Energetikai pályázati lehetőségek

napelemes pályázat magánszemélyeknekA lakóingatlanok esetében a legnagyobb problémát az elöregedés jelenti, ami többek között az energetikai jellemzők gyengülését is magával hozza egy idő után. Emiatt főképp a régebbi épületek esetén előbb, vagy utóbb időszerűvé válhat egy-egy energetikai korszerűsítés, ami azonban nem egy olcsó mulatság az átlagemberek számára. Szerencsére az európai unós forrásoknak hála ma már adott a lehetőség a lakosság számára is, hogy élve a különböző energetikai pályázati lehetőségekkel fejleszthessék otthonukat.

Lakossági energetikai pályázatok

Magánszemélyek részére jelenleg egyféle lakossági pályázat fut, ami az MFB 0%-os kamatozású, visszatérítendő támogatás formájában érhető el. Ennek a konstrukciónak a hivatalos elnevezése: Lakóépületek energiahatékonyságának és megújuló energia felhasználásának növelését célzó hitel.

Ennek keretében a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) nulla százalékos kamatozású, visszatérítendő támogatást biztosít társasházi lakások és családi házak energetikai korszerűsítéséhez. > tovább olvasom

M3-as autópálya tudnivalók

Az M3-as autópályán utazva egyaránt láthatunk néhány magyarországi látványosságot, ugyanakkor könnyedén belefuthatunk néhány kellemetlen meglepetésbe is. Az alábbiakban éppen ezért összegyűjtöttünk minden szükséges információt az M3-as autópálya tudnivalói közül.

m3 autópálya autómentés

Ebbe is belefuthatunk: autómentés az M3-ason

Tudnivalók az M3-as autópályáról

Az M3-as autópálya keleti irányban hivatott összekötni a fővárost a határral. Jelen állapotában Budapestet többek között Nyíregyházával és Vásárosnaménnyal köti össze. Teszi mindezt 2×2 forgalmi sávval, valamint 1-1 leállósávval.

Leágazások terén lehetőségünk van Miskolc és Debrecen felé is lekanyarodni az M3-as autópályáról, de a jövőben várhatóan Eger felé, valamint a már romániai Szatmárnémeti és Nagybánya felé is vehetjük majd utunkat.

Látnivalók az M3-as autópályán

Az M3-as autópályán haladva két nagyobb látványosságot is szemügyre vehetünk utazásunk során, amik az alábbiak lehetnek:

Hungaroring

A Hungaroring Magyarország legmodernebb autóversenypályája. Budapest és Gödöllő között, az M3-as autópálya 18-as és a 23-as lehajtóinál érhető el. Mogyoród település külterületén található a híres pálya, mely elsősorban a Formula–1 magyar nagydíjról ismert, amit 1986 óta folyamatosan megrendeznek, de emellett más formula osztályok és túra autó versenyek helyszíneként is szolgál.

M3 Archeopark

Az M3 Archeopark 2007-ben nyitotta meg kapuit a közönség előtt. A közel 5 hektáros területen kialakított pihenőparkban ízelítőt kaphatunk a tájegység történetéből, tárgyaiból és népi kultúrájából.

Többek között egy temetkezési halom és a Csörsz-árok rekonstrukciós építményei mellett egy Európában is egyedülálló újkőkori házat tekinthet meg a látogató. Az érdeklődők emellett megismerkedhetnek az Észak-Alföld páratlan növényvilágával, a puszta őshonos állataival, néprajzi jellegzetességekkel, a térség kulturális örökségével, kultúrtörténeti értékeivel, valamint megtekinthetik az autópálya-építés során feltárt régészeti leletek hiteles másolatait is.

Díjfizetés az M3-as autópályán

Díjfizetés terén fel kell készülnünk arra, hogy az autópálya teljes hosszában díjfizetési kötelezettségünk keletkezik. Tehát a pálya használatához mindenképp szükségünk lesz egy országos autópálya matricára, vagy az alábbi megyei matricák egyikére, ha csak egy kisebb szakaszon szándékozunk majd használni az autópályát. Ezek az alábbi matricák:

  • Pest megyei matrica: Szentmihályi úti csomópont és Hatvan között (11 km – 55 km)
  • Heves megyei: Bag és Mezőkövesd között (39 km – 128 km)
  • Borsod-Abaúj-Zemplén megyei: Füzesabony és Polgár között (114 km – 175 km)
  • Hajdú-Bihar megyei: Hejőkürt és Kálmánháza között (164 km – 221 km)
  • Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei: Hajdúnánás és a 41-es út között (203 km – 280 km)

Sebességmérők az M3-as autópályán

A díjfizetés mellett arra sem árt felkészülnünk, hogy néhány fix telepítésű sebességmérőbe is belefuthatunk utazásunk során, melyek az alábbi helyeken lelhetőek fel:

  • M3, bal, 4+018 km-szelvény
  • M3, jobb, 3+928 km-szelvény
  • M3, bal, 88+074 km-szelvény
  • M3, jobb, 88+048 km-szelvény
  • M3, bal, 142+984 km-szelvény
  • M3, jobb, 142+958 km-szelvény
  • M3, bal, 228+801 km-szelvény
  • M3, jobb, 228+775 km-szelvény

Autómentés az M3-as autópályán

> tovább olvasom

Az első télikertek Magyarországon

telikert-gyartas

Az első télikertek Európában

Az európaiak a trópusi növények iránt mindig is élénk érdeklődést mutattak, különösen gyümölcseik miatt, és különösen azokban az országokban, ahol a klíma nem kényeztette el a gyümölcstermesztőket, kertészek. Spanyolországban vagy Portugáliában nem keltett különösebb feltűnést semmilyen déligyümölcs, ám Angliában vagy Hollandiában a tizenhatodik-tizenhetedig században a gyarmatokról származó egyetlen kosár narancs vagy egyetlen füzér banán szenzációnak számított és kincset ért. A szállítás költséges volt, a finomságok minőségét a hosszú úton megőrizni alig lehetett, így nem csoda, ha az egzotikumok meghonosítása idejekorán felmerült a legleleményesebbekben.

A gyarmatokon megismert és az úri körökben közkedveltté vált növényritkaságok számára először az 1600-as években kezdtek a gazdag palotákhoz kapcsolódóan üvegezett épületrészeket emelni Angliában,  rendszerint klasszikus vagy gótikus stílusban, fémszerkezetre építve a kupolát. A 18-19. századra ezek a létesítmények széles körben elterjedtek és közösségi terekké alakítva gyakran a látogatók előtt is nyitva álltak. A növényházak elterjedtek a kontinens egészén és bő száz esztendővel  ezelőtt már nemcsak a főúri vagy gazdag nemesi házak lakói gyönyörködhettek az egzotikus délszaki növényekben – Európa-szerte divatos lett a télikert.

A magyar szecesszió és a télikertek

szecesszios-telikert

Szecessziós télikert – Budapest

A legelső magyar télikertek megjelenéséről nincs pontos adatunk, ám feltehetően már a tizennyolcadik században lehettek ilyenek az Esterházyak, Festeticsek, Rákócziak téli rezidenciáiban. Az ellenben tény, hogy Magyarországon a télikertek meghonosodásában és szélesebb körű elterjedésében nagy szerepet játszott a szecessziós építészeti stílus térhódítása. Ez a művészeti irányzat a 19. század végén és a 20. elején kezdte felváltani a korábbi évtizedek szigorú akadémizmusát. A szecesszió követői a természet felé fordultak, a növényi ornamensek halmozásában lelték örömüket. Nem meglepő hát, hogy a múlt századvég izgalmas ólomüveg-ablakai mögött, az  üvegtető-kupolák alatt megjelentek a trópusi és szubtrópusi növénykülönlegességek is. A kellemes hangulatú növénypavilonok kiváló helyet biztosítottak beszélgetésre, teázásra, kávézásra, olvasásra, zenehallgatásra. A télikertek funkciója idővel kibővült, tulajdonosai rájöttek, hogy ezek a különleges hangulatú terek kiválóan alkalmasak szélesebb körű társasági események, estélyek, kamarakoncertek vagy akár színházi előadások megtartására is. Divatba jött a szórakozóhelyek, éttermek télikert-szerű kialakítása is.

Konstruktivista teraszbeépítés – Budapest

Budapesten számos híres szecessziós épületben megőrizték a télikertet vagy annak legalább a nyomait. A modern stílusú építészet azonban új formákat keresett, a konstruktivista épületekben kialakított üvegszobákban, beépített teraszokon inkább csak jelzésszerűen vannak dísznövények.

konstruktivista-telikert

Konstruktivista télikert – Teraszbeépítés

> tovább olvasom