
Várható élettartam > 3 hónap
Bemeneti teljesítmény 1.2 – 2.2W
Kommunikáció típusa Half-duplex
Frekvanciasáv 435-438MHz
Adatsebesség > 625/1250bps
Moduláció 2-GFSK
Adó teljesítmény 100/400mW
Telemetria protokoll Módosított ESA PUS v1

A teljes sikerrel végződő kísérlet-projektnek már készül a folytatása. A MASAT-2, melynek paraméterei:

  • 3 tengelyes aktív stabilizálás
  • Megnövelt felbontású kamera elhelyezése
  • RAD-FET alapú totáldózis mérés
  • Nagyobb adatsebesség elérése műhold-Föld irányban
  • Elektroszmog mérése LEO pályán (opcionális)

A projekt megvalósítása során, rengeteg problémát kellett megoldaniuk a mérnököknek. Az egyik ilyen volt a megfelelő időben kinyíló antenna kérdése. A műholddal való kommunikáció feltétele a megfelelő antenna megléte, ezen keresztül lehet parancs üzeneteket küldeni MASAT-1 számára. Azonban az antenna kinyitását értelemszerűen nem lehet távirányítással megoldani, ezért a fejlesztők egy rugós mérőszalag segítségével oldották meg ezt a problémát. > tovább olvasom