A magyar találmány felhasználási területei

A hipertiszta klór-dioxid – és alkalmazása

Egy szakmai portálon olvashatunk arról, hogy az univerzális, újgenerációs fertőtlenítőszerként működő vegyszer, a szennyezőanyagoktól mentes, nagy tisztaságú klór-dioxid oldat előállításának az innovatív technológiáját a Budapesti Műszaki Egyetem tudományos kutatóműhelyében fejlesztették ki elsőként. A hipertiszta ClO2 olyan fertőzések kezelését is segítheti, amelyeknél a hagyományos antibiotikumok nem hatékonyak.

A klór-dioxid hagyományos felhasználási területeiről (cellulóz fehérítése, ivóvíz-fertőtlenítés) itt olvashatunk összefoglalót: Egy vegyszer több szerepben, most nézzünk néhány további területet.

légkondicionáló fertőtlenítéseA légkondicionáló berendezések melegágyai különböző gombák, baktériumok, vírusok szaporodásának (pl. Legionella baktérium). Mivel a klór-dioxid rendkívüli baktericid tulajdonságokkal rendelkezik, a légkondin átfolyó víz fertőtlenítésére is használható. Eltávolítja a mikroorganizmusokat védő biofilmet és megakadályozza a biofilmek képződését. Eközben nem károsítja a berendezést és a csöveket.

> tovább olvasom

Műanyaggyártás Magyarországon

Az ipari alapanyaggyártás története

Műanyag gyár Magyarország

Magyarország legnagyobb műanyaggyára

A magyarországi műanyagipar bemutatásakor ketté kell választani a műanyag feldolgozásával és a műanyagipari alapanyag gyártásával foglalkozó gyárakat. A műanyag hordók és tartályok, használati eszközök és berendezések gyártása csak megfelelő minőségű alapanyagokból lehetséges. A gyártás gazdaságossága azon is múlik, hogy milyen messziről és milyen áron lehet beszerezni az alapanyagot, ezért is lehet hasznos a honi műanyag alapanyaggyártók megismerése.

Az alapanyaggyártók kategorizálása

A műanyagipari alapanyaggyártókat – azaz lényegében a szó szerint vett műanyaggyártókat – két csoportba sorolhatjuk: akik a polimereket közvetlenül monomereiből állítják elő (polimerizálnak), míg a másik csoportba tartozó cégek az alap polimerbe adalék-, töltő- valamint társítóanyagokat kevernek (leggyakrabban extruder segítségével).

Mivel a polimerizáció rendkívül bonyolult folyamat, mely szakértelmet, szaktudást és hatalmas ipari hátteret igényel, ezért meglehetősen kevés cég foglalkozik ezzel. Jelenleg Magyarországon az alábbi cégek állítanak elő polimereket (műanyagot): MOL Petrolkémiai Zrt., Dunastyr Polisztirolgyártó Zrt., BorsodChem Zrt. és a Zoltek Zrt.

A BorsodChem

Magyarország egyik legrégebben alapított műanyaggyártó üzeme Kazincbarcikán épült fel 1949-ben. A kezdeti nehézségek leküzdését követően műtrágyagyártással kezdték az ipari jelenlétet.

A konkrét műanyaggyártást az országban elsőként 1963-ban kezdték meg, a higanykatódos klór-sósav üzemben folyt a poli-vinilklorid szintézise. A műanyag feldolgozás fejlődése és bővülése arra késztette az üzemet, hogy bővítsék termékkínálatukat. A poliuretánhabok gyors terjedése ösztönözte a hab alapanyagául szolgáló metilén-difenil-diizocianát és toluol-diizocianát gyártásának a beindítását.

A vegyipari vállalat jelenleg is a világ egyik fontos poliuretánhab alapanyaggyártójának számít.

Dunastyr Polisztirolgyártó Zrt.

A műanyag hordók, tálcák és tárolók szállításához a párnázatot gyakran készítik polisztirolból. Magyarországon a legjelentősebb ütésálló polisztirolt és expandálható polisztirol gyöngyöket gyártó üzem a Dunastyr Polisztirolgyártó Zrt.

Az üzemet a MOL alapította még 1988-ban Százhalombattán. A gyár építésénél figyelembe vett szempont az volt, hogy a finomító területén az összes szükséges alapanyag rendelkezésre áll, így a szállítási költség elenyésző.

A magyarországi műanyag feldolgozó üzemek az alapanyag beszerzésekor több szempontot is figyelembe vesznek: minőség, ár, szállítási költség, fizikai- és kémiai tulajdonságok. A kármentésben is alkalmazott eszközök gyártása során az alapanyag ára és szállítási költsége nem befolyásolhatja azt, hogy minden esetben kiváló minőségű, biztonságos tartályok, hordók, ipari műanyag tálcák készüljenek.

> tovább olvasom

Jedlik Ányos és találmányai

Jedlik Ányos fényképe

Jedlik Ányos

Az elektromotor, a dinamóelv és a szódavíz feltalálója

Az emberiség történetében, a tudomány és technika fejlődésében az egyik legnagyobb ugrást az elektromos áram „megszelídítése” jelentette. A villamos eszközök kezdeti lassú terjedés után mára a számítógépek segítségével tervezett berendezések elárasztották a világot, megkönnyítették az emberi kapcsolatokat. A számítógépes hálózatok segítségével a földgolyó túloldalán élőkkel is online kapcsolat létesíthető. A modern informatika kialakulásának feltétele volt az elektromos áram munkára fogása, melyben Jedlik Ányos komoly eredményeket ért el, többek között a villanymotor elődjének elkészítésével, amelyet ő maga így nevezett: forgony, villamdelejes önforgony.

Magyar nyelvű tudományosság

Az elektromosság alkalmazásával felgyorsuló fejlődés a 19. században Magyarországot is elérte, de itt eleinte csak Jedlik Ányos foglalkozott annak kutatásával.

Pannonhalmán lépett be a Szent Benedek-rendbe, ezért a rend győri filozófiai tanfolyamán tanulhatott. 1822-ben doktori címet szerzett matematikából, filozófiából és történelemből szigorlatozva. Az 1844-es évig az oktatási intézmények és a tudományosság nyelve a latin volt, ő volt az első, aki magyar nyelven tanította diákjait. Mivel rendkívül fontosnak tartotta a szemléltetést, saját maga készített megfelelő eszközöket, és ennek köszönhetően készített el több hasznos találmányt is.

Jedlik találmányai

Jedlik Ányos találmányain – egyes vélemények szerint – messziről látszik, hogy alkotójuk kedvteléssel készítette őket. A fizikatanár leleményes módon szemléltette az elméleti kérdéseket, s közben korát megelőző felfedezéseket tett.

Az elektromotor

Jedlik Ányos munkásságának eredményei szerteágazók, polihisztornak nevezhetjük. Elsősorban tanár volt, aki fő feladatának a tudás szakszerű, teljes átadását tartotta, de sokan gondolják őt mérnöknek is. A tanár be akarta mutatni diákjainak az elektromágnesek forgását, miközben megalkotta a szemléltetőeszközt, rájött, hogy áramvezető is foroghat másik áramvezető körül.

első elektromotor

Jedlik Ányos elektromotorja, a “villamdelejes önforgony”

Részben szemléltetési célból, részben saját szórakoztatására készítette el a kortársak, Ampére, Faraday, Schweiger kísérleteinek másolatát. A szükséges kellékeket és eszközöket a győri mesterekkel készíttette el. Kísérleteit alapos gondossággal lejegyezte, füzetében a 290-es sorszám alatt került be az elektromotor leírása (egy elektromágneses áramot vezető drót egy hasonló elektromágneses körül folytonosan forgó mozgást foganatosít).

Sokszorozó tekercsben áramváltással forgó villamdelej

Jedlik Ányos találmányairól 1831-ben készített leltárt, amikor a pozsonyi királyi akadémia fizikatanárának nevezték ki. A leltárban található eszközök még nem a szó szoros értelmében vet motorok, mert a forgórész egy tűn forgott. A villanymotor létrehozásához a tűt csapágyra kell cserélni. Jedlik saját bevallása szerint a villanymotor többféle modelljét is elkészítette, ahol szolenoid forog a multipliktorban, ahol a keret forog a tekercs körül, ahol mindketten forognak egymás körül és ahol egy tekercs forog egy másik felett. Ezt 1886. február 18-án kelt levelében írja le, amit 1902-ben jelentetett meg Heller Ágost nyomtatásban.

A szódavíz

Többé-kevésbé ismert tény, hogy Jedlik Ányos készített először szódavizet nagyüzemileg. Már győri éveiben foglalkozott a szénsavas víz előállításával, 1830-ban publikálta először módszerét. 1841-ben már a továbbfejlesztett módszerrel gyártott vízzel kínálta a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók II. pesti nagygyűlésén megjelenteket. 1842-ben már öt napszámos készítette a savanyúvizet pesti üzemében.

Jedlik szódavíz

Szódavíz készítésének leírása

 

Irodalom:

Jedlik Ányos, a parasztfiúból lett fizikus / Koczkás Gyula. – Budapest : Szikra, 1946. – 11 p. ; 20 cm. – (Szabad Föld könyvtára ; 18.)

Jedlik Ányos István élete és alkotásai, 1800-1895 / Ferenczy Viktor. – Győr : Győregyházmegyei Alap Ny., 1936-1939. – 4 db ; 24 cm

A százesztendős elektromotor : Jedlik Ányos emlékezetére / [Pogány Béla]. – Budapest : Egyet. Ny., 1928. – p. 393-397. : ill. ; 25 cm

Epizódok Jedlik Ányos életéből / Mayer Farkas ; [sajtó alá rend. Gazda István] ; [szerk., szó- és névmagyarázatokkal ell. Székács István] ; [közrem. Bodorné Sipos Ágnes] ; [közread. a] Jedlik Ányos Társaság. – 2., jav. kiad. – Budapest : Jedlik Á. Társ., 2010. – 194 p. : ill. ; 24 cm

> tovább olvasom

QWERTZ magyar billentyűzetkiosztás

A magyar billentyűkiosztás eltér az angoltól

QWERTZ Magyar billentyűzet kiosztás

Magyar QWERTZ billentyűzet ékezetes betűgombokkal

A röviden QWERTZ vagy kicsit hosszabban QWERTZU betűsorral megnevezett billentyűzetkiosztás széles körben elterjedt. A magyar nyelvterületen a felhasználók által gyakran magyarnak nevezett számítógépes és írógépes billentyűkiosztás azonban német eredetű és főként a germán nyelvek használati területein, illetve Közép-Európában elterjedt, szemben az angol eredetű nemzetközi kiosztással. A név a klaviatúra bal felső sarának első öt, illetve hat betűjéből származik: Q, W, E, R, T, Z – ezt megtoldva +U.

A “magyar billentyűzet” az angolra alapozott nemzetközi QWERTY billentyűzetkiosztástól leginkább csak a “Z” és az “Y” felcserélésében tér el. A csere oka vélhetően az, hogy mert a német nyelvben a Z többször fordul elő, mint az Y, illetve mert a T és a Z a német szavakban sokszor egymás mellett szerepel.

A magyar klaviatúra további és tényleges sajátossága, hogy az ékezetes magánhangzók külön billentyűkön helyezkednek el, vagyis

a qwertz alapú magyar billentyűzet kiosztás szerepelteti az összes magyar ékezetes magánhangzót, továbbá az angolhoz képest felcseréli a Z és az Y betűket.

Az eltérésnek pontosan nyomon követhető technikatörténeti háttere van: az írógépek és nyomdai szedőgépek korában a technológia német közvetítéssel érkezett Magyarországra, és ebből a kiosztásból alakult ki a későbbi magyar betűelrendezés. Az asztali számítógépek, majd a laptopok és tabletek virtuális billentyűzete ezt örökölte meg. Történetileg a rövid ékezetes magánhangzókat a mechanikus írógépek terjedésével a magyar elrendezés a német kiosztáshoz hasonlóan helyezi el a tasztatúrán. Ezeken túlmenően szerepel a betűgombok közt az Á, É, Í, Ó, Ú, Ű.

Magyar laptop billentyűzet

QWERTY angol billentyűzet

Angol QWERTY billentyűzet kiosztása

Laptop vásárlásakor az első szempont a minőség és a teljesítmény. De aki a magyar nyelv használatához szokott, az odafigyel a betűkínálatra és a kiosztásra is. Az asztali számítógépek esetében kisebb a gond, utólag vásárolt klaviatúra is azonnal csatlakoztatható, a laptop esetében a billentyűzetet csak szervizben tudják kicserélni. Kaphatók kiváló notebookok magyar betűsorral, de speciálisabb igények esetén  érdemesebb lehet az angol klaviatúrás változatot megvásárolni és billentyűzetmatricák felragasztásával állítani elő a magyar billentyűzetet.

QWERTZ / QWERTY

Számítógépes technológia – hardver eszközök. A magyar billentyűzetkiosztás abban különbözik az angoltól, hogy külön gombokon szerepelteti az összes magyar ékezetes magánhangzót, továbbá az angol klaviatúrához képest felcseréli a Z és az Y betűk pozícióját a tasztatúrán. Ennek az a technikatörténeti oka, hogy a könyvnyomtatás európai elterjedésével a nyomdai szedőgépek ( majd jóval később a személyes használatra szánt mechanikus írógépek) – mint know how – német és holland (azaz szintén germán) közvetítéssel érkeztek a történelmi Magyarország területére. fólia - ékezetes magyar billentyűk A magyar hosszú ékezetes magánhangzók sokáig csak  három leütést igénylő kombinációval voltak megjeleníthetők a hagyományos klaviatúrák segítségével. Laptopok esetében billentyűzetfólia vagy matrica alkalmazásával is kialakíthatunk ékezetes billentyűket. A legtöbb szervizműhelyben használt klaviatúrát is vásárolhatunk, illetve a weben számtalan honlap kínál ilyeneket megvásárlásra. Mindig keressük az optimális megoldást.

Magyar startup segítheti az orvostudományt

Keresés tudomány

Keresés a tudományos publikációk között.

Az orvosi tanulmányok keresését könnyítené a HubScience

A felmérések szerint naponta mintegy négyezer publikáció születik csak orvosi témakörökben, melyet a kutatók képtelenek hatékonyan feldolgozni. A szimpla áttekintése is lehetetlen ennyi írott anyagnak, a tudományos feldolgozás pedig képtelenség. Egy magyar fejlesztés most alapjaiban változtathatja meg a tudományos szakirodalmakkal való foglalkozást.

A HubScience elnevezésű szoftver a tudományos szakirodalmak feldolgozását szeretné forradalmasítani és segít a releváns adatok kinyerésében, minőségi adatbázisok létrehozásában.

Felmerül a kérdés, hogy miért kell egy keresőprogram, ha a Google hatékonyan keres. A most kifejlesztett szoftver nem csupán egyszerű keresést végez, hanem képes feltárni az információk közti egyedi összefüggéseket is.

A külföldi szakirodalmakban történő keresés azért fontos a gyógyszeriparban, hogy egyes, költséges kutatásokat ne kelljen újra elvégezni. A tudományos publikációk többsége 5-15 év alatt kimegy a köztudatból, pedig lehet, hogy a korábban végzett kutatási anyagokban értékes információk szerepelnek az új gyógyszerek fejlesztői számára.

A kutatások alapján, a szakirodalom megfelelő feldolgozását követően fejlesztett gyógyszerek 5-10%-al olcsóbban készültek el, ami az 1-2 milliárd dolláros költségvetésnél komoly tétel.

Ha a HubsCience sikereket és eredményeket ér el az orvostudományban, úgy más területen is rendkívül gyorsan adaptálható, tehát a magyar startup egy valódi kincsesbányára találhat.

Az érdeklődők a program weboldalán, regisztráció után ingyenesen kipróbálhatják annak működését. Van 33 dolláros havi díjjal használható, névre szóló licence is, de a maximális csomag díjazásáért már személyesen kell felvenni a kapcsolatot a készítőkkel.

A Google kereső marketing és üzletpolitikáját ismerő szakemberek úgy vélekednek, hogy csak idő kérdése, hogy a hasonló startupok programjai elveszítsék jelentőségüket, hiszen a gépi tanulás tökéletesítését követően bármilyen tudományágban használható lesz a keresőóriás szoftvere.

> tovább olvasom

Digitális Esélyegyenlőség Konferencia

Budapesten 2007-ben tartották az első Digitális Esélyegyenlőség (DE!) konferenciát

A Digitális Esélyegyenlőség (DE!) programja

digitális esély egyelőség - konferenciaA program lényegéről a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság honlapjáról értesülhetünk. Az ott olvasható leírás, mondhatni hitvallás szerint a civil társadalom iránti szakmai felelősségvállalásának tudatában indította a Társaság (mármint a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság – NJSZT) a mozgalom tartalmát is kifejező Digitális Esélyegyenlőség néven azt a széles társadalmi elfogadottságra és támogatottságra apelláló mozgalmat, amelynek célja az, hogy rövid időn belül Magyarországon és az azzal határos régiókban is mindenki teljes értékű tagja lehessen az információs társadalomnak: a számítógép és a világháló használatának lehetősége és képessége lakhelyétől, anyagi helyzetétől és társadalmi pozíciójától függetlenül, valamint nemi identitásra, fajra, etnikai és vallási hovatartozásra tekintet nélkül mindenki rendelkezésére állhasson.

A program kidolgozói szerint a digitális esélyegyenlőség megteremtése az életminőség és a versenyképesség jelentős javulását eredményezi. A cél össztársadalmi program megvalósításával érhető el. A programnak tartalmaznia kell egyrészt az ország területének a versenyszféra által biztosan nem érintett legalább 10%-án történő állami finanszírozású infrastrukturális beruházásokat; másrészt figyelembe kell vennie azt is, hogy a fogalom alatt nem csak a PC- és internet-használathoz szükséges tudást, képességeket értjük ma már, hanem egyfajta digitális műveltséget és online műveletekben való széles körű jártasságot.

Ezen túl ide tartozik a kritikai gondolkodás, az információk különböző forrásból való összegyűjtése, rendezése és elemzése-értékelése, más emberek több csatornán való elérhetőségének kezelése, az önkifejezés lehetőségei egy digitális környezetben, a hagyományos tartalmak digitális formában való támogatása, kiegészítése is. Egy hálózatra kapcsolt asztali számítógép vagy személyi PC-ként működő laptop önmagában nagyon kevés ahhoz, hogy valaki megtalálja a számára releváns tartalmú  információkat, szolgáltatásokat az online szférában, ehhez sok gyakorlás, és az ezáltal elsajátítható új tudások, személyes tapasztalat útján beszerezhető készségek szükségesek.

A digitális esélyegyenlőség egyik legfőbb záloga, hogy a lakosság digitális írástudásának a fejlesztése egyértelműen prioritást élvezzen az oktatásban. Az ennek keretében működő képzési formák segítségével a számítógéppel (asztali PC-n, notebookon, esetleg táblagépen) végzett munka hatékonyságának gazdasági mutatókkal is jól kifejezhető növekedése mellett többek között az is elérhető, hogy a társadalom legszélesebb rétegei válhassanak az e-közigazgatás valódi és aktív ügyfeleivé, ezáltal az információs társadalom teljes jogú tagjaivá. Ez a tudás lehetőséget teremt arra is – és ez talán még fontosabb – hogy valódi igények fogalmazódjanak meg az e-szolgáltatások fejlesztésére, bővítésére is.

Digitális Esélyegyenlőség Konferencia

2016-ban immár tizedik alkalommal került sor a témában tartott szakmai tanácskozásra.

10. DE! konferencia – Gondolkodom, tehát…?

Az esemény időpontja: 2016. nov. 29. 10.00 – 17.00 | Helyszín: Danubius Hotel Gellért
Az NJSZT 2016.ban jubileumi, tizedik alkalommal rendezte meg a Digitális Esélyegyenlőség konferenciát

„Gondolkodom, tehát …?” címmel.

A szakmai tanácskozás szinopszisa: Az infokommunikáció fejlődésének megállíthatatlan gyorsulása közepette ma még aktuálisabb a kérdés: hogyan és mit kell tennünk, hogy a fejlődés eredményeit élvezhessük. Az is nagyon fontos, hogy mire kell különösen vigyázni annak érdekében, hogy továbbra se kelljen tartanunk a munkánkat elvevő és/vagy a mesterséges intelligenciájukkal az embereket maguk alá gyűrő robotoktól, hogyan használhatjuk az önvezető autókat, milyen segítséget kaphatunk az egészségügyben, betekintést nyerhetünk Watson működésébe és további izgalmas kérdésekre kereshetjük közösen a választ.

A konferencia néhány előadása: Szerző – Cím – tartalmi kivonat (szinopszis)

Bőgel György: Gépek és emberek

A technológiai fejlődés kétségtelenül a jólét forrása. Bár az előző évszázad technikai újításai sokak életét megváltoztatták, a keletkező új szakmák és állások általában jobbak voltak a régieknél és több jövedelmet is biztosítottak a munkavállalóknak. A szegénységet ugyan nem sikerült felszámolni, de a mai statisztikák is azt bizonyítják, hogy az általános életszínvonal növekszik. Számíthatunk arra, hogy ez a trend az elkövetkező évtizedekben is töretlenül folytatódik? A technológiai fejlődés mai csúcstermékei az egyre intelligensebb robotok. Vajon milyen társadalmi változásokat idéznek majd elő ezek az okos gépek, mi közük van az esélyegyenlőséghez? Furcsa korban élünk: a technika rohamléptekkel fejlődik, elvileg nyitott lenne a kapu az általános jólét felé, mégis sokan úgy érzik, hogy a helyzetük bizonytalan, a kilátásaik ellentmondásosak, a világban új feszültséggócok keletkeznek. Az előadás a technika és a társadalom fejlődése közötti összefüggés egyes fontos és figyelemre méltó sajátosságaira igyekszik rámutatni.

Csepeli György: Befejezetlen evolúció

Az előadásban az ember által létrehozott, korábban ember által ellátott funkciók végzésére képes működések tömeges megjelenésének társadalmi következményeit tárgyalom. Az a kérdés, hogy a mesterséges intelligencia megjelenése, az önfejlesztő robotok munkálkodása kiszorítja-e vagy kiegészíti az embert, aki eleve befejezetlenül, meghatározatlanul, genetikai programokkal összehangolt környezet nélkül érkezett a világba, melynek alakítójaként meg kellett határoznia magát. Az emberarcú techno struktúra az evolúció új foka, vagy csupán az eredeti emberi meghatározatlanság kihívásaira adott kulturális folyamat új állomása?

Dr. Haidegger Tamás: Robotok az emberért – orvosi robotok

A robotika és azon belül is az orvosi robotika az egyik leggyorsabban fejlődő alkalmazási terület, és minden előrejelzés szerint a nyugati világban az Y generáció mindegyik tagján már fognak robotok elvégezni valamilyen diagnosztikai vagy gyógyító beavatkozást. Míg 20 éven keresztül gyakorlatilag egyetlen cég egyetlen teleoperációs rendszere uralta a világot, az elmúlt pár évben szinte felrobbant a piac, és gyártók tucatjai, mind a nagyobb cégek, mind pedig innovatív kisvállalkozások fogtak bele orvosi robotok fejlesztésébe. Mind a rehabilitációs robotika, mind pedig a sebészrobotika területén átütő eredmények várhatók. A most fejlesztés alatt álló autonóm rendszerek alapvetően meg fogják változtatni az ember és a gépek kapcsolatát. Az előadás részletesen bemutatja és taglalja a jelenlegi és a közeljövőben várható orvosi robotok által kínált lehetőségeket és potenciált.

Takács Árpád: A jövő luxusa: hús-vér sofőrök?

Az autóipari technológiák fejlettségének köszönhetően az önvezető autózás ma már nem csak a jövő fikciója. A nemzetközi fejlesztési, szabályozási és szociális trendek mind azt mutatják, hogy gyermekeink, unokáink már egy olyan világban nőnek fel, melyet ez az új technológia – a rádió, televízió és személyi számítógép után – alapjaiban renget majd meg. Mit adnak majd nekünk az önvezető autók, és milyen feltételei vannak bevezetésüknek az autózás köré épülő társadalmunkban? Mire képes a mesterséges intelligencia, mit lát és hogyan hoz döntéseket a jármű, és lehet-e ügyesebb, biztonságosabb az embernél? Az előadásban a technológia jelenlegi állásának bemutatása mellett a fenti kérdések is megválaszolásra kerülnek.

Sepp Norbert: Kognitív számítógépek: Mit gondolsz, Watson?

Az IBM Watson rendszere – amelyet a kognitív gépek első példányának tekintünk – a közelmúlt egyik legérdekesebb fejlesztése. A kognitív számítógépekről szóló előadásban nemcsak azt igyekszem bemutatni, mi a technológia alapja, hogyan segít megoldhatatlannak tűnő problémák sikeres megragadásában, és miként alakítja most és a közeljövőben hétköznapjainkat, hanem arra is invitálom a közönséget, hogy próbáljuk meg emberi gondolkodásunkkal értelmezni a gépi kogníciót, vázolni az ember-gép együttműködés kereteit, és feltárni, mit kell tennünk azért, hogy a mesterséges intelligencia, melyben hihetetlenül potenciál rejlik, ne csússzon ki az ellenőrzésünk alól.

Charaf Hassan: A szoftver ereje

Exponenciális világban élünk. Az IKT meghatározó, horizontális szerepet tölt be, az IKT felhordó ereje felelős a más szakterületek versenyképességének biztosításáért. Az alkalmazások és szolgáltatások iránt folyamatosan növekvő mennyiségi és minőségi igényekkel, ipari és társadalmi elvárásokkal szembesülünk. A mobileszközök képessége nő; a felhőszolgáltatások terjednek és izmosodnak; a dolgok internete (IoT) átszövi az ipart (4.0) és mindennapjainkat; hatalmas mennyiségű adatot gyűjtünk és elemzünk; a viselhető digitális eszközök terjednek; városaink, otthonaink, környezetünk, autóink egyre „okosabbak” lesznek. Mindennek mozgató ereje a jó minőségű, integrált rendszerekben, a szoftver vezérelt megoldásokban rejlik. A hallgatók és szakemberek érdeke, hogy naprakész, stabil és a jövőjükhöz kapcsolódó alapos tudást kapjanak a képzésekben. A vállalatok pedig ilyen képességű szakemberekre vágynak, ezért a piaci szükségleteket behozzák a K+F központba. Tehát, mindenkinek érdeke a zökkenőmentes együttműködés. Az összekötő kapocs a központ (oktatók, kutatók, fejlesztők) akiknek óriási a felelősségük abban, hogy a tudásáramlás körforgását fenntartsák.


Digitális Esélyegyenlőség Konferencia Budapest, DE!-program. A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság szakmai tanácskozása. Az információs társadalom és a digitális írástudás | laptop használat ajánlott: prezentációk | tizedik digitális esélyegyenlőség konferencia, DE! program Budapest, számítógép, PC, notebook – laptopról vezérelt előadás, prezentáció, videó | tudomány, informatika, számítástechnika társadalom, oktatás, információ, X Y Z generáció

Kövesd laptopon a második magyar műholdat

Maszat laptop USB

A magyar műhold adásának vevőkészüléke laptophoz.

A MASAT-1 USB-s kézi vevője

Az első magyar műhold, a MASAT-1 2012. február 13-a és 2015. január 10-e között keringett a föld körül. A mindössze 1 kg tömegű és 10 cm él hosszúságú kocka műhold a tudományos kísérletek mellett színes fényképeket is készített a földről, és azokat sikeresen visszajuttatta a földi állomásra, a Budapesti Műszaki Egyetemen kialakított szervizközpontba. A műholddal való kommunikációt egyedülállóan oldották meg, a világ rádióamatőreit kérték meg, hogy továbbítsák a műhold által küldött információkat.

A telemetria adatok vételének kidolgozásakor olyan rendszert akartak létrehozni, melyet a további műholdak felbocsájtásánál is használhatnak majd. A 70 centiméteres sávon működő adásokat bármely rádióamatőr könnyűszerrel veheti és egy laptop segítségével, a műhold honlapjáról letöltött dekódoló szoftver segítségével visszaküldheti a fejlesztőknek.

A MASAT-2 adásának vételére is alkalmas az a kis eszköz, melyet az első műholdhoz terveztek és egy laptop segítségével működtethető. A föld körül keringő műhold adásának vételéhez elegendő egy egyszerű Yagi antenna vagy egy házilag barkácsolt mérőszalag antenna.

Ha a laptop, antenna és USB egységet kiegészítjük egy gyorsulás és mágneses tér érzékelővel, akkor a GPS koordinátáink alapján a laptopra telepített szoftver meghatározza, hogy milyen irányba kell fordítanunk az antennát, hogy foghatjuk a magyar műhold adását.

A MASAT-1-hez készült eszközt jelenleg nem lehet már megvásárolni és a MASAT-2 műhold fellövése is bizonytalan, de reméljük lehetőségünk nyílik majd kipróbálni az űrből érkező jelek dekódolását laptop segítségével.

> tovább olvasom

Az első magyar távíróvonal

Távíró első magyar

Hortobágyi távíróvezeték oszlopa

170 éve küldhetünk üzenetet Magyarországon

Az okostelefonok és mobiltelefonok kialakulásához és elterjedéséhez rögös út vezetett. Ma már természetes, hogy bármelyik pillanatban küldhetünk és fogadhatunk SMS üzenetek tömegeit. A mobiltelefon elődje a vezetékes telefon, melynek közvetlen előde a távíróvonal.

Magyarországon az első távíróvonalat 1847-ben helyezték üzeme. December 26-án küldhettek elektromosság segítségével üzeneteket, ezt tekintjük az SMS küldés elődjének. A távíróvonalat természetesen az osztrák kormány építtette ki Bécs és Prága között, ennek egyik leágazása érkezett Magyarországra, a Gasendorf-Marchegg-Pozsony útvonalon. Az első magyar távíróvonal üzemeltetését a hadsereg szakemberei végezték, ők bonyolították az üzenetek küldését.

A távíró vonal mint információtovábbító eszköz a vasút infrastruktúrájára települt rá, ezért üzemeltetését és kiépítését is a vasúti alkalmazottak végezték a továbbiakban. A távíróvonal rögzítés nélküli rézhuzal volt, melyet egyszerűen átfűztek a szigetelőkön kialakított lyukakon. A szigetelőket 7,5 méter magas oszlopokon rögzítették, melyeket 48 méterenként ástak a földbe. Az oszlopokon a sziketelőket tartóvasakkal rögzítették.

Az első magyar távíróvonal és a pozsonyi állomás 1848. június 12.-én küldte és fogadta az utolsó üzenetet, mivel a magyar forradalom miatt az osztrák hivatalnokokat visszarendelték. A szabadságharc miatt az újbóli üzembe helyezés nem történhetett meg.

> tovább olvasom

A mérésügy első magyar törvényei

Súly és tömeg alapja

Tömeg standard egység

Egységesített és hitelesített mérőeszközök

A mérésügy és a mértékrendszerek kialakítása és magállapítása fontos lépés az emberiség és a kereskedelem fejlődésében. A „jó mérleg” a maga idejében egy fontos marketing eszköz volt, hiszen a vásárlók számára jó reklám a megbízhatóság, a becsületes kereskedőkhöz nagyobb tömegek mentek vásárolni.

A mérésügy a mértékek egészére, azok egységesítésére, a mérőeszközök hitelesítésére, ezek valamint a mérések „igazságának” az ellenőrzésére vonatkozó tudományos-technikai, jogi, igazgatási ismeretek és tevékenységek együttese. A törvények, rendeletek, intézkedések megállapítják az egységeket, az etalonokat, egységesíteni akarják a mértékeket, kialakítják a mérésügyi szervezetet, és ellenőrzik a végrehajtást.

Az első magyar uralkodói intézkedéseket még I. István hozta meg, ezek a királyi mértékekre és azok rendszerére vonatkoztak. A hagyomány ereje, a szokástörvény tartotta meg őket évszázadokon át országosan azonos nagyságban.

Először Magyarországon hivatalosan Werbőczi Hármaskönyve (1517) kodifikálta például az olyan mértékegységeket, mint az öl, arasz, hold, ekealja. A 19. századik tömegesen használt mértékegység csak a szájhagyományok útján maradt fenn ismét.

A kereskedelemben használt mértékekről elsőnek Zsigmond 1405. évi 1. dekrétuma intézkedik: elrendeli, hogy a mértékeket Buda város mértékeihez kell igazítani. Itt rendelkeztek a tömeg mértékegységéről is.

1852-ben császári nyílt parancs rendeli el az osztrák mértékegységek, ezen belül a tömeg mértékegységének használatát.

Az első „marketingalapú” mértékekkel kapcsolatos rendeletet a 16. században a céhek hozták meg, amelyek, mai divatos szóval szólva, kampányolni kezdtek a mértékek becsületes használata mellett.

Magyarországon 1876. január 1-jei hatállyal vezették be a francia eredetű nemzetközi mértékegységeket, ezen belül a métert.

> tovább olvasom

WikiProjectben készítik Magyarország mobiltelefon-hálózatának térképét

Mobiltelefon-torony térkép a Google rendszerében.

Mobiltelefon-torony térkép a Google rendszerében.

Te is térképezhetsz mobiltornyokat

Közösségi projekt keretében építik Magyarország helyi információkat tartalmazó térképét. A közösségi térképezés, adatgyűjtés a következő témákban folyik: határvonalak és települések, nemzetközi utak, vízi utak, vasutak, gyorsforgalmi utak, főutak, talajutak, kerékpárutak, turistautak, tömegközlekedés, gyalogos közlekedés, akadálymentesség térképezése, területfunkciók (erdők, mezők, lakott terület, iparterület stb.), mobiltelefon-tornyok.

Az első magyar közösségi feltérképezős projekt résztvevői Facebook csoportban, Meetup csoportban, Youtube csatornán, levelezőlistán és magyar nyelvű fórumon tartják a kapcsolatot. Alapvető eszközük sokáig a gps-es helymeghatározó volt, manapság okostelefont vagy mobil kommunikációval rendelkező tabletet, esetleg laptopot használnak.

Miért kell a magyar mobiltornyokat feltérképezni?

A mobiltelefon-tornyok általában jól látható tereptárgyak, ezért feltérképezésük és jelölésük nagyban elősegíti a későbbi vizuális tájékozódást aktív okostelefon vagy egyéb helymeghatározó eszköz nélkül is, pusztán a térképre hagyatkozva.

A weboldal leírása szerint a project célja a hasznosság mellett a szórakozás is, hiszen gyakorlati jelentősége nincs annak, hogy meg tudjuk nézni, hogy milyen távolságra van tőlünk az a mobiltelefon-torony, amely segítségével telefonálunk vagy küldjük az SMS üzenetet.

Aki csatlakozni szeretne a mobiltelefon-torony felméréshez és adatszolgáltatáshoz, az itt teheti meg. A weboldalon részletes leírást találhatunk a mérések elvégzéséhez és az adatrögzítéshez. Érdekesség, hogy egy rövid ismertetőt is találunk a magyarországi mobiltelefon-tornyok formájáról és kinézetéről is, hogy vizuálisan is beazonosíthassuk azokat.

> tovább olvasom