A magyar találmány felhasználási területei

A hipertiszta klór-dioxid – és alkalmazása

Egy szakmai portálon olvashatunk arról, hogy az univerzális, újgenerációs fertőtlenítőszerként működő vegyszer, a szennyezőanyagoktól mentes, nagy tisztaságú klór-dioxid oldat előállításának az innovatív technológiáját a Budapesti Műszaki Egyetem tudományos kutatóműhelyében fejlesztették ki elsőként. A hipertiszta ClO2 olyan fertőzések kezelését is segítheti, amelyeknél a hagyományos antibiotikumok nem hatékonyak.

A klór-dioxid hagyományos felhasználási területeiről (cellulóz fehérítése, ivóvíz-fertőtlenítés) itt olvashatunk összefoglalót: Egy vegyszer több szerepben, most nézzünk néhány további területet.

légkondicionáló fertőtlenítéseA légkondicionáló berendezések melegágyai különböző gombák, baktériumok, vírusok szaporodásának (pl. Legionella baktérium). Mivel a klór-dioxid rendkívüli baktericid tulajdonságokkal rendelkezik, a légkondin átfolyó víz fertőtlenítésére is használható. Eltávolítja a mikroorganizmusokat védő biofilmet és megakadályozza a biofilmek képződését. Eközben nem károsítja a berendezést és a csöveket.

> tovább olvasom

Energetikai pályázati lehetőségek

napelemes pályázat magánszemélyeknekA lakóingatlanok esetében a legnagyobb problémát az elöregedés jelenti, ami többek között az energetikai jellemzők gyengülését is magával hozza egy idő után. Emiatt főképp a régebbi épületek esetén előbb, vagy utóbb időszerűvé válhat egy-egy energetikai korszerűsítés, ami azonban nem egy olcsó mulatság az átlagemberek számára. Szerencsére az európai unós forrásoknak hála ma már adott a lehetőség a lakosság számára is, hogy élve a különböző energetikai pályázati lehetőségekkel fejleszthessék otthonukat.

Lakossági energetikai pályázatok

Magánszemélyek részére jelenleg egyféle lakossági pályázat fut, ami az MFB 0%-os kamatozású, visszatérítendő támogatás formájában érhető el. Ennek a konstrukciónak a hivatalos elnevezése: Lakóépületek energiahatékonyságának és megújuló energia felhasználásának növelését célzó hitel.

Ennek keretében a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) nulla százalékos kamatozású, visszatérítendő támogatást biztosít társasházi lakások és családi házak energetikai korszerűsítéséhez. > tovább olvasom

M3-as autópálya tudnivalók

Az M3-as autópályán utazva egyaránt láthatunk néhány magyarországi látványosságot, ugyanakkor könnyedén belefuthatunk néhány kellemetlen meglepetésbe is. Az alábbiakban éppen ezért összegyűjtöttünk minden szükséges információt az M3-as autópálya tudnivalói közül.

m3 autópálya autómentés

Ebbe is belefuthatunk: autómentés az M3-ason

Tudnivalók az M3-as autópályáról

Az M3-as autópálya keleti irányban hivatott összekötni a fővárost a határral. Jelen állapotában Budapestet többek között Nyíregyházával és Vásárosnaménnyal köti össze. Teszi mindezt 2×2 forgalmi sávval, valamint 1-1 leállósávval.

Leágazások terén lehetőségünk van Miskolc és Debrecen felé is lekanyarodni az M3-as autópályáról, de a jövőben várhatóan Eger felé, valamint a már romániai Szatmárnémeti és Nagybánya felé is vehetjük majd utunkat.

Látnivalók az M3-as autópályán

Az M3-as autópályán haladva két nagyobb látványosságot is szemügyre vehetünk utazásunk során, amik az alábbiak lehetnek:

Hungaroring

A Hungaroring Magyarország legmodernebb autóversenypályája. Budapest és Gödöllő között, az M3-as autópálya 18-as és a 23-as lehajtóinál érhető el. Mogyoród település külterületén található a híres pálya, mely elsősorban a Formula–1 magyar nagydíjról ismert, amit 1986 óta folyamatosan megrendeznek, de emellett más formula osztályok és túra autó versenyek helyszíneként is szolgál.

M3 Archeopark

Az M3 Archeopark 2007-ben nyitotta meg kapuit a közönség előtt. A közel 5 hektáros területen kialakított pihenőparkban ízelítőt kaphatunk a tájegység történetéből, tárgyaiból és népi kultúrájából.

Többek között egy temetkezési halom és a Csörsz-árok rekonstrukciós építményei mellett egy Európában is egyedülálló újkőkori házat tekinthet meg a látogató. Az érdeklődők emellett megismerkedhetnek az Észak-Alföld páratlan növényvilágával, a puszta őshonos állataival, néprajzi jellegzetességekkel, a térség kulturális örökségével, kultúrtörténeti értékeivel, valamint megtekinthetik az autópálya-építés során feltárt régészeti leletek hiteles másolatait is.

Díjfizetés az M3-as autópályán

Díjfizetés terén fel kell készülnünk arra, hogy az autópálya teljes hosszában díjfizetési kötelezettségünk keletkezik. Tehát a pálya használatához mindenképp szükségünk lesz egy országos autópálya matricára, vagy az alábbi megyei matricák egyikére, ha csak egy kisebb szakaszon szándékozunk majd használni az autópályát. Ezek az alábbi matricák:

  • Pest megyei matrica: Szentmihályi úti csomópont és Hatvan között (11 km – 55 km)
  • Heves megyei: Bag és Mezőkövesd között (39 km – 128 km)
  • Borsod-Abaúj-Zemplén megyei: Füzesabony és Polgár között (114 km – 175 km)
  • Hajdú-Bihar megyei: Hejőkürt és Kálmánháza között (164 km – 221 km)
  • Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei: Hajdúnánás és a 41-es út között (203 km – 280 km)

Sebességmérők az M3-as autópályán

A díjfizetés mellett arra sem árt felkészülnünk, hogy néhány fix telepítésű sebességmérőbe is belefuthatunk utazásunk során, melyek az alábbi helyeken lelhetőek fel:

  • M3, bal, 4+018 km-szelvény
  • M3, jobb, 3+928 km-szelvény
  • M3, bal, 88+074 km-szelvény
  • M3, jobb, 88+048 km-szelvény
  • M3, bal, 142+984 km-szelvény
  • M3, jobb, 142+958 km-szelvény
  • M3, bal, 228+801 km-szelvény
  • M3, jobb, 228+775 km-szelvény

Autómentés az M3-as autópályán

> tovább olvasom

Weboldal elemzés és SEO tanácsadás

A weboldalakkal kapcsolatban manapság a legtöbbször előforduló kérdés a SEO-ra, SEO tanácsadásra vonatkozik. Ami nem is csoda, hiszen mindenkinek az a célja, hogy a keresőkben az első helyek egyikére kerüljön. De mit is jelent pontosan a SEO tanácsadás?

weboldal elemzés - SEO tanácsadásEgyáltalán mit csinál egy SEO tanácsadó?

A keresőoptimalizálási feladatok elvégzésére ad instrukciókat, amelyeket elvégezve, vagy elvégeztetve a weboldalunk pozíciója elindul felfelé. Ilyenkor a weboldalak tulajdonosainak fejében elkezd villogni egy kis veszélyt jelző lámpa, hiszen ki fogja elvégezni ezeket a feladatokat? Olyan tanácsokat fog e kapni, amelyek tényleg elősegítik a weboldalának gyakoribb megjelenését? És mennyibe is fog ez neki kerülni?

Nézzük sorra ezeket a jogosan felmerülő kérdéseket!

> tovább olvasom

Az első magyar fogászat

A budapesti fogászat kezdete

Korai fogászati kezelés

Vándor fogorvos foghúzása.

Magyarországon a fogorvosi szakma megjelenését a 18. század végére teszik, amikor is az első fogorvosnak mondott szakemberek elkezdték tevékenységüket. Ők már igazoltan egyetemen szerezték alaptudásukat, általában sebészmesteri képesítést szereztek, amit kiegészítettek fogászmesteri vizsgával. Az első fogászmesteri oklevelet a Pesti Egyetem Orvosi Kara adta ki az 1799-1800 -as tanévben.

Első fogorvosunk, Meyer János Budán rendelt, jó 200 évvel ezelőtt.

Nem sokkal később, Pesten kezdte meg gyakorlatát Aschner János. Praktizálásukról az akkori német és latin nyelvű újságokban fennmaradt hirdetések tanúskodnak. Főként fogat, és gyökeret húztak, de már készítettek műfogat is. A hirdetések alapján feltehetően már foglalkoztak kezdetleges fogszabályozással, és árultak fehérítő fogport és frissítő szájvizet is.

Az első fogorvos megjelenése

Az orvosdoktor-fogorvosok pestbudai gyakorlatának kezdete nagyjából a múlt század első felére tehető, s számuk még igen csekélynek mondható, mindössze 2-8 között változott. Az állandó jelenlétük nem volt országos jelenség, csak a nagyvárosokra volt jellemző. Néhány vidéki városban, mint Sopron, Kassa, vagy Pécs volt már letelepedett fogorvos, de a vidéket még hosszú időn át ún. utazó fogorvosok látták el. Ők, évenként visszatérve, egy helyen több hétig állomásozván, látták el a betegeket.

Fogászati szakképzés kezdete

A fogászat tanítása, a fogorvosi képzés, a Pesti Egyetemen 1844-ben, Európában az elsők között indulhatott el. Számos tudományos mű és fogászati szakirodalom látott napvilágot a múlt század második felében.

A magyar fogászat egyetemi oktatásának egyik úttörője Nedelko Döme professzor volt, aki eleinte még fizetést sem kapott munkájáért, csupán cím nélküli oktatásra nyert jogot. A professzor 38 éven keresztül oktatott, járóbeteg-rendeléssel egybekötött előadásokat tartott. Tőle származik az az elhíresült gondolat: “a foghúzás úgy a betegnek, mint az orvosnak nagyon kellemetlen“. Ennek a sokat emlegetett szállóigének a hátterében az a sajnálatos tény húzódott, hogy az akkori gyakorlat szerint az érzéstelenítés nélkül végzett fogeltávolítás igen jellemző volt.

Fogászati szakkönyvek megjelenése

Első, magyar fogorvos által írott szakkönyv még német nyelven íródott 1856-ban Pesten, és Turnovsky Frigyes nevéhez fűződik. Édesapja, Turnovsky Bemát (1787-1869) egyike volt az első pesti fogorvosoknak, fia Turnovsky Jenő pesti, unokája Turnovsky Friderich pedig ismert bécsi fogorvosok voltak.

Első magyar nyelvű fogorvosi szakkönyvünknek (Fogászat, 1871) a szerzője Barna Ignác. Ő az egyetlen magyar fogorvos, akit a Tudományos Akadémia levelező tagjává választott.

A 19. század végén felszökött a magyarországi fogorvosok száma, számos kiváló szakember kezdte meg ekkor a szakma gyakorlatát.

Iszlai József és Árkövy József neve igen ismert volt akkortájt. Iszlai egyetemi magán tanár volt, majd egyetemi intézeti igazgató-professzorként működött, a fogászati röntgendiagnosztika egyik hazai úttörőjeként emlékezünk rá, a fogsor-illeszkedési rendszertan kidolgozója volt.

Iszlai vetélytársa Árkövy József, 1877-ben telepszik le Pesten. Fiatal, de igen ambiciózus fogorvosként, oktató-kutató intézményt, magán Foggyógyintézetet alapít 1881-ben, melyből1890-ben Egyetemi Fogászati Intézet alakul. “Diagnosztika” című műve úttörő jelentőségű volt, nevét világszerte ismertté tette és ma is számon tartják. Árkövy a fogorvos klinikus észleleteit a patológus szemléletével összeegyeztetve a fogászatot magasabb orvosi szintre emelte. Árkövy József munkásságának eredménye az 1909-ben megnyíló budapesti Mária utcai Stomatologiai (ma Szájsebészeti és Fogászati) Klinika, amely annak idején példamutatóan korszerű volt. Árkövy kiváló tanítványai lettek azután a két világháború közötti évtizedekben vezetői, irányítói a magyar fogászatnak.

A lakossági fogászati klinikák megjelenése

Bár egyre több fogorvos praktizált Pesten és Budán, a lakosság szélesebb rétegeinek fogorvosi ellátása mégis igen hiányos maradt, mivel a kezelések, fogpótlások sokaknak megfizethetetlen költséggel jártak. Szociális betegbiztosítás keretében csak 1891-ben létesült Budapesten az első rendelés fogbetegek részére.

A fogorvosi szakmának, a fogászat minden ágának fejlődését a fúrógép feltalálása mozdította elő igazán. A “fogászgép”Amerikában már 1872-ben forgalomba került, és lábbal hajtották eleinte.
Innentől datálják a tömések lehetőségét. A leghasználatosabb tömőanyag a múlt század második felében az amalgám volt, de igényesebb páciens kalapált aranytömést is kaphatott. A fogkezeléskor használt műszereket már vegyszerekkel fertőtlenítették.

A fog eltávolítása igen félelmetes beavatkozásnak számított az érzéstelenítés alkalmazása előtt, amit tetézett az a tény, hogy főleg vidéken, általában nem képzett fogorvosok végezték azt. “Kéjgáz” narkózis alkalmazására, vagy kokainoldatos érzéstelenítésre csak néhány fogorvosunk vállalkozott, de utóbbi használata sokszor rosszullétet, sőt néha halálesetet is okozott.

> tovább olvasom

Angol nyelviskola Budapest

Angol kiejtés gyakorlása

angol kiejtés - nyelviskola budapestAz angol kiejtés rengeteg gondot okozhat a tanulóknak, és nem csak azért, mert az angol hangok többségét máshogy ejtjük, mint a magyar hangokét, hanem azért is, mert másképp írjuk a szavakat, mint ahogy ejtjük. Az angol kiejtés gyakorlására a kezdők számára most néhány tippel, jó tanáccsal segítenénk a kiejtés elsajátításához.

Tippek kezdő angolt tanulóknak

Nyelvtanulás esetén a legnehezebb, ha az alapoktól kezdve kell elsajátítani az adott idegen nyelvet. Ilyenkor először az alapvető hangokat kell elsőként megtanulni, mert ezt követően az egyszerűbb szavak kiejtését, míg el nem érjük azt a szintet a, hogy összefüggően tudjuk kifejezni gondolatainkat. > tovább olvasom

Műanyaggyártás Magyarországon

Az ipari alapanyaggyártás története

Műanyag gyár Magyarország

Magyarország legnagyobb műanyaggyára

A magyarországi műanyagipar bemutatásakor ketté kell választani a műanyag feldolgozásával és a műanyagipari alapanyag gyártásával foglalkozó gyárakat. A műanyag hordók és tartályok, használati eszközök és berendezések gyártása csak megfelelő minőségű alapanyagokból lehetséges. A gyártás gazdaságossága azon is múlik, hogy milyen messziről és milyen áron lehet beszerezni az alapanyagot, ezért is lehet hasznos a honi műanyag alapanyaggyártók megismerése.

Az alapanyaggyártók kategorizálása

A műanyagipari alapanyaggyártókat – azaz lényegében a szó szerint vett műanyaggyártókat – két csoportba sorolhatjuk: akik a polimereket közvetlenül monomereiből állítják elő (polimerizálnak), míg a másik csoportba tartozó cégek az alap polimerbe adalék-, töltő- valamint társítóanyagokat kevernek (leggyakrabban extruder segítségével).

Mivel a polimerizáció rendkívül bonyolult folyamat, mely szakértelmet, szaktudást és hatalmas ipari hátteret igényel, ezért meglehetősen kevés cég foglalkozik ezzel. Jelenleg Magyarországon az alábbi cégek állítanak elő polimereket (műanyagot): MOL Petrolkémiai Zrt., Dunastyr Polisztirolgyártó Zrt., BorsodChem Zrt. és a Zoltek Zrt.

A BorsodChem

Magyarország egyik legrégebben alapított műanyaggyártó üzeme Kazincbarcikán épült fel 1949-ben. A kezdeti nehézségek leküzdését követően műtrágyagyártással kezdték az ipari jelenlétet.

A konkrét műanyaggyártást az országban elsőként 1963-ban kezdték meg, a higanykatódos klór-sósav üzemben folyt a poli-vinilklorid szintézise. A műanyag feldolgozás fejlődése és bővülése arra késztette az üzemet, hogy bővítsék termékkínálatukat. A poliuretánhabok gyors terjedése ösztönözte a hab alapanyagául szolgáló metilén-difenil-diizocianát és toluol-diizocianát gyártásának a beindítását.

A vegyipari vállalat jelenleg is a világ egyik fontos poliuretánhab alapanyaggyártójának számít.

Dunastyr Polisztirolgyártó Zrt.

A műanyag hordók, tálcák és tárolók szállításához a párnázatot gyakran készítik polisztirolból. Magyarországon a legjelentősebb ütésálló polisztirolt és expandálható polisztirol gyöngyöket gyártó üzem a Dunastyr Polisztirolgyártó Zrt.

Az üzemet a MOL alapította még 1988-ban Százhalombattán. A gyár építésénél figyelembe vett szempont az volt, hogy a finomító területén az összes szükséges alapanyag rendelkezésre áll, így a szállítási költség elenyésző.

A magyarországi műanyag feldolgozó üzemek az alapanyag beszerzésekor több szempontot is figyelembe vesznek: minőség, ár, szállítási költség, fizikai- és kémiai tulajdonságok. A kármentésben is alkalmazott eszközök gyártása során az alapanyag ára és szállítási költsége nem befolyásolhatja azt, hogy minden esetben kiváló minőségű, biztonságos tartályok, hordók, ipari műanyag tálcák készüljenek.

> tovább olvasom

A vízellátás kezdetei Magyarországon

Az első magyar vízvezetékek

Budapest római vízvezeték

Római kori vízvezeték hálózat Magyarországon

A mai Magyarország területén az első vízvezetékrendszert a rómaiak építették. A tervezés és kivitelezés hasonlított a mai rendszerhez, a helyi polgárok döntöttek igényeik szerint, majd a közösség építette meg a közhasználatra szánt vízvezetéket és köztéri kutat. A városok és falvak éves díjat fizettek a vízhasználatért. A vízvezetékek épségét és akadálymentes működését úgy érték el, hogy a szabályszegőket jelentős összeggel büntették, melynek felét mindenkor a feljelentő kapta.

A mai Magyarország területén működő vízvezetékrendszer, erre képzett személyzet tartotta renden és működtette mindaddig, míg a római katonai irányítás jelen volt.

Római kori vízvezetékek: Scarbantia, Savaria, Gorsium, Brigetio, és Aquincum.

Aquincumi vízvezeték

Az antik vízvezetékrendszer 4,5 km hosszú magas vezeték, mely boltíves műtárgyakkal készült el. A vezeték a Római fürdőnél található forrásból vezette az ivóvizet a felszínen, gravitációs úton a városba és természetesen a katonai táborba. A lakosság ivóvízellátása mellett a fürdőket is táplálta a vezeték. Maradványai Budapest III. kerületében ma is megtekinthetők.

Ivóvízhálózat a középkori Magyarországon

A jól működő római kori vízvezetékrendszer a népvándorlások évszázadai alatt gazdátlan maradt, mivel a nomád törzsek számára tökéletesen megfeleltek a folyó- és forrásvizek, a kisebb települések ellátására.

A folyóktól és forrásoktól messze lévő települések azért jöhettek létre, mert csupán néhány méterre kellett leásni a földbe ahhoz, hogy megfelelő minőségű ivóvizet találjanak. A vízvezeték hálózat iránti igény a királyi székhelyek kialakulása során jelent meg. Az udvartartások vízigényének kielégítése bonyolult feladat volt, melyhez ki kellett dolgozni a megfelelő rendszert.

ivóvíz Munkács vár ásott kút

Vízkiemelő rendszer a munkácsi vár kútjánál

A XIII.-XIV. században minden vár rendelkezett saját kúttal és víztározó tartályokkal, hogy az ostromok idejére biztosítani tudják a bennrekedtek ivóvízellátását.

A ciszternák és kutak együttes üzemeltetése azért vált indokolttá, mert a kutak vízhozama elégtelen volt a teljes lakosság ellátására, a ciszternák vize pedig a száraz meleg időjárásban könnyen megromlott vagy kiszáradt.

Kutak készítése, karbantartása, alternatív megoldások

A középkori várak vízellátásának legfontosabb eszköze az ásott kút volt. Ostrom esetén csak erre számíthatott a lakosság, ezért rendszeresen tisztították és karbantartották. Egyes helyeken, például az esztergomi várban 60 méter mélyre kellett leásni, hogy biztosítsák az ivóvízellátást. Az ilyen mélységű kutak elkészítése meglehetősen veszélyes volt, üzemeltetése pedig problémás, ezért folyamatosan keresték az alternatív megoldásokat.

A folyók közelében lévő várakban a folyómederbe épített sarokbástya, úgynevezett rondella védte a homokos-kavicsos rétegbe süllyesztett kutat.

A ciszternák és kutak vízhozamát a gyorsan fejlődő városok, Kassa, Pécs, Esztergom, Pozsony és Buda próbálták meg vízvezetékkel kiegészíteni. A vízellátásra háromfajta lehetőséget vettek igénybe: gravitációs csatornát, nyomás alatti vezetéket és emberi vagy állati erővel működtetett szivattyút.

> tovább olvasom

Semmelweis és a klóros víz

A fertőtlenítés felfedezése

A klóros víz használója

Semmelweis Ignác portréja

Napjainkban már teljesen természetes, hogy a tiszta víz mellett valamilyen tisztítószert is használunk kézmosáshoz, különösen igaz ez a kórházak csíramentes környezetére, ahol a tisztaság alapkövetelmény. Semmelweis Ignác korában nem volt ez korántsem ennyire egyértelmű, és komoly harcot kellett azért vívnia azért, hogy az orvosok fertőtlenítőszert használjanak és megértsék a szabad szemmel láthatatlan veszélyforrás létezését.

Semmelweis és a gyermekágyi láz

Semmelweis Ignác találmánya, felfedezése rendkívül egyszerű volt: az orvosnak klóros vízzel kezet kell mosnia a beavatkozások előtt. Ezzel a ma már triviálisnak tűnő dologgal rengeteg életet mentett meg, azonban rendkívül nehezen jutottunk el a steril műtőkörnyezetig, eleinte a minimális tisztálkodás bevezetése is ellenállást váltott ki. A klóros vízzel való kézmosás és a terhes anyák megmentőjének történetében van egy bizarr momentum is. Semmelweis, tudtán kívül, felfedezése előtt több édesanya halálát okozta, mint szülészmester kollégái. Ezt az ellentmondást akkor tudjuk feloldani, ha megismerjük az „anyák megmentője” legnagyobb felfedezésének történetét.

Semmelweis nemcsak a bécsi közkórház szülészeti klinikájának tanársegédi állását töltötte be, illetve nemcsak szorosan szülészeti feladatokat látott el, hanem kora tudósaihoz hasonlóan boncolással, a kórok alaposabb megismerésével is foglalkozott. Tanársegédi állása csak korlátozott időre, Breit orvos-tanár helyettesítésének idejére szólt. A klinikán tapasztalható 15-19 százalékos halálozása arány 2-6 százalékra csökkent abban az 5 hónapos periódusban, amikor Breit orvos-tanár visszatért és vezette az intézetet, Semmelweis ekkor csupán externistaként segített be. A korabeli statisztikákból levonható az a következtetés, hogy a Semmelweis boncolómesterként végzett munkájából eredő fertőzések következtében, havonta legalább 30-an haltak meg. Amikor csak Breit fogadott szüléseket, aki nem végzett boncolást, havonta csupán 6-16 várandós anya halt meg. A Semmelweis által közvetített fertőzések miatt, csak 1847. áprilisában 57-en haltak meg.

Klóros kézmosás

Kézmosás klórral a kórházban

Fertőtlenítés klóros vízzel

Bár eléggé egyértelműnek tűnik, hogy Semmelweis tisztában volt azzal, hogy személyének valamilyen módon köze van a halálozások magas számához, sokáig nem tudott rájönni az okokra. Barátja és kollégája Jacob Kolletschka halálának körülményeit vizsgálva jött rá, hogy a vérmérgezés és a gyermekágyi láz tünetei hasonlóak, és mindkettőért a boncolóasztalról átvitt fertőzés felel.

1847 májusában döbbent rá, hogy

„a kézhez tapadt hullarészek idézik elő a betegséget a gyermekágyasoknál…, akkor ha sikerül a kézen levő hullarészeket vegyi hatás útján teljesen elroncsolni, … akkor a betegséget is sikerülni fog megakadályozni.

Hogy a kézhez tapadó hullarészeket elroncsoljam, 1847 májusának körülbelül felében – a napra már nem emlékszem – chlorina liquida-t használtam, mellyel magamnak is s mind tanítványomnak meg kellett a vizsgálat előtt kezeit mosni. Egy idő múlva magas ára miatt elhagytam a chlorina liquida-t, s a sokkal olcsóbb chlormészre tértem át”.

Valójában nem volt ilyen egyszerű a folyamat, eleinte alapos, szappanos kézmosással próbálkozott, csak fokozatosan jött rá a klór alkalmazásának hatásosságára. Semmelweis még nem ismerhette a baktériumokat, fertőzéseket, ő abból indult ki, hogy a klóros víz eltünteti a kézről a hullaszagot, ezért lehet hatásos. Manapság már minden orvosi beavatkozás előtt megtörténik a fertőtlenítés, legalább klóros vízzel, de a legtöbb esetben már fejlettebb technológiákat, szereket alkalmaznak.

> tovább olvasom

Gábor Dénes és a holográfia

A 3D megjelenítő magyar feltalálója

Gábor Dénes

Gábor Dénes és a róla készült hologram

Gábor Dénes, a XX. századdal egyidős, kivételes tehetségű mérnök-fizikus, feltaláló, tudós és humanista volt. Saját szavaival „egyikeként azon szerencsés fizikusoknak, akik láthatták saját gondolatukat, amint az a fizika egy tekintélyes fejezetévé nőtte ki magát”, kortársait meghaladva ismerte fel „a technológiában rejlő kihívást”, az „ember és gép” viszonyának mélyrehatóan társadalomalakító fejlődését. „Mindezidáig az ember a természettel állt szemben, mostantól a saját természetével fog szemben állni” – rögzíti a felismerést.

A „féktelen” technikai fejlődés közepette – s annak tudásvágytól fűtött, kreatív apostolaként – munkássága egészét mégis áthatja a boldogságközpontú, nyugodt élet utáni vágy és törekvés.

Gábor Dénes, kora tudósaihoz hasonlóan arra kereste a választ, hogy miképp éljenek úgy a tudománnyal, hogy ne éljenek vissza vele. Több művét szenteli az újszerű civilizációs „trilemmának”, a nukleáris háború, a túlnépesedés és a „tétlen kényelem korszakának” veszélyeire hívja fel a figyelmet és stratégiát vázol fel ezen problémák megoldására.

Gábor Dénes hozzájárulása a kihívások leküzdéséhez konkrét és módszertani jellegű: a felvilágosult társadalom viszonya a feltalálók megtestesítette mentális és intellektuális erőforrásokhoz, a megújulás kötelező irányai a kézművességtől az oktatáson át a szigorú oksági viszonnyal szemben a valószínűségi láncolatokra támaszkodó előrejelzési technikáig, mind-mind hagyományozható érték.

Élete

1900. június 5-én Budapest Terézváros városrészében született Günszberg Dénes néven. Két testvére volt: György (1901), Endre (1903).

Gábor Dénes hologram

Gábor Dénes a holográfia elméletének bemutatása.

Elemi iskolai tanulmányait a Szemere utcai elemi népiskolában, a középiskolát a Budapesti V. ker. Markó utcai Magyar Királyi Állami Főreáliskolában végezte. 1918. március 6-án érettségizett. 1918. március 15-én behívták katonának, az észak-itáliai fegyverszünet után tért haza.

Novemberben beiratkozott a Magyar királyi József nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem gépészmérnöki osztályába. 1920-tól Berlinben tanult tovább a charlottenburgi Technische Hochschule elektromérnöki karán. Itt rendszeresen látogatta a tudományegyetem előadásait, többek között Albert Einstein szemináriumát, mely Szilárd Leó kezdeményezésére jött létre, és aki az előadásokra meghívta Wigner Jenőt, Neumann Jánost és Gábor Dénest. Később a magyar baráti kör Polányi Mihállyal, Kösztler Artúrral bővült. 1924-ben mérnöki diplomát szerzett Berlinben.

Tudományos munkássága

1927-ben disszertációjában tranziens jelenségek rögzítése érdekében az oszcillográf érzékenységének növelését dolgozta ki. 1927-1932-ig Siemensstadtban, a Siemens és Halske kutatólaboratóriumában, 1932-1933-ig pedig Erlangenben, a Siemens-Reiniger-Veifa nevű cégnél dolgozott. 1933-ban hazatért Magyarországra. 1933-1934-ig az Egyesült Izzó kutatólaboratóriumában a gázkisülés fizikájával foglalkozott. 1934-ben végleg letelepedett Angliában. 1934-1948-ig a British Thomson-Houston Társaság kutatólaboratóriumában dolgozott Rugbyben.

Hologram, holográfia

A hologram feltalálásának kronológiája.

1947-ben itt találta fel a holográfiát, amiért később Nobel-díjat kapott, azonban 1960-ig, a lézer feltalálásáig nem terjedhetett el találmánya. 1949-1958-ig az Imperial College-ban elektronikát adott elő. 1956-ban a Royal Society a tagjává választotta. 1958-1967-ig az alkalmazott elektronfizika professzora volt az Imperial College-ban.

1967-ben nyugalomba vonult, majd részt vett a Római Klub alapításában. „A holografikus módszer feltalálásáért és a kifejlesztéséhez való hozzájárulásáért1971-ben megkapta a fizikai Nobel-díjat. 1974-ben súlyos agyvérzést szenvedett. 1979. február 9-én hunyt el Londonban.

Holográfia

A holográfia egy képrögzítő eljárás, mely segítségével – látszólag – minden információt tárolni lehet. A hologramok segítségével olyan speciális zárjegyek készíthetők, melyek másolása lehetetlen, mivel a reprodukció csak az eredeti kép birtokában lehetséges technikailag.

Az eljárás segítségévek háromdimenziós képek készíthetők, melyek realisztikus hatást keltenek a nézők számára.

Szakirodalom:

Szigeti Balázs. Aki két dimenzióban három dimenziósan láttat: Gábor Dénes. – p. 173-178. In: Diákok a tudományos kutatás kapujában, ISBN 963-9276-43-X

Gábor Dénes, a mérnök-fizikus / Kovács László. – Szombathely : Savaria Univ. Press, cop. 2005. – 87 p. : ill., részben színes ; 20 cm. – (Dissertationes Savarienses)

Gábor Dénes / T. E. Allibone ; [ford. Gősiné Greguss Anna] ; [közread. a Novofer Alapítvány a Műszaki-Szellemi Alkotásért]. – [Budapest] : Novofer Alapítvány, [2004]. – [2], 123 p. ; 20 cm

Gábor Dénes emléklemez [elektronikus dok.] / szerk. Füstöss László és Horváth Péter ; … szerzői Árvayné Kucsera Judit [et al.] ; [közread. az] OMIKK. – [Budapest] : OMIKK, cop. 2000. – 1 CD-ROM ; 12 cm

Gábor Dénes, 1900-1979 [elektronikus dok.] / főszerk. Horváth Péter ; … szerzői Árvayné Kucsera Judit [et al.]. – [Budapest] : OMIKK, cop. 2000. – 1 CD-ROM ; 12 cm. – (A magyar tudomány és technika nagyjai)

Holográfia és humanizmus : a Nobel-díjas Gábor Dénes / szerk. Garay Tóth János, Nagy Ferenc ; [kiad. a Novofer Alapítvány …]. – Budapest : Novofer Alapítvány : Better, 1998 Budapest : MTESZ. – 92 p. : ill. ; 24 cm

> tovább olvasom