M3-as autópálya tudnivalók

Az M3-as autópályán utazva egyaránt láthatunk néhány magyarországi látványosságot, ugyanakkor könnyedén belefuthatunk néhány kellemetlen meglepetésbe is. Az alábbiakban éppen ezért összegyűjtöttünk minden szükséges információt az M3-as autópálya tudnivalói közül.

m3 autópálya autómentés

Ebbe is belefuthatunk: autómentés az M3-ason

Tudnivalók az M3-as autópályáról

Az M3-as autópálya keleti irányban hivatott összekötni a fővárost a határral. Jelen állapotában Budapestet többek között Nyíregyházával és Vásárosnaménnyal köti össze. Teszi mindezt 2×2 forgalmi sávval, valamint 1-1 leállósávval.

Leágazások terén lehetőségünk van Miskolc és Debrecen felé is lekanyarodni az M3-as autópályáról, de a jövőben várhatóan Eger felé, valamint a már romániai Szatmárnémeti és Nagybánya felé is vehetjük majd utunkat.

Látnivalók az M3-as autópályán

Az M3-as autópályán haladva két nagyobb látványosságot is szemügyre vehetünk utazásunk során, amik az alábbiak lehetnek:

Hungaroring

A Hungaroring Magyarország legmodernebb autóversenypályája. Budapest és Gödöllő között, az M3-as autópálya 18-as és a 23-as lehajtóinál érhető el. Mogyoród település külterületén található a híres pálya, mely elsősorban a Formula–1 magyar nagydíjról ismert, amit 1986 óta folyamatosan megrendeznek, de emellett más formula osztályok és túra autó versenyek helyszíneként is szolgál.

M3 Archeopark

Az M3 Archeopark 2007-ben nyitotta meg kapuit a közönség előtt. A közel 5 hektáros területen kialakított pihenőparkban ízelítőt kaphatunk a tájegység történetéből, tárgyaiból és népi kultúrájából.

Többek között egy temetkezési halom és a Csörsz-árok rekonstrukciós építményei mellett egy Európában is egyedülálló újkőkori házat tekinthet meg a látogató. Az érdeklődők emellett megismerkedhetnek az Észak-Alföld páratlan növényvilágával, a puszta őshonos állataival, néprajzi jellegzetességekkel, a térség kulturális örökségével, kultúrtörténeti értékeivel, valamint megtekinthetik az autópálya-építés során feltárt régészeti leletek hiteles másolatait is.

Díjfizetés az M3-as autópályán

Díjfizetés terén fel kell készülnünk arra, hogy az autópálya teljes hosszában díjfizetési kötelezettségünk keletkezik. Tehát a pálya használatához mindenképp szükségünk lesz egy országos autópálya matricára, vagy az alábbi megyei matricák egyikére, ha csak egy kisebb szakaszon szándékozunk majd használni az autópályát. Ezek az alábbi matricák:

  • Pest megyei matrica: Szentmihályi úti csomópont és Hatvan között (11 km – 55 km)
  • Heves megyei: Bag és Mezőkövesd között (39 km – 128 km)
  • Borsod-Abaúj-Zemplén megyei: Füzesabony és Polgár között (114 km – 175 km)
  • Hajdú-Bihar megyei: Hejőkürt és Kálmánháza között (164 km – 221 km)
  • Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei: Hajdúnánás és a 41-es út között (203 km – 280 km)

Sebességmérők az M3-as autópályán

A díjfizetés mellett arra sem árt felkészülnünk, hogy néhány fix telepítésű sebességmérőbe is belefuthatunk utazásunk során, melyek az alábbi helyeken lelhetőek fel:

  • M3, bal, 4+018 km-szelvény
  • M3, jobb, 3+928 km-szelvény
  • M3, bal, 88+074 km-szelvény
  • M3, jobb, 88+048 km-szelvény
  • M3, bal, 142+984 km-szelvény
  • M3, jobb, 142+958 km-szelvény
  • M3, bal, 228+801 km-szelvény
  • M3, jobb, 228+775 km-szelvény

Autómentés az M3-as autópályán

> tovább olvasom

Az első magyar autókölcsönző

Hol működhetett volna másutt az első magyar autókölcsönző, mint a fényes Budapesten, amely akkoriban, Bécset is lekörözve Párizzsal vetekedett mind a divat, mind a technikai fejlődés terén. Nem véletlen, hogy földalatti vasút is itt épült az európai kontinensen elsőként, leszámítva a londonit, ám Anglia mégiscsak szigetország. Szóval Pesten hamarább volt metró, mint Párisban vagy Bécsben vagy Rómában… Igaz, hogy ez csak amolyan kéregvasút,  ám a Millenáris Földalatti mégis első magyar és magyar első.

A közlekedésben más téren elsőbbséget nem igazán sikerült kivívni, de hogy melyek voltak első magyar vívmányok, arról érdemes számot vetni.

Az első magyar gépkocsikölcsönző az Első Világháború előtt, jelesül 1907-ben nyílt meg a Városligetben, éppen szemben a Széchenyi-fürdővel. A vállalkozás gépállományát 12 darab vadonatúj Ford automobil alkotta. Az amerikai autógyártás  csúcsmodelljeit a kockáztatni bátor Häzler Aurél kisvállalkozó egyenesen a detroiti futószalagról rendelte meg az előző év őszén, a szállítás télen történt. A cégalapító ugyanis előzőleg tanulmányútra utazott Amerikába és addig ügyeskedett, míg Henry Ford személyes fogadta gyárában az akkor jelentős magánvásárlói tételnek számító 12 darab T-modell megrendelése ügyében. Ezt a fotót a magyar fiatalember készítette 1906 október 22-én.

ford t-modell elso magyar autokolcsonzo

Henry Ford és az első T-modellek egyike – 1906. október 22., Ditroit, USA

A különös történet további előzményei és a meglehetősen súlyos következmények részletesen elolvashatók itt: Az első budapesti bérautók.

A terjedelmes cikk összefoglalására nem vállalkozunk, csupán kiragadva néhány érdekesség:

  • A sváb származású, magyarként nevelkedő, apai felmenőinek kilétéről semmit sem tudó ifjú 1909-ben már éppen mesterlevele kiváltására készülődött, amikor egy bécsi ügyvéd felkereste vér szerinte apja, Häzler Timót-Eduárd sajnálatos halálának a hírével. Az ifjú Aurél alig is tudott valamit felmenőiről, most azonban nagyobbacska vagyont örökölt a földbirtokos nagypapától. Bár, mint említettük, a mamát rangon aluli rövid vadházassága miatt a zord arisztokrata kitagadta az örökségből, ám az unokára, jobb híján, csak ráhagyta ingó és ingatlan vagyonának töredék részét, a többit az Üdvhadseregre és a bécsi evangélikusokkal jó kapcsolatot ápoló Ungvári Luther Márton Árvaházra testálta. A váratlan örökség több volt annál, amiből pár év alatt el lehetett volna szerényen mulatozni, ám gyáralapításra vagy földbirtok megszerzéséhez kevés volt. Lehetett volna belőle vendéglőt alapítani (Gundelék nagy bánatára…), szép bárházat vásárolni… de Aurél fantáziája az épp hogy csak elterjedt autók felé terelődött.
  • Igen, hősünk a Pesten még épp csak megjelent automobilok megszállottja lett, a családi jussból a Városligetben 1910-ben tucatnyi Ford típusú gépkocsival megnyitotta az első budapesti bérautó kölcsönzőt.

Az egyik gépkocsi kalandos történetéről többet is tudunk Kállay Labord kultúrtörténész kutatásai és Tsúszó Sándor hátramaradt naplótöredékei nyomán. Akit erről bővebben szeretne, gépelje be a kulcsszavak a Google keresőbe, az eredményt ott találja az első találatok között.

Első magyar bérautók Budapesten

Budapesten az első magyar autókölcsönző 1907-ben nyílt meg a Városligetben 12 darab vadonatúj Ford T-modellből álló gépkocsiállománnyal.

Közlekedés, szolgáltatás – Budapest. Magyar elsők. Autó, autókölcsönző, bérautó, Google első hely – kereső marketing