Az első magyar vízvezetékek
Római kori vízvezeték hálózat Magyarországon
A mai Magyarország területén az első vízvezetékrendszert a rómaiak építették. A tervezés és kivitelezés hasonlított a mai rendszerhez, a helyi polgárok döntöttek igényeik szerint, majd a közösség építette meg a közhasználatra szánt vízvezetéket és köztéri kutat. A városok és falvak éves díjat fizettek a vízhasználatért. A vízvezetékek épségét és akadálymentes működését úgy érték el, hogy a szabályszegőket jelentős összeggel büntették, melynek felét mindenkor a feljelentő kapta.
A mai Magyarország területén működő vízvezetékrendszer, erre képzett személyzet tartotta renden és működtette mindaddig, míg a római katonai irányítás jelen volt.
Római kori vízvezetékek: Scarbantia, Savaria, Gorsium, Brigetio, és Aquincum.
Aquincumi vízvezeték
Az antik vízvezetékrendszer 4,5 km hosszú magas vezeték, mely boltíves műtárgyakkal készült el. A vezeték a Római fürdőnél található forrásból vezette az ivóvizet a felszínen, gravitációs úton a városba és természetesen a katonai táborba. A lakosság ivóvízellátása mellett a fürdőket is táplálta a vezeték. Maradványai Budapest III. kerületében ma is megtekinthetők.
Ivóvízhálózat a középkori Magyarországon
A jól működő római kori vízvezetékrendszer a népvándorlások évszázadai alatt gazdátlan maradt, mivel a nomád törzsek számára tökéletesen megfeleltek a folyó- és forrásvizek, a kisebb települések ellátására.
A folyóktól és forrásoktól messze lévő települések azért jöhettek létre, mert csupán néhány méterre kellett leásni a földbe ahhoz, hogy megfelelő minőségű ivóvizet találjanak. A vízvezeték hálózat iránti igény a királyi székhelyek kialakulása során jelent meg. Az udvartartások vízigényének kielégítése bonyolult feladat volt, melyhez ki kellett dolgozni a megfelelő rendszert.
Vízkiemelő rendszer a munkácsi vár kútjánál. Tiszta kútvíz
A XIII.-XIV. században minden vár rendelkezett saját kúttal és víztározó tartályokkal, hogy az ostromok idejére biztosítani tudják a bennrekedtek ivóvízellátását.
A ciszternák és kutak együttes üzemeltetése azért vált indokolttá, mert a kutak vízhozama elégtelen volt a teljes lakosság ellátására, a ciszternák vize pedig a száraz meleg időjárásban könnyen megromlott vagy kiszáradt. > tovább olvasom
