Az első télikertek Európában

Az európaiak a trópusi növények iránt mindig is élénk érdeklődést mutattak, különösen gyümölcseik miatt, és különösen azokban az országokban, ahol a klíma nem kényeztette el a gyümölcstermesztőket, kertészek. Spanyolországban vagy Portugáliában nem keltett különösebb feltűnést semmilyen déligyümölcs, ám Angliában vagy Hollandiában a tizenhatodik-tizenhetedig században a gyarmatokról származó egyetlen kosár narancs vagy egyetlen füzér banán szenzációnak számított és kincset ért. A szállítás költséges volt, a finomságok minőségét a hosszú úton megőrizni alig lehetett, így nem csoda, ha az egzotikumok meghonosítása idejekorán felmerült a legleleményesebbekben.

A gyarmatokon megismert és az úri körökben közkedveltté vált növényritkaságok számára először az 1600-as években kezdtek a gazdag palotákhoz kapcsolódóan üvegezett épületrészeket emelni Angliában,  rendszerint klasszikus vagy gótikus stílusban, fémszerkezetre építve a kupolát. A 18-19. századra ezek a létesítmények széles körben elterjedtek és közösségi terekké alakítva gyakran a látogatók előtt is nyitva álltak. A növényházak elterjedtek a kontinens egészén és bő száz esztendővel  ezelőtt már nemcsak a főúri vagy gazdag nemesi házak lakói gyönyörködhettek az egzotikus délszaki növényekben – Európa-szerte divatos lett a télikert.

A magyar szecesszió és a télikertek

Szecessziós télikert – Budapest

A legelső magyar télikertek megjelenéséről nincs pontos adatunk, ám feltehetően már a tizennyolcadik században lehettek ilyenek az Esterházyak, Festeticsek, Rákócziak téli rezidenciáiban. Az ellenben tény, hogy Magyarországon a télikertek meghonosodásában és szélesebb körű elterjedésében nagy szerepet játszott a szecessziós építészeti stílus térhódítása. Ez a művészeti irányzat a 19. század végén és a 20. elején kezdte felváltani a korábbi évtizedek szigorú akadémizmusát. A szecesszió követői a természet felé fordultak, a növényi ornamensek halmozásában lelték örömüket. Nem meglepő hát, hogy a múlt századvég izgalmas ólomüveg-ablakai mögött, az  üvegtető-kupolák alatt megjelentek a trópusi és szubtrópusi növénykülönlegességek is. A kellemes hangulatú növénypavilonok kiváló helyet biztosítottak beszélgetésre, teázásra, kávézásra, olvasásra, zenehallgatásra. A télikertek funkciója idővel kibővült, tulajdonosai rájöttek, hogy ezek a különleges hangulatú terek kiválóan alkalmasak szélesebb körű társasági események, estélyek, kamarakoncertek vagy akár színházi előadások megtartására is. Divatba jött a szórakozóhelyek, éttermek télikert-szerű kialakítása is.

Konstruktivista teraszbeépítés – Budapest

Budapesten számos híres szecessziós épületben megőrizték a télikertet vagy annak legalább a nyomait. A modern stílusú építészet azonban új formákat keresett, a konstruktivista épületekben kialakított üvegszobákban, beépített teraszokon inkább csak jelzésszerűen vannak dísznövények.

Konstruktivista télikert – Teraszbeépítés

> tovább olvasom →