A magyar találmány felhasználási területei

A hipertiszta klór-dioxid – és alkalmazása

Egy szakmai portálon olvashatunk arról, hogy az univerzális, újgenerációs fertőtlenítőszerként működő vegyszer, a szennyezőanyagoktól mentes, nagy tisztaságú klór-dioxid oldat előállításának az innovatív technológiáját a Budapesti Műszaki Egyetem tudományos kutatóműhelyében fejlesztették ki elsőként. A hipertiszta ClO2 olyan fertőzések kezelését is segítheti, amelyeknél a hagyományos antibiotikumok nem hatékonyak.

A klór-dioxid hagyományos felhasználási területeiről (cellulóz fehérítése, ivóvíz-fertőtlenítés) itt olvashatunk összefoglalót: Egy vegyszer több szerepben, most nézzünk néhány további területet.

légkondicionáló fertőtlenítéseA légkondicionáló berendezések melegágyai különböző gombák, baktériumok, vírusok szaporodásának (pl. Legionella baktérium). Mivel a klór-dioxid rendkívüli baktericid tulajdonságokkal rendelkezik, a légkondin átfolyó víz fertőtlenítésére is használható. Eltávolítja a mikroorganizmusokat védő biofilmet és megakadályozza a biofilmek képződését. Eközben nem károsítja a berendezést és a csöveket.

> tovább olvasom

A vízellátás kezdetei Magyarországon

Az első magyar vízvezetékek

Budapest római vízvezeték

Római kori vízvezeték hálózat Magyarországon

A mai Magyarország területén az első vízvezetékrendszert a rómaiak építették. A tervezés és kivitelezés hasonlított a mai rendszerhez, a helyi polgárok döntöttek igényeik szerint, majd a közösség építette meg a közhasználatra szánt vízvezetéket és köztéri kutat. A városok és falvak éves díjat fizettek a vízhasználatért. A vízvezetékek épségét és akadálymentes működését úgy érték el, hogy a szabályszegőket jelentős összeggel büntették, melynek felét mindenkor a feljelentő kapta.

A mai Magyarország területén működő vízvezetékrendszer, erre képzett személyzet tartotta renden és működtette mindaddig, míg a római katonai irányítás jelen volt.

Római kori vízvezetékek: Scarbantia, Savaria, Gorsium, Brigetio, és Aquincum.

Aquincumi vízvezeték

Az antik vízvezetékrendszer 4,5 km hosszú magas vezeték, mely boltíves műtárgyakkal készült el. A vezeték a Római fürdőnél található forrásból vezette az ivóvizet a felszínen, gravitációs úton a városba és természetesen a katonai táborba. A lakosság ivóvízellátása mellett a fürdőket is táplálta a vezeték. Maradványai Budapest III. kerületében ma is megtekinthetők.

Ivóvízhálózat a középkori Magyarországon

A jól működő római kori vízvezetékrendszer a népvándorlások évszázadai alatt gazdátlan maradt, mivel a nomád törzsek számára tökéletesen megfeleltek a folyó- és forrásvizek, a kisebb települések ellátására.

A folyóktól és forrásoktól messze lévő települések azért jöhettek létre, mert csupán néhány méterre kellett leásni a földbe ahhoz, hogy megfelelő minőségű ivóvizet találjanak. A vízvezeték hálózat iránti igény a királyi székhelyek kialakulása során jelent meg. Az udvartartások vízigényének kielégítése bonyolult feladat volt, melyhez ki kellett dolgozni a megfelelő rendszert.

ivóvíz Munkács vár ásott kút

Vízkiemelő rendszer a munkácsi vár kútjánál

A XIII.-XIV. században minden vár rendelkezett saját kúttal és víztározó tartályokkal, hogy az ostromok idejére biztosítani tudják a bennrekedtek ivóvízellátását.

A ciszternák és kutak együttes üzemeltetése azért vált indokolttá, mert a kutak vízhozama elégtelen volt a teljes lakosság ellátására, a ciszternák vize pedig a száraz meleg időjárásban könnyen megromlott vagy kiszáradt.

Kutak készítése, karbantartása, alternatív megoldások

A középkori várak vízellátásának legfontosabb eszköze az ásott kút volt. Ostrom esetén csak erre számíthatott a lakosság, ezért rendszeresen tisztították és karbantartották. Egyes helyeken, például az esztergomi várban 60 méter mélyre kellett leásni, hogy biztosítsák az ivóvízellátást. Az ilyen mélységű kutak elkészítése meglehetősen veszélyes volt, üzemeltetése pedig problémás, ezért folyamatosan keresték az alternatív megoldásokat.

A folyók közelében lévő várakban a folyómederbe épített sarokbástya, úgynevezett rondella védte a homokos-kavicsos rétegbe süllyesztett kutat.

A ciszternák és kutak vízhozamát a gyorsan fejlődő városok, Kassa, Pécs, Esztergom, Pozsony és Buda próbálták meg vízvezetékkel kiegészíteni. A vízellátásra háromfajta lehetőséget vettek igénybe: gravitációs csatornát, nyomás alatti vezetéket és emberi vagy állati erővel működtetett szivattyút.

> tovább olvasom

Semmelweis és a klóros víz

A fertőtlenítés felfedezése

A klóros víz használója

Semmelweis Ignác portréja

Napjainkban már teljesen természetes, hogy a tiszta víz mellett valamilyen tisztítószert is használunk kézmosáshoz, különösen igaz ez a kórházak csíramentes környezetére, ahol a tisztaság alapkövetelmény. Semmelweis Ignác korában nem volt ez korántsem ennyire egyértelmű, és komoly harcot kellett azért vívnia azért, hogy az orvosok fertőtlenítőszert használjanak és megértsék a szabad szemmel láthatatlan veszélyforrás létezését.

Semmelweis és a gyermekágyi láz

Semmelweis Ignác találmánya, felfedezése rendkívül egyszerű volt: az orvosnak klóros vízzel kezet kell mosnia a beavatkozások előtt. Ezzel a ma már triviálisnak tűnő dologgal rengeteg életet mentett meg, azonban rendkívül nehezen jutottunk el a steril műtőkörnyezetig, eleinte a minimális tisztálkodás bevezetése is ellenállást váltott ki. A klóros vízzel való kézmosás és a terhes anyák megmentőjének történetében van egy bizarr momentum is. Semmelweis, tudtán kívül, felfedezése előtt több édesanya halálát okozta, mint szülészmester kollégái. Ezt az ellentmondást akkor tudjuk feloldani, ha megismerjük az „anyák megmentője” legnagyobb felfedezésének történetét.

Semmelweis nemcsak a bécsi közkórház szülészeti klinikájának tanársegédi állását töltötte be, illetve nemcsak szorosan szülészeti feladatokat látott el, hanem kora tudósaihoz hasonlóan boncolással, a kórok alaposabb megismerésével is foglalkozott. Tanársegédi állása csak korlátozott időre, Breit orvos-tanár helyettesítésének idejére szólt. A klinikán tapasztalható 15-19 százalékos halálozása arány 2-6 százalékra csökkent abban az 5 hónapos periódusban, amikor Breit orvos-tanár visszatért és vezette az intézetet, Semmelweis ekkor csupán externistaként segített be. A korabeli statisztikákból levonható az a következtetés, hogy a Semmelweis boncolómesterként végzett munkájából eredő fertőzések következtében, havonta legalább 30-an haltak meg. Amikor csak Breit fogadott szüléseket, aki nem végzett boncolást, havonta csupán 6-16 várandós anya halt meg. A Semmelweis által közvetített fertőzések miatt, csak 1847. áprilisában 57-en haltak meg.

Klóros kézmosás

Kézmosás klórral a kórházban

Fertőtlenítés klóros vízzel

Bár eléggé egyértelműnek tűnik, hogy Semmelweis tisztában volt azzal, hogy személyének valamilyen módon köze van a halálozások magas számához, sokáig nem tudott rájönni az okokra. Barátja és kollégája Jacob Kolletschka halálának körülményeit vizsgálva jött rá, hogy a vérmérgezés és a gyermekágyi láz tünetei hasonlóak, és mindkettőért a boncolóasztalról átvitt fertőzés felel.

1847 májusában döbbent rá, hogy

„a kézhez tapadt hullarészek idézik elő a betegséget a gyermekágyasoknál…, akkor ha sikerül a kézen levő hullarészeket vegyi hatás útján teljesen elroncsolni, … akkor a betegséget is sikerülni fog megakadályozni.

Hogy a kézhez tapadó hullarészeket elroncsoljam, 1847 májusának körülbelül felében – a napra már nem emlékszem – chlorina liquida-t használtam, mellyel magamnak is s mind tanítványomnak meg kellett a vizsgálat előtt kezeit mosni. Egy idő múlva magas ára miatt elhagytam a chlorina liquida-t, s a sokkal olcsóbb chlormészre tértem át”.

Valójában nem volt ilyen egyszerű a folyamat, eleinte alapos, szappanos kézmosással próbálkozott, csak fokozatosan jött rá a klór alkalmazásának hatásosságára. Semmelweis még nem ismerhette a baktériumokat, fertőzéseket, ő abból indult ki, hogy a klóros víz eltünteti a kézről a hullaszagot, ezért lehet hatásos. Manapság már minden orvosi beavatkozás előtt megtörténik a fertőtlenítés, legalább klóros vízzel, de a legtöbb esetben már fejlettebb technológiákat, szereket alkalmaznak.

> tovább olvasom

Gábor Dénes és a holográfia

A 3D megjelenítő magyar feltalálója

Gábor Dénes

Gábor Dénes és a róla készült hologram

Gábor Dénes, a XX. századdal egyidős, kivételes tehetségű mérnök-fizikus, feltaláló, tudós és humanista volt. Saját szavaival „egyikeként azon szerencsés fizikusoknak, akik láthatták saját gondolatukat, amint az a fizika egy tekintélyes fejezetévé nőtte ki magát”, kortársait meghaladva ismerte fel „a technológiában rejlő kihívást”, az „ember és gép” viszonyának mélyrehatóan társadalomalakító fejlődését. „Mindezidáig az ember a természettel állt szemben, mostantól a saját természetével fog szemben állni” – rögzíti a felismerést.

A „féktelen” technikai fejlődés közepette – s annak tudásvágytól fűtött, kreatív apostolaként – munkássága egészét mégis áthatja a boldogságközpontú, nyugodt élet utáni vágy és törekvés.

Gábor Dénes, kora tudósaihoz hasonlóan arra kereste a választ, hogy miképp éljenek úgy a tudománnyal, hogy ne éljenek vissza vele. Több művét szenteli az újszerű civilizációs „trilemmának”, a nukleáris háború, a túlnépesedés és a „tétlen kényelem korszakának” veszélyeire hívja fel a figyelmet és stratégiát vázol fel ezen problémák megoldására.

Gábor Dénes hozzájárulása a kihívások leküzdéséhez konkrét és módszertani jellegű: a felvilágosult társadalom viszonya a feltalálók megtestesítette mentális és intellektuális erőforrásokhoz, a megújulás kötelező irányai a kézművességtől az oktatáson át a szigorú oksági viszonnyal szemben a valószínűségi láncolatokra támaszkodó előrejelzési technikáig, mind-mind hagyományozható érték.

Élete

1900. június 5-én Budapest Terézváros városrészében született Günszberg Dénes néven. Két testvére volt: György (1901), Endre (1903).

Gábor Dénes hologram

Gábor Dénes a holográfia elméletének bemutatása.

Elemi iskolai tanulmányait a Szemere utcai elemi népiskolában, a középiskolát a Budapesti V. ker. Markó utcai Magyar Királyi Állami Főreáliskolában végezte. 1918. március 6-án érettségizett. 1918. március 15-én behívták katonának, az észak-itáliai fegyverszünet után tért haza.

Novemberben beiratkozott a Magyar királyi József nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem gépészmérnöki osztályába. 1920-tól Berlinben tanult tovább a charlottenburgi Technische Hochschule elektromérnöki karán. Itt rendszeresen látogatta a tudományegyetem előadásait, többek között Albert Einstein szemináriumát, mely Szilárd Leó kezdeményezésére jött létre, és aki az előadásokra meghívta Wigner Jenőt, Neumann Jánost és Gábor Dénest. Később a magyar baráti kör Polányi Mihállyal, Kösztler Artúrral bővült. 1924-ben mérnöki diplomát szerzett Berlinben.

Tudományos munkássága

1927-ben disszertációjában tranziens jelenségek rögzítése érdekében az oszcillográf érzékenységének növelését dolgozta ki. 1927-1932-ig Siemensstadtban, a Siemens és Halske kutatólaboratóriumában, 1932-1933-ig pedig Erlangenben, a Siemens-Reiniger-Veifa nevű cégnél dolgozott. 1933-ban hazatért Magyarországra. 1933-1934-ig az Egyesült Izzó kutatólaboratóriumában a gázkisülés fizikájával foglalkozott. 1934-ben végleg letelepedett Angliában. 1934-1948-ig a British Thomson-Houston Társaság kutatólaboratóriumában dolgozott Rugbyben.

Hologram, holográfia

A hologram feltalálásának kronológiája.

1947-ben itt találta fel a holográfiát, amiért később Nobel-díjat kapott, azonban 1960-ig, a lézer feltalálásáig nem terjedhetett el találmánya. 1949-1958-ig az Imperial College-ban elektronikát adott elő. 1956-ban a Royal Society a tagjává választotta. 1958-1967-ig az alkalmazott elektronfizika professzora volt az Imperial College-ban.

1967-ben nyugalomba vonult, majd részt vett a Római Klub alapításában. „A holografikus módszer feltalálásáért és a kifejlesztéséhez való hozzájárulásáért1971-ben megkapta a fizikai Nobel-díjat. 1974-ben súlyos agyvérzést szenvedett. 1979. február 9-én hunyt el Londonban.

Holográfia

A holográfia egy képrögzítő eljárás, mely segítségével – látszólag – minden információt tárolni lehet. A hologramok segítségével olyan speciális zárjegyek készíthetők, melyek másolása lehetetlen, mivel a reprodukció csak az eredeti kép birtokában lehetséges technikailag.

Az eljárás segítségévek háromdimenziós képek készíthetők, melyek realisztikus hatást keltenek a nézők számára.

Szakirodalom:

Szigeti Balázs. Aki két dimenzióban három dimenziósan láttat: Gábor Dénes. – p. 173-178. In: Diákok a tudományos kutatás kapujában, ISBN 963-9276-43-X

Gábor Dénes, a mérnök-fizikus / Kovács László. – Szombathely : Savaria Univ. Press, cop. 2005. – 87 p. : ill., részben színes ; 20 cm. – (Dissertationes Savarienses)

Gábor Dénes / T. E. Allibone ; [ford. Gősiné Greguss Anna] ; [közread. a Novofer Alapítvány a Műszaki-Szellemi Alkotásért]. – [Budapest] : Novofer Alapítvány, [2004]. – [2], 123 p. ; 20 cm

Gábor Dénes emléklemez [elektronikus dok.] / szerk. Füstöss László és Horváth Péter ; … szerzői Árvayné Kucsera Judit [et al.] ; [közread. az] OMIKK. – [Budapest] : OMIKK, cop. 2000. – 1 CD-ROM ; 12 cm

Gábor Dénes, 1900-1979 [elektronikus dok.] / főszerk. Horváth Péter ; … szerzői Árvayné Kucsera Judit [et al.]. – [Budapest] : OMIKK, cop. 2000. – 1 CD-ROM ; 12 cm. – (A magyar tudomány és technika nagyjai)

Holográfia és humanizmus : a Nobel-díjas Gábor Dénes / szerk. Garay Tóth János, Nagy Ferenc ; [kiad. a Novofer Alapítvány …]. – Budapest : Novofer Alapítvány : Better, 1998 Budapest : MTESZ. – 92 p. : ill. ; 24 cm

> tovább olvasom

Jedlik Ányos és találmányai

Jedlik Ányos fényképe

Jedlik Ányos

Az elektromotor, a dinamóelv és a szódavíz feltalálója

Az emberiség történetében, a tudomány és technika fejlődésében az egyik legnagyobb ugrást az elektromos áram „megszelídítése” jelentette. A villamos eszközök kezdeti lassú terjedés után mára a számítógépek segítségével tervezett berendezések elárasztották a világot, megkönnyítették az emberi kapcsolatokat. A számítógépes hálózatok segítségével a földgolyó túloldalán élőkkel is online kapcsolat létesíthető. A modern informatika kialakulásának feltétele volt az elektromos áram munkára fogása, melyben Jedlik Ányos komoly eredményeket ért el, többek között a villanymotor elődjének elkészítésével, amelyet ő maga így nevezett: forgony, villamdelejes önforgony.

Magyar nyelvű tudományosság

Az elektromosság alkalmazásával felgyorsuló fejlődés a 19. században Magyarországot is elérte, de itt eleinte csak Jedlik Ányos foglalkozott annak kutatásával.

Pannonhalmán lépett be a Szent Benedek-rendbe, ezért a rend győri filozófiai tanfolyamán tanulhatott. 1822-ben doktori címet szerzett matematikából, filozófiából és történelemből szigorlatozva. Az 1844-es évig az oktatási intézmények és a tudományosság nyelve a latin volt, ő volt az első, aki magyar nyelven tanította diákjait. Mivel rendkívül fontosnak tartotta a szemléltetést, saját maga készített megfelelő eszközöket, és ennek köszönhetően készített el több hasznos találmányt is.

Jedlik találmányai

Jedlik Ányos találmányain – egyes vélemények szerint – messziről látszik, hogy alkotójuk kedvteléssel készítette őket. A fizikatanár leleményes módon szemléltette az elméleti kérdéseket, s közben korát megelőző felfedezéseket tett.

Az elektromotor

Jedlik Ányos munkásságának eredményei szerteágazók, polihisztornak nevezhetjük. Elsősorban tanár volt, aki fő feladatának a tudás szakszerű, teljes átadását tartotta, de sokan gondolják őt mérnöknek is. A tanár be akarta mutatni diákjainak az elektromágnesek forgását, miközben megalkotta a szemléltetőeszközt, rájött, hogy áramvezető is foroghat másik áramvezető körül.

első elektromotor

Jedlik Ányos elektromotorja, a “villamdelejes önforgony”

Részben szemléltetési célból, részben saját szórakoztatására készítette el a kortársak, Ampére, Faraday, Schweiger kísérleteinek másolatát. A szükséges kellékeket és eszközöket a győri mesterekkel készíttette el. Kísérleteit alapos gondossággal lejegyezte, füzetében a 290-es sorszám alatt került be az elektromotor leírása (egy elektromágneses áramot vezető drót egy hasonló elektromágneses körül folytonosan forgó mozgást foganatosít).

Sokszorozó tekercsben áramváltással forgó villamdelej

Jedlik Ányos találmányairól 1831-ben készített leltárt, amikor a pozsonyi királyi akadémia fizikatanárának nevezték ki. A leltárban található eszközök még nem a szó szoros értelmében vet motorok, mert a forgórész egy tűn forgott. A villanymotor létrehozásához a tűt csapágyra kell cserélni. Jedlik saját bevallása szerint a villanymotor többféle modelljét is elkészítette, ahol szolenoid forog a multipliktorban, ahol a keret forog a tekercs körül, ahol mindketten forognak egymás körül és ahol egy tekercs forog egy másik felett. Ezt 1886. február 18-án kelt levelében írja le, amit 1902-ben jelentetett meg Heller Ágost nyomtatásban.

A szódavíz

Többé-kevésbé ismert tény, hogy Jedlik Ányos készített először szódavizet nagyüzemileg. Már győri éveiben foglalkozott a szénsavas víz előállításával, 1830-ban publikálta először módszerét. 1841-ben már a továbbfejlesztett módszerrel gyártott vízzel kínálta a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók II. pesti nagygyűlésén megjelenteket. 1842-ben már öt napszámos készítette a savanyúvizet pesti üzemében.

Jedlik szódavíz

Szódavíz készítésének leírása

 

Irodalom:

Jedlik Ányos, a parasztfiúból lett fizikus / Koczkás Gyula. – Budapest : Szikra, 1946. – 11 p. ; 20 cm. – (Szabad Föld könyvtára ; 18.)

Jedlik Ányos István élete és alkotásai, 1800-1895 / Ferenczy Viktor. – Győr : Győregyházmegyei Alap Ny., 1936-1939. – 4 db ; 24 cm

A százesztendős elektromotor : Jedlik Ányos emlékezetére / [Pogány Béla]. – Budapest : Egyet. Ny., 1928. – p. 393-397. : ill. ; 25 cm

Epizódok Jedlik Ányos életéből / Mayer Farkas ; [sajtó alá rend. Gazda István] ; [szerk., szó- és névmagyarázatokkal ell. Székács István] ; [közrem. Bodorné Sipos Ágnes] ; [közread. a] Jedlik Ányos Társaság. – 2., jav. kiad. – Budapest : Jedlik Á. Társ., 2010. – 194 p. : ill. ; 24 cm

> tovább olvasom

Kövesd laptopon a második magyar műholdat

Maszat laptop USB

A magyar műhold adásának vevőkészüléke laptophoz.

A MASAT-1 USB-s kézi vevője

Az első magyar műhold, a MASAT-1 2012. február 13-a és 2015. január 10-e között keringett a föld körül. A mindössze 1 kg tömegű és 10 cm él hosszúságú kocka műhold a tudományos kísérletek mellett színes fényképeket is készített a földről, és azokat sikeresen visszajuttatta a földi állomásra, a Budapesti Műszaki Egyetemen kialakított szervizközpontba. A műholddal való kommunikációt egyedülállóan oldották meg, a világ rádióamatőreit kérték meg, hogy továbbítsák a műhold által küldött információkat.

A telemetria adatok vételének kidolgozásakor olyan rendszert akartak létrehozni, melyet a további műholdak felbocsájtásánál is használhatnak majd. A 70 centiméteres sávon működő adásokat bármely rádióamatőr könnyűszerrel veheti és egy laptop segítségével, a műhold honlapjáról letöltött dekódoló szoftver segítségével visszaküldheti a fejlesztőknek.

A MASAT-2 adásának vételére is alkalmas az a kis eszköz, melyet az első műholdhoz terveztek és egy laptop segítségével működtethető. A föld körül keringő műhold adásának vételéhez elegendő egy egyszerű Yagi antenna vagy egy házilag barkácsolt mérőszalag antenna.

Ha a laptop, antenna és USB egységet kiegészítjük egy gyorsulás és mágneses tér érzékelővel, akkor a GPS koordinátáink alapján a laptopra telepített szoftver meghatározza, hogy milyen irányba kell fordítanunk az antennát, hogy foghatjuk a magyar műhold adását.

A MASAT-1-hez készült eszközt jelenleg nem lehet már megvásárolni és a MASAT-2 műhold fellövése is bizonytalan, de reméljük lehetőségünk nyílik majd kipróbálni az űrből érkező jelek dekódolását laptop segítségével.

> tovább olvasom

Az első magyar távíróvonal

Távíró első magyar

Hortobágyi távíróvezeték oszlopa

170 éve küldhetünk üzenetet Magyarországon

Az okostelefonok és mobiltelefonok kialakulásához és elterjedéséhez rögös út vezetett. Ma már természetes, hogy bármelyik pillanatban küldhetünk és fogadhatunk SMS üzenetek tömegeit. A mobiltelefon elődje a vezetékes telefon, melynek közvetlen előde a távíróvonal.

Magyarországon az első távíróvonalat 1847-ben helyezték üzeme. December 26-án küldhettek elektromosság segítségével üzeneteket, ezt tekintjük az SMS küldés elődjének. A távíróvonalat természetesen az osztrák kormány építtette ki Bécs és Prága között, ennek egyik leágazása érkezett Magyarországra, a Gasendorf-Marchegg-Pozsony útvonalon. Az első magyar távíróvonal üzemeltetését a hadsereg szakemberei végezték, ők bonyolították az üzenetek küldését.

A távíró vonal mint információtovábbító eszköz a vasút infrastruktúrájára települt rá, ezért üzemeltetését és kiépítését is a vasúti alkalmazottak végezték a továbbiakban. A távíróvonal rögzítés nélküli rézhuzal volt, melyet egyszerűen átfűztek a szigetelőkön kialakított lyukakon. A szigetelőket 7,5 méter magas oszlopokon rögzítették, melyeket 48 méterenként ástak a földbe. Az oszlopokon a sziketelőket tartóvasakkal rögzítették.

Az első magyar távíróvonal és a pozsonyi állomás 1848. június 12.-én küldte és fogadta az utolsó üzenetet, mivel a magyar forradalom miatt az osztrák hivatalnokokat visszarendelték. A szabadságharc miatt az újbóli üzembe helyezés nem történhetett meg.

> tovább olvasom

Az első magyar picoműhold a MASAT-1

Android üzenet küldés MASAT-1

Az első magyar műhold üzenete

2012. február 12-én bocsátották föld körüli pályára az első teljesen magyar fejlesztésű műholdat, a MASAT-1-et. A hordozórakétát az Európai Űrügynökség az ESA indította és fedélzetén több más műhold is helyet kapott. Az egy időben pályára állított picoműholdak közül a magyar fejlesztésű volt a legsikeresebb. Pályára állítás után sikerült vele felvenni a kapcsolatot és stabilizálni. Az eszköz folyamatosan küldte az értékelhető adatokat és egy egyszerű mobiltelefonos kamera segítségével fotókat is készített a földről.

A műhold az eredetileg tervezett 3 hónap helyett 1061 napot töltött föld körüli pályán és még működőképes állapotban volt, amikor a gravitáció erők hatására visszatért a föld légkörébe és elégett.
Az első magyar műhold földi megfigyelését egyedülálló módon sikerült megoldani. A világ rádióamatőreinek segítségével laptop készülékekre töltötték le az űreszköz által küldött üzenetek tömegét. A Budapesti Műszaki Egyetem weboldaláról letölthető szoftver segítségével bárki saját személyi számítógépén csatlakozhatott a programhoz és dekódolhatta a műhold jeleit. A letöltött információs csomagokat minden notebook vagy tablet gépről az interneten keresztül fogadja Budapest számítástechnikai központja. Az online információtovábbítást megbízható cégek is végezhették.

CubeSat specifikáció

Műhold osztály 1U CubeSat
Méretek 10 x 10 x10 cm
Tömeg 1kg
Meghajtás Nincs
Várható élettartam > 3 hónap
Bemeneti teljesítmény 1.2 – 2.2W
Kommunikáció típusa Half-duplex
Frekvanciasáv 435-438MHz
Adatsebesség > 625/1250bps
Moduláció 2-GFSK
Adó teljesítmény 100/400mW
Telemetria protokoll Módosított ESA PUS v1

A teljes sikerrel végződő kísérlet-projektnek már készül a folytatása. A MASAT-2, melynek paraméterei:

  • 3 tengelyes aktív stabilizálás
  • Megnövelt felbontású kamera elhelyezése
  • RAD-FET alapú totáldózis mérés
  • Nagyobb adatsebesség elérése műhold-Föld irányban
  • Elektroszmog mérése LEO pályán (opcionális)

A projekt megvalósítása során, rengeteg problémát kellett megoldaniuk a mérnököknek. Az egyik ilyen volt a megfelelő időben kinyíló antenna kérdése. A műholddal való kommunikáció feltétele a megfelelő antenna megléte, ezen keresztül lehet parancs üzeneteket küldeni MASAT-1 számára. Azonban az antenna kinyitását értelemszerűen nem lehet távirányítással megoldani, ezért a fejlesztők egy rugós mérőszalag segítségével oldották meg ezt a problémát. > tovább olvasom

Az első golyóstoll is magyar találmány

bíró lászló golyóstolla

A golyóstoll lelke

A kézírásos feljegyzések és üzenetek írásának egyik nagy úttörője volt a magyar újságíró, aki feltalálta a golyóstollat, ennek köszönhetően sokkal könnyebbé, gyorsabbá vált a szövegírás. Bíró László Józsefet fő találmányához, a golyóstollhoz újságírói pályája nyújtotta az inspirációt.

1933-34-ben szerkesztője volt a Hongrie – Magyarország – Hungary című, elsősorban művészeti jellegű folyóiratnak, majd ennek megszűnése után az Előre című lap munkatársa lett. Szerkesztői tevékenysége során annyit bosszankodott a töltőtollak problémás használhatóságán, hogy új írószer kiötlésén kezdett elmélkedni. A nyomdákban megfigyelve a rotációs hengerek egyenletes, folyamatos munkáját ötlött fel benne, hogy ezen az elven, egy tintával telt cső végéből hengerrel, ill. golyóval lehetne a folyadékot papírra vetni.

Az ötlettől az egyszerűen használható és olcsó írószer elterjedéséig azonban több mint öt év telt el fejlesztéssel. Kísérleteit már nem Magyarországon végezte. 1939-ben kénytelen volt Párizsba, majd onnan Argentínába menekülni, ahol az anyagi források mellett a marketing lehetőségek is jobbak voltak.

Természetesen a golyóstollnak is van előzménye, és ez is népes szakembergárda és számos szponzor bevonásával készült el. Azt az ötletet, hogy a tintát a papírra vékony cső végére helyezett golyó vigye át, már 1888-ban szabadalmaztatta John Loud Amerikában. Ez a toll azonban nem volt használható, és nem gyártották. Wilhelm Braun 1912-ben „golyóval író töltőtoll”-ra kapott szabadalmat Németországban, de ez az ötlet sem valósult meg. G. L. Lorenz „Mungo” néven szabadalmaztatott Drezdában egy golyóstoll változatot, amit gyártottak is, mintadarabjait a lipcsei vásáron árusították. Sajnos csak néhány napig voltak használhatóak. Wenczel Climes cseh szabadalma 1935-től szintén használhatatlan volt. Vele Bíró László kapcsolatba lépett, és megvette tőle az opciót.

A használható golyóstoll előállításához tökéletes golyókra volt szükség, amelyeket Svájcból és Jugoszláviából próbált beszerezni. Később az argentínai gyártáshoz B. L. egy svéd céggel készíttette a szükséges golyókat az írószerébe. A megfelelő sűrűségű tinta kikísérletezésében testvére, Bíró György volt segítségére. > tovább olvasom