generáció címkével jelölt bejegyzések

A Z generáció és a laptophasználat

 
Vélemény?

Laptop kijelzőre meredve és billentyűzeten zongorázva

z generáció - laptop használat

A Z generáció tagjainak élete elképzelhetetlen laptop nélkül, létszükségletük az azonnali információszerzés – Z nemzedék – a digitális bennszülöttek

A Z generáció megítélése ambivalens. Egyesek szerint ez a zsenik nemzedéke, más szerint ők azok, akik nem akarnak dolgozni. Valószínűleg mindkét vélekedés meghatározó szereplői a szülők, akik még nem a számítógépek és az internet világában nőttek fel, így munkának ha már nem is azt tekintik, hogy az ember túrja a földet vagy kalapácsával ver valamit, de az mégis zsigeri érzésük, hogy az dolgozik, aki korán reggel bemegy a munkahelyére. Aki délután 2-kor kel, mert hajnali 5-ig a laptopja előtt rontotta az egészségét, az nem végezhet tisztességes munkát. Ugyanakkor nemcsak naplopónak, hanem zseninek is gondolják gyerekeiket, hiszen a minitorra meredve és a billentyűzeten boszorkányos gyorsasággal zongorázva olyasmiket oldanak meg percek alatt, amivel idősebb szivarok napok alatt sem végeznének.

Online személyiség – internetes identitás

A Z nemzedék legegyszerűbb meghatározása, hogy ők az Y generáció utáni korosztály. Gyerekek, kamaszok – vagy már nagyrészt fiatal felnőttek. Valami nincs velük rendben – az “igazi” felnőttek nagy része aggódik, mások homokba dugják a fejüket, és örülnek, hogy a gyerek a szobájában ül a notebook előtt van, nem pedig füvet szív vagy partidrogtól felajzva mulat valahol. Eközben egyre több agresszív hatás is éri őket: a látszat ellenére nincs könnyű gyerekkoruk, zaklatják egymást és őket is zaklatják az értetlenek.  A fogyasztói társadalom hatásait sem kikerülni, sem megváltoztatni nem tudják, ugyanakkor ez a világ frusztrálja őket. A társadalom-lélektani és akár a szaporodó klinikai tapasztalatok nem sok jót sejtetnek, de ritkán segítenek abban, hogy megértsük az online személyiség és az internetes identitás mibenlétét, szerepét, a naphosszat a neten lógók agyában végbemenő kognitív folyamatok változásait, valamint a családi-iskolai érzelmi folyamatokat, amelyek nem ritkán viselkedészavarokat mutatnak a generáció tagjainál az offline világban. Mindenkinek van története arra is, hogyan idegenedett el egy zégenerációs a családjától…Nehezen illeszkednek be, a magyar fiatalok körében végzett első reprezentatív felmérés szerint a Z generáció már munkába állt tagjainak több mint harmada csupán néhány hónapot tölt munkahelyén: azonnal továbbállnak, ha valamiért nem tetszik a munkahelyük.

A fentinél pontosabb definíció szerint a Z generációba azok tartoznak, akik 1995 után születtek. Ők az úgynevezett digitális bennszülöttek, számukra veleszületett tulajdonság az internethasználat, a mobiltelefon és laptop nélkül szinte nem képesek létezni: az információk azonnali elérése alapvető szükséglet számukra, fontosabb, mint az étkezés.

Holnap indítok egy laptopszervizt…

A Z nemzedékhez tartozó fiatalok jövőbeli terveit tekintve első helyen szerepel a saját vállalkozás indítása (leginkább persze profi programozó stúdió, informatikai szolgáltatások – alkalmazott tudomány, menő okostelefonok forgalmazás, elit laptopszerviz, szuper webáruház…). Az első magyar reprezentatív felmérés alapján a korosztály 13 százaléka ugyanakkor egyelőre semmilyen hosszú távú tervvel nem rendelkezik. Ami azt is jelenti, hogy 87 százalékuk viszont igen. Holnap talán nyitok egy laptopszervizt, mindent tudok a notebookokról. Apple, Acer, Lenovo – nekem mindegy, bármelyiket megjavítom – nyilatkozta egy 15 éves, aki azt is pontosan tudta, ki és mikor tervezte az első hordozható számítógépet… Öntudatban, célratörésben tehát minden frusztráció és depresszív hajlam ellenére nincs hiány.

Digitális Esélyegyenlőség Konferencia

Budapesten 2007-ben tartották az első Digitális Esélyegyenlőség (DE!) konferenciát

A Digitális Esélyegyenlőség (DE!) programja

digitális esély egyelőség - konferenciaA program lényegéről a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság honlapjáról értesülhetünk. Az ott olvasható leírás, mondhatni hitvallás szerint a civil társadalom iránti szakmai felelősségvállalásának tudatában indította a Társaság (mármint a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság – NJSZT) a mozgalom tartalmát is kifejező Digitális Esélyegyenlőség néven azt a széles társadalmi elfogadottságra és támogatottságra apelláló mozgalmat, amelynek célja az, hogy rövid időn belül Magyarországon és az azzal határos régiókban is mindenki teljes értékű tagja lehessen az információs társadalomnak: a számítógép és a világháló használatának lehetősége és képessége lakhelyétől, anyagi helyzetétől és társadalmi pozíciójától függetlenül, valamint nemi identitásra, fajra, etnikai és vallási hovatartozásra tekintet nélkül mindenki rendelkezésére állhasson.

A program kidolgozói szerint a digitális esélyegyenlőség megteremtése az életminőség és a versenyképesség jelentős javulását eredményezi. A cél össztársadalmi program megvalósításával érhető el. A programnak tartalmaznia kell egyrészt az ország területének a versenyszféra által biztosan nem érintett legalább 10%-án történő állami finanszírozású infrastrukturális beruházásokat; másrészt figyelembe kell vennie azt is, hogy a fogalom alatt nem csak a PC- és internet-használathoz szükséges tudást, képességeket értjük ma már, hanem egyfajta digitális műveltséget és online műveletekben való széles körű jártasságot.

Ezen túl ide tartozik a kritikai gondolkodás, az információk különböző forrásból való összegyűjtése, rendezése és elemzése-értékelése, más emberek több csatornán való elérhetőségének kezelése, az önkifejezés lehetőségei egy digitális környezetben, a hagyományos tartalmak digitális formában való támogatása, kiegészítése is. Egy hálózatra kapcsolt asztali számítógép vagy személyi PC-ként működő laptop önmagában nagyon kevés ahhoz, hogy valaki megtalálja a számára releváns tartalmú  információkat, szolgáltatásokat az online szférában, ehhez sok gyakorlás, és az ezáltal elsajátítható új tudások, személyes tapasztalat útján beszerezhető készségek szükségesek.

A digitális esélyegyenlőség egyik legfőbb záloga, hogy a lakosság digitális írástudásának a fejlesztése egyértelműen prioritást élvezzen az oktatásban. Az ennek keretében működő képzési formák segítségével a számítógéppel (asztali PC-n, notebookon, esetleg táblagépen) végzett munka hatékonyságának gazdasági mutatókkal is jól kifejezhető növekedése mellett többek között az is elérhető, hogy a társadalom legszélesebb rétegei válhassanak az e-közigazgatás valódi és aktív ügyfeleivé, ezáltal az információs társadalom teljes jogú tagjaivá. Ez a tudás lehetőséget teremt arra is – és ez talán még fontosabb – hogy valódi igények fogalmazódjanak meg az e-szolgáltatások fejlesztésére, bővítésére is.

Digitális Esélyegyenlőség Konferencia

2016-ban immár tizedik alkalommal került sor a témában tartott szakmai tanácskozásra.

10. DE! konferencia – Gondolkodom, tehát…?

Az esemény időpontja: 2016. nov. 29. 10.00 – 17.00 | Helyszín: Danubius Hotel Gellért
Az NJSZT 2016.ban jubileumi, tizedik alkalommal rendezte meg a Digitális Esélyegyenlőség konferenciát

„Gondolkodom, tehát …?” címmel.

A szakmai tanácskozás szinopszisa: Az infokommunikáció fejlődésének megállíthatatlan gyorsulása közepette ma még aktuálisabb a kérdés: hogyan és mit kell tennünk, hogy a fejlődés eredményeit élvezhessük. Az is nagyon fontos, hogy mire kell különösen vigyázni annak érdekében, hogy továbbra se kelljen tartanunk a munkánkat elvevő és/vagy a mesterséges intelligenciájukkal az embereket maguk alá gyűrő robotoktól, hogyan használhatjuk az önvezető autókat, milyen segítséget kaphatunk az egészségügyben, betekintést nyerhetünk Watson működésébe és további izgalmas kérdésekre kereshetjük közösen a választ.

A konferencia néhány előadása: Szerző – Cím – tartalmi kivonat (szinopszis)

Bőgel György: Gépek és emberek

A technológiai fejlődés kétségtelenül a jólét forrása. Bár az előző évszázad technikai újításai sokak életét megváltoztatták, a keletkező új szakmák és állások általában jobbak voltak a régieknél és több jövedelmet is biztosítottak a munkavállalóknak. A szegénységet ugyan nem sikerült felszámolni, de a mai statisztikák is azt bizonyítják, hogy az általános életszínvonal növekszik. Számíthatunk arra, hogy ez a trend az elkövetkező évtizedekben is töretlenül folytatódik? A technológiai fejlődés mai csúcstermékei az egyre intelligensebb robotok. Vajon milyen társadalmi változásokat idéznek majd elő ezek az okos gépek, mi közük van az esélyegyenlőséghez? Furcsa korban élünk: a technika rohamléptekkel fejlődik, elvileg nyitott lenne a kapu az általános jólét felé, mégis sokan úgy érzik, hogy a helyzetük bizonytalan, a kilátásaik ellentmondásosak, a világban új feszültséggócok keletkeznek. Az előadás a technika és a társadalom fejlődése közötti összefüggés egyes fontos és figyelemre méltó sajátosságaira igyekszik rámutatni.

Csepeli György: Befejezetlen evolúció

Az előadásban az ember által létrehozott, korábban ember által ellátott funkciók végzésére képes működések tömeges megjelenésének társadalmi következményeit tárgyalom. Az a kérdés, hogy a mesterséges intelligencia megjelenése, az önfejlesztő robotok munkálkodása kiszorítja-e vagy kiegészíti az embert, aki eleve befejezetlenül, meghatározatlanul, genetikai programokkal összehangolt környezet nélkül érkezett a világba, melynek alakítójaként meg kellett határoznia magát. Az emberarcú techno struktúra az evolúció új foka, vagy csupán az eredeti emberi meghatározatlanság kihívásaira adott kulturális folyamat új állomása?

Dr. Haidegger Tamás: Robotok az emberért – orvosi robotok

A robotika és azon belül is az orvosi robotika az egyik leggyorsabban fejlődő alkalmazási terület, és minden előrejelzés szerint a nyugati világban az Y generáció mindegyik tagján már fognak robotok elvégezni valamilyen diagnosztikai vagy gyógyító beavatkozást. Míg 20 éven keresztül gyakorlatilag egyetlen cég egyetlen teleoperációs rendszere uralta a világot, az elmúlt pár évben szinte felrobbant a piac, és gyártók tucatjai, mind a nagyobb cégek, mind pedig innovatív kisvállalkozások fogtak bele orvosi robotok fejlesztésébe. Mind a rehabilitációs robotika, mind pedig a sebészrobotika területén átütő eredmények várhatók. A most fejlesztés alatt álló autonóm rendszerek alapvetően meg fogják változtatni az ember és a gépek kapcsolatát. Az előadás részletesen bemutatja és taglalja a jelenlegi és a közeljövőben várható orvosi robotok által kínált lehetőségeket és potenciált.

Takács Árpád: A jövő luxusa: hús-vér sofőrök?

Az autóipari technológiák fejlettségének köszönhetően az önvezető autózás ma már nem csak a jövő fikciója. A nemzetközi fejlesztési, szabályozási és szociális trendek mind azt mutatják, hogy gyermekeink, unokáink már egy olyan világban nőnek fel, melyet ez az új technológia – a rádió, televízió és személyi számítógép után – alapjaiban renget majd meg. Mit adnak majd nekünk az önvezető autók, és milyen feltételei vannak bevezetésüknek az autózás köré épülő társadalmunkban? Mire képes a mesterséges intelligencia, mit lát és hogyan hoz döntéseket a jármű, és lehet-e ügyesebb, biztonságosabb az embernél? Az előadásban a technológia jelenlegi állásának bemutatása mellett a fenti kérdések is megválaszolásra kerülnek.

Sepp Norbert: Kognitív számítógépek: Mit gondolsz, Watson?

Az IBM Watson rendszere – amelyet a kognitív gépek első példányának tekintünk – a közelmúlt egyik legérdekesebb fejlesztése. A kognitív számítógépekről szóló előadásban nemcsak azt igyekszem bemutatni, mi a technológia alapja, hogyan segít megoldhatatlannak tűnő problémák sikeres megragadásában, és miként alakítja most és a közeljövőben hétköznapjainkat, hanem arra is invitálom a közönséget, hogy próbáljuk meg emberi gondolkodásunkkal értelmezni a gépi kogníciót, vázolni az ember-gép együttműködés kereteit, és feltárni, mit kell tennünk azért, hogy a mesterséges intelligencia, melyben hihetetlenül potenciál rejlik, ne csússzon ki az ellenőrzésünk alól.

Charaf Hassan: A szoftver ereje

Exponenciális világban élünk. Az IKT meghatározó, horizontális szerepet tölt be, az IKT felhordó ereje felelős a más szakterületek versenyképességének biztosításáért. Az alkalmazások és szolgáltatások iránt folyamatosan növekvő mennyiségi és minőségi igényekkel, ipari és társadalmi elvárásokkal szembesülünk. A mobileszközök képessége nő; a felhőszolgáltatások terjednek és izmosodnak; a dolgok internete (IoT) átszövi az ipart (4.0) és mindennapjainkat; hatalmas mennyiségű adatot gyűjtünk és elemzünk; a viselhető digitális eszközök terjednek; városaink, otthonaink, környezetünk, autóink egyre „okosabbak” lesznek. Mindennek mozgató ereje a jó minőségű, integrált rendszerekben, a szoftver vezérelt megoldásokban rejlik. A hallgatók és szakemberek érdeke, hogy naprakész, stabil és a jövőjükhöz kapcsolódó alapos tudást kapjanak a képzésekben. A vállalatok pedig ilyen képességű szakemberekre vágynak, ezért a piaci szükségleteket behozzák a K+F központba. Tehát, mindenkinek érdeke a zökkenőmentes együttműködés. Az összekötő kapocs a központ (oktatók, kutatók, fejlesztők) akiknek óriási a felelősségük abban, hogy a tudásáramlás körforgását fenntartsák.

Digitális Esélyegyenlőség Konferencia Budapest, DE!-program. A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság szakmai tanácskozása. Az információs társadalom és a digitális írástudás | laptop használat ajánlott: prezentációk | tizedik digitális esélyegyenlőség konferencia, DE! program Budapest, számítógép, PC, notebook – laptopról vezérelt előadás, prezentáció, videó | tudomány, informatika, számítástechnika társadalom, oktatás, információ, X Y Z generáció

Generációk az adósságjátszmában

 
Vélemény?
Adósság csapda generáció Z

Generációs adósságcsapda

Bankhitelek ejtik csapdába az Y generációt?

Az adós és az adósság már nem élethelyzet, hanem életvitellé vált, különösen az Egyesült Államokban, de Európára is jellemző – írja Eric Berne Emberi játszmák című könyvében.

A társadalmakban a függőségi viszonyok kialakulása teszi lehetővé egyes csoportok uralkodását. Az adósság, mint életterv az új-guineai őserdőben bevett szokás. A rokonság nagyon magas áron feleséget vásárol a fiatalembernek, és ezzel hosszú évekre lekötik, az adósukká teszik. A civilizációban a rokonok szerepét a bankok veszik át.

Az X és Y generációra jellemző az a beléjük sulykolt életkép, hogy a házasságra, eljegyzésre és az élet nagy pillanataira akkor kerül sor, amikor a kölcsönt felveszik, és nem akkor, amikor visszafizetik azt.
Generációk nőnek fel úgy, hogy az életcéljuk a jelzáloghitel törlesztése és visszafizetése. A kultúrák részévé vált a folyamatos küzdelem az újabb és újabb bankhitelekkel, emellett azt sugallják, hogy bárki könnyen költheti az „ingyen pénzt”, amely végső soron nem igaz, hiszen mindig a Bank nyer.

Az Y és különösen a Z generáció életére az újfajta adósságok illetve finanszírozási formák megalkotása a jellemző. Az ő életüket az internet, az internetes szolgáltatások határozzák meg, ezért ezen a platformon találnak megoldásokat is. A crowdfunding a jövő hitelezője. A közösségi finanszírozási oldalakon konkrét célok érdekében lehet „hitelt” kérni, melyet a közösség tagjai adományoznak, így kisebb összegeket ad, nagyszámú hitelező. Az, hogy a Z vagy az utána következő generáció hogyan használja majd ezt a lehetőséget, még a jövő zenéje. > tovább olvasom →

Egységesedik a digitális társadalom

 
2 hozzászólás
Digitális generáció X nemzedék

Digitális nemzedék, Y generáció

Eltűnnek az X, Y, Z generációk különbségei

Míg korábban, a generációk és a társadalom képviselői között kialakuló törésvonalakat az internetes technológiákhoz, a digitális világhoz való viszony határozta meg, mára ezek a határok kezdenek eltűnni. A 2010-es évek végére a társadalom egésze átalakult digitális nemzedékké, digitális társadalommá.

A nagypapa is netezik

A digitális nemzedék fogalma fokozatosan átalakul, hiszen a társadalom minden rétege használja az internetet, és a gondolkodásmódok kezdenek megváltozni. Már nem csak a Z generáció képviselői élik életüket a világhálón, ezért nem is annyira a generációk közötti ellentétek dominálnak már, hanem a technikával való együttélés problematikájára kell válaszokat találni.

Az X és Y generáció képviselői szülőkké váltak, közülük sokan tekinthetők már digitális bennszülötteknek. Érdekes megfigyelni, hogy ők, akik már értik az internet világának működését, hogyan alkalmazzák azt saját gyermekeiknél, hogyan szabnak határokat, illetve tiltják-e annak használatát.

Érdekes adat, hogy azok a kismamák, akik terhességük alatt és a gyermekgondozás időszakában blogot írnak, kevésbé érzik magukat magányosnak, mint a korábbi korok kismamái. Nem érzik magukat annyira kiszakítva és elhatárolva a közösségtől – írta Ujhelyi Adrienn Digitális nemzedék – szociálpszichológiai szempontból című munkájában.

A generációk összemosódásának és a szülő – gyerek konfliktusnak érdekes esete, hogy a Facebookot használó szülők háromnegyede bejelöli ismerősnek a saját gyermekét, ennek azonban a fiatalok koránt sem örülnek annyira. Ennek kifejezéseként weboldalt is létrehoztak sérelmük elpanaszolására.

Az Y generáció lassan letűnik és a digitális nemzedék után megjelenik egy újabb, talán épp a drónok nemzedéke. > tovább olvasom →

A 3. világháború

 
Vélemény?
Harmadik világháború generációk atom

Elpusztulhat a föld teljes lakossága.

Elkezdődött, vagy még van esélyünk elkerülni a világégést?

A harmadik világháború elméletileg egy olyan fegyveres konfliktus, mely méreteiben a korábbiakhoz hasonlít, és a föld országainak többsége részt vesz benne. A hétköznapi nyelvezetben egy nukleáris fegyverekkel megvívott, apokaliptikus, az emberiség majdhogynem teljes pusztulásával járó konfliktust értünk 3. világháború alatt.

A világháború és a háború fogalma és felfogása nemzedékenként, generációnként változik. A veterán generáció tagjai, akik emlékeznek a 2. világháború súlyos következményeire, borzalommal gondolnak annak lehetőségére, hogy újból megismétlődhet egy ilyen fegyveres konfliktus. A fiatalabb generáció képviselői, különösen az Y és Z generáció tagjai nagyobb belenyugvással szemlélik a világméretű konfliktusok kialakulását. Életük során ők nem tapasztalhatták meg a háború borzalmait, a médiából, az internetes játékokból azt a tapasztalatot szűrhették le, hogy a harc az egyik módja a problémák kezelésének és megoldásának, egyre „szimpatikusabb” a háború eszményképe számukra.

Tart a 3. világháború?

Sokan, sokféle fegyveres konfliktust neveztek már 3. világháborúnak. Az egyik elmélet szerint a hidegháborút nevezték így, legutóbb pedig Ferenc pápa a 2015-ös terrortámadások után nyilatkozott úgy, hogy ez egy világméretű háború. A világháború kezdetének, és időtartamának behatárolása azonban több nehézségbe is ütközik. A korábbi háborúkat is helyi konfliktusok előzték meg, napjainkban pedig Irakban, Szíriában, Ukrajnába, Afrikában is harcok dúlnak, a migránsválság nyomán kialakult „inváziós” helyzetet pedig jelenleg képtelenek vagyunk objektív módon értékelni.

A 20. században a kétpólusú világrend teljesen átalakult. A 3. világháború menetére kihatással lehetnek a következő geopolitikai változások:

  • Jelentősen megnőtt Kína befolyása és katonai ereje.
  • Japán újra erőre kapott és az országban fel-felbukkannak világuralomra törő ambíciók.
  • Kialakult az Európai Unió, mint katonai-politikai-kereskedelmi hatalom.
  • Megerősödött az Iszlám világ, melynek katonai-technológiai hatalma lett, világméretű konfliktus kirobbantására.

A harmadik világháborút 6. generációs hadi-technológiával fogják megvívni, ugyanakkor az ukrán konfliktus is bebizonyította, hogy bármilyen fejlett eszközökkel is rendelkezzenek a felek, a harctér sokkal nagyobb annál, hogy képesek legyenek mindent kontrollálni. A modern eszközök energiaforrásokat és irányítási központokat igényelnek, melyek megsemmisülése esetén hasznavehetetlenné válnak.

Egyes vélemények szerint a 3. világháború oka egy véletlen atomrakéta-indítás lesz, melyet egy természeti csapás, meghibásodás vagy UFO fog előidézni. > tovább olvasom →

Z generáció

 
Vélemény?
Z generáció nemzedéke

Digitális bennszülött

A digitális bennszülöttek

Z generáció néven szokás emlegetni az 1996 után születetteket. Az X, Y, Z generáció elnevezéseket a marketing szakemberek használják a reklám kampányok kidolgozásánál, amikor a társadalmi rétegek megnevezésére azért van szükség, mert valamilyen terméket célzottan szeretnének reklámozni.

A Z generáció tagjai a modern technika világába születtek bele, nem ismerik az internet előtti életet. Számukra nemcsak hétköznapi dolog a számítógép, az okostelefon és a közösségi hálók léte, hanem létszükségletté is vált. A korábbi generációk a Web 2.0 megjelenésekor annak lehetőségeit próbálták kihasználni, manapság pedig mint segédeszközt használják, a Z generáció jóformán benne él.

A „digitális bennszülöttek” generációja különleges kihívások elé állítja az oktatási rendszereket. Ennek a generációnak a diákjai már úgy érkeznek az iskolapadba, hogy rendelkeznek bizonyos ismeretekkel, a digitális világnak köszönhetően pedig minden információt könnyen elérhetnek. Számukra az a fontos, hogy hatékony rendszerben, érdekes, interaktív órákon fejlődhessenek.

A Z generáció diákjai nem hajlandóak megtanulni azt, amit eléjük tesznek, csupán azért, mert a tanár erre utasítja őket. Meg akarják érteni és át akarják élni azokat a dolgokat, melyekről tanulniuk kell. A tanárok többsége viszont olyan korban szocializálódott, amikor a diákok jogai, érdekei és akarata nem érvényesülhetett, gyakran meg sem jelent. Az oktatási rendszernek nemcsak az Információs Társadalom újfajta igényeivel kell megbirkóznia, de az iskolai fegyelmezés teljesen új eszközeit kell felépíteni.

A Z generációba születetteknek meg kell birkózniuk – a számukra természetes dologgal – azzal, hogy a nap 24 órájában felügyelet alatt tarthatják őket. A térbeli magánéletük jóformán megszűnhet, ugyanakkor az Interneten korlátlan szabadságot kapnak, bárkivel beszélhetnek, bármit elolvashatnak. > tovább olvasom →

Az X generáció

 
Vélemény?

Hogyan változtak meg a generációk?

Az X generáció – Akik megtanultak kételkedni

X Y Z generáció

Generációk felosztása

Az X generáció (1965-1979, más vélemény szerint 1965-1975) tagjai alkotják a munkaerőpiac gerincét, ők tinédzserkorukban szembesültek a világhálóval.

Hogyan határozzuk meg a generációt? Nemzedékek szembenállása?

Az idős-fiatal szembenállás, a nemzedékek ütközésének problematikája hétköznapi beszédtéma, ami megjelenik a művészetben is. A történelem kezdeti időszakában az életkori csoporthoz tartozás meghatározta a hatalmi viszonyokat is. Az új generációk nem kérdőjelezte meg a korábbi vezető szerepét és bölcsességét, hanem elfogadta, természetesnek tartotta és továbbvitte. Ezért generációs, nemzedéki problémák és konfliktusok nem léteztek. Az alacsony átlagéletkor is lehetetlenné tette a generációs konfliktusok kibontakozását, mivel a kiszolgáltatott életkörülmények között létfontosságú volt a tapasztalat, ezért az idősek vezető szerepét nem vitatták.

A társadalmi-gazdasági-technikai-kulturális változások miatt, a szabadon hozzáférhető információs források okán jelentéktelenné vált a szenioritás elve. A társadalomban már nem két, hanem több generáció kénytelen együtt élni, ezért a vezetőszerepek megkérdőjeleződnek. A nemzedékek szociális kategóriája megváltozott. Korábban az egy időben született, egy korcsoporthoz tartozó személyeket tartották nemzedéknek, ez mára csak statisztikai kategóriává vált.

Az új megfogalmazás szerint, a csoportok attól válnak nemzedékké, hogy közös élményeik vannak, a közösen megtapasztalt dolgok kovácsolják őket generációvá. A digitális-nemzedék megjelenésével új problémák jelentek meg a generációs együvé tartozás meghatározásában. A korábbi szemlélet megdőlt, miszerint a gyermekkorban csak passzív és függő helyzetben vannak az emberek. Megszűnt a felnőtt és gyerekvilág merev határvonala. Generációs szemléleti probléma például, hogy az idősebb generációk a gyermeket nem tekintik fogyasztónak, mert úgy gondolják, hogy könnyen manipulálhatóak. A XX. század kutatásai szerint azonban bizonyos esetekben a gyermekek is képesek racionális, független döntéseket hozni, néha könnyebben manipulálhatóak a felnőttek. A technológia fejlődésével és az információs források bővülésével folyamatos az időskori tapasztalatok leértékelődése, ezzel párhuzamosan a fiatalkori tudás értéke nő.

A huszadik századi generációk meghatározásakor a digitális-társadalom számítógép- és internet használati kompetenciáit veszik figyelembe, hogy mikor találkoztak a számítástechnikával és az internettel. Az informatikai ismeretek alapján meghatározott generációs felosztás, Magyarországon népiképp más, mint a világ többi részén:

  • Veteránok. Idős korban találkoztak először az internettel.
  • Bébi-bumm. Életük derekán találkoztak az internettel.
  • X. generáció. Ez a hírnöknemzedék, az átmeneti generáció. Kamasz- és ifjúkorukban találkoztak az internettel, munkavégzésüket alapvetően határozza meg a web
  • Y. generáció. Gyermekkorukban találkoztak az internettel. Ők jelentik a digitális nemzedék első hullámát. Mostanra kezdenek megjelenni a munkaerőpiacon, komoly kihívást jelentve az X. generáció számára.
  • Z. generáció. Ez a nemzedék soha nem élt olyan társadalomban, ahol nem volt internet.

Az X generáció képviselői szembesültek a szociális polarizációval és az identitások határainak elmosódásával. Az ő életükben vált nyilvánvalóvá, hogy a hatalom hazudik és a tömegtájékoztatáson keresztül manipulál.

Az X generáció életében meghatározó volt a Three Mile Island-i és a Csernobili atomerőművek meghibásodása és katasztrófája. Ez a generáció megtanult kételkedni mindenben és mindenkiben, elvesztette a bizalmát a vezetők mindenhatóságában.

forrás: XYZ generáció és a 4 tanuláselmélet

digitalis_de_generacio 2.0 / szerk. szekszardi.julia. – Budapest : Underground, 2012. – 366 p. : ill. ; 20 cm
Bibliogr.

> tovább olvasom →