A klóros víz fogászati kockázatai

A nem megfelelő ivóvíz hatása fogainkra

Fogászat csapvíz

A csapvíz árt a fogaknak?

Az ivóvízben maradt fertőtlenítőszer, a klór fogászati kockázatot jelenthet. A csapvíz szerencsére Magyarországon általában jó minőségű. Van azonban bizonyos mértékű egészségügyi hátránya a csapvíz ivásának akkor, ha nem vagyunk tisztában az így napi szinten elfogyasztott klór mértékével. Ez a fertőtlenítő adalék olyan elem, amely a háztartásokban használt ivóvízben folyamatosan jelen van és megmarad, érdeme tehát ezt figyelembe venni. A fogászati vizsgálatok során a fogorvos tanácsát is kérhetjük, ha úgy gondoljuk egészségtelen az ivóvíz.

Miért klórozzák a csapvizet?

A klórozás egy módszer, amelyet az ivóvízellátó társaságok használnak a csapvíz hatékony fertőtlenítésére. A klórozási eljárás olcsó, ezáltal lehetővé teszi széles körű alkalmazását a vírusok és baktériumok elleni küzdelemben. Az ivóvíz szennyeződése kivédhetetlen, de a klór jelenlétének köszönhetően jól karbantartható, és egészségügyi szempontból ezáltal biztonságosnak mondható. Ez az elem azonban egy vegyszer, ami nagyobb elfogyasztott dózisban veszélyt jelenthet a fogyasztók egészségére. A modernebb berendezések klór-dioxid segítségével teszik egészségessé az ivóvizet.

Milyen kockázatokkal jár az ivóvíz klórtartalma?

  • A klórozott csapvíz egyik negatívuma az, hogy a klór kesernyés ízűvé teszi az ivóvizet. Sok ember elégedetlen ezért a csapvíz ízével. A csapvízzel készített tea vagy kávé ízét a klór jelenléte kedvezőtlenül befolyásolja, a kifinomult ízlelőbimbókkal rendelkezők kellemetlen érzésről számolnak be.
  • A kedvezőtlen íz mellett sajnos komolyabb problémát jelent az, hogy nagyobb dózisú érintettség a fogzománc károsodásával járhat hosszú távon.
  • A víz ízének megváltoztatása és a fogzománc erózióján túl, a klór kockázati tényező lehet bizonyos tumoros elváltozások kialakulásában is. Ez annak köszönhető, hogy rákot okozó vegyületek jelenhetnek meg a vízben olyan esetben, amikor a benne található természetes szerves anyagok érintkezésbe kerülnek a klórral. Az így kiváltott kémiai reakció THM-t eredményez a fogászati vizsgálatok szerint.

Mit tehetünk a klór ellen?

Tekintetbe véve a lehetséges következményeket, elengedhetetlen az egészség védelmére irányuló óvintézkedések végrehajtása, melyben a fogorvosa is segíthet..
Javasolt a különféle szűrőberendezések használata, mely hatékony és praktikus megoldás a klór kiszűrésére. A komolyabb vízszűrő rendszerek teljes mértékben kiszűrik a baktériumokat és a klórt a csapvízből és jelentősen javítják annak ízét.

Az uszodában használt klór veszélyes a fogakra nézve?

A medencék csírátlanításához használt nagy mennyiségű klór megtámadhatja bizony a zománcot.
Sósav formájában történő elpárolgás révén ez a kémiai vegyület valódi veszélyt jelent a fogakra. Aktív vizisportok, például rendszeres úszás, vagy vízilabdázás esetén érdemes tisztában lenni a víz minőségével és a hozzáadott klór mennyiségével.

Mit javasol a fogorvos?

A fogorvos javasolja hasonló sportok gyakorlása esetében a fluor tartalmú fogkrém és/vagy fogvédő sín viselését.

A fogászati problémák, fogtörések ugyan nem várhatóak a vizisportok szerelmeseinél, de megelőzés szempontjából jelentősége van a fogak védelmének ebben a helyzetben is. A legjobb megoldás, ha mellőzzük a klór alkalmazását, lehetőség szerint az egészségesebb és biztonságosabb klór-dioxidot használjuk.

> tovább olvasom

A vízellátás kezdetei Magyarországon

Az első magyar vízvezetékek

Budapest római vízvezeték

Római kori vízvezeték hálózat Magyarországon

A mai Magyarország területén az első vízvezetékrendszert a rómaiak építették. A tervezés és kivitelezés hasonlított a mai rendszerhez, a helyi polgárok döntöttek igényeik szerint, majd a közösség építette meg a közhasználatra szánt vízvezetéket és köztéri kutat. A városok és falvak éves díjat fizettek a vízhasználatért. A vízvezetékek épségét és akadálymentes működését úgy érték el, hogy a szabályszegőket jelentős összeggel büntették, melynek felét mindenkor a feljelentő kapta.

A mai Magyarország területén működő vízvezetékrendszer, erre képzett személyzet tartotta renden és működtette mindaddig, míg a római katonai irányítás jelen volt.

Római kori vízvezetékek: Scarbantia, Savaria, Gorsium, Brigetio, és Aquincum.

Aquincumi vízvezeték

Az antik vízvezetékrendszer 4,5 km hosszú magas vezeték, mely boltíves műtárgyakkal készült el. A vezeték a Római fürdőnél található forrásból vezette az ivóvizet a felszínen, gravitációs úton a városba és természetesen a katonai táborba. A lakosság ivóvízellátása mellett a fürdőket is táplálta a vezeték. Maradványai Budapest III. kerületében ma is megtekinthetők.

Ivóvízhálózat a középkori Magyarországon

A jól működő római kori vízvezetékrendszer a népvándorlások évszázadai alatt gazdátlan maradt, mivel a nomád törzsek számára tökéletesen megfeleltek a folyó- és forrásvizek, a kisebb települések ellátására.

A folyóktól és forrásoktól messze lévő települések azért jöhettek létre, mert csupán néhány méterre kellett leásni a földbe ahhoz, hogy megfelelő minőségű ivóvizet találjanak. A vízvezeték hálózat iránti igény a királyi székhelyek kialakulása során jelent meg. Az udvartartások vízigényének kielégítése bonyolult feladat volt, melyhez ki kellett dolgozni a megfelelő rendszert.

ivóvíz Munkács vár ásott kút

Vízkiemelő rendszer a munkácsi vár kútjánál. Tiszta kútvíz

A XIII.-XIV. században minden vár rendelkezett saját kúttal és víztározó tartályokkal, hogy az ostromok idejére biztosítani tudják a bennrekedtek ivóvízellátását.

A ciszternák és kutak együttes üzemeltetése azért vált indokolttá, mert a kutak vízhozama elégtelen volt a teljes lakosság ellátására, a ciszternák vize pedig a száraz meleg időjárásban könnyen megromlott vagy kiszáradt. > tovább olvasom