2016. év bejegyzései

Az első magyar informatikusok, kibernetikusok

 
Vélemény?
számítógép laptop könyv

A számítógép-tudományról, a kibernetikáról szóló könyv.

A számítógép-tudományról egyes szám első személyben

A mai okostelefonok és laptopok hétköznapi eszközzé válásáig hosszú és rögös út vezetett, melyhez a magyar kutatók, tudósok munkája is jelentősen hozzájárult. A Typotex kiadó gondozásában megjelent kiadvány az első magyar „kibernetikusokkal” készített interjúkat adja közre. Kornai András szerkesztésének köszönhetően a magyar informatika fejlődésének jelentősebb pillanataival ismerkedhetünk meg, visszaemlékezések révén.

A kötetben szereplő visszaemlékezéseket a „szakma nagy öregjei” vetették billentyűzetre, laptopra. A szerkesztő kérésének megfelelően nem csak a magyar informatika, kibernetika eseményeiről mesélnek, hanem arról is számot adnak, hogy milyen jelentős felfedezéseket tettek az első magyar kibernetikusok.

A XX. század elején, a magyar számítógép-tudomány hőskorában a tudományos szakzsargon még kibernetika néven tartotta számon a számítógépet, a laptopot és az internetet létrehozó tudományágat. A kötetben egyes szám első személyben visszaemlékező tudósoktól megtudhatjuk, milyen furcsa szerkezetekkel segítették a világot és Magyarországot az „informatizálódás” rögös útján.

Bakonyi Péter arról mesél, hogy milyen számítógépe-hálózati kutatások folytak a Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetben, közismertebb nevén a SZTAKI-ban.

Csaba László az x.25 interfészű csomagkapcsolt adathálózat kidolgozásáról is mesél visszaemlékezéseiben.

Dömölki Bálint arról mesél, hogy milyen volt részt venni az első magyarországi számítógép kifejlesztésében, az M3 létrehozásában, az MTA Kibernetikai Kutatócsoportjának tagjaként.

A kötetben olvashatjuk még: Dörnyei József, Drasny József, Findler Miklós, Gergely Tamás, Gécseg Ferenc, Gyárfás András, Havass Miklós, Kovács Győző, Obádivics J. Gyula, Pesti Lajos, Pompéry Béla, Uhrin Béla, Vámos Tibor gondolatait.

A laptop gyártásához vezető úttörő munkákról tehát eben a könyvben olvashatunk:
A számítógép-tudományról egyes szám első személyben / szerk. Kornai András. – [Budapest] : Typotex, cop. 2013. – 346 p.

> tovább olvasom →

Világhírű magyar informatikai cég

 
Vélemény?
Adat mentés laptop szerver

Adatmentés Magyarországon professzionális szervizben.

Laptop tulajdonosok is számíthatnak rá

A laptopok és személyi számítógépek egyik legkomolyabb hibája az adatvesztés. A hordozható táskaméretű számítógépek, a laptopok előnye hordozhatóságukban rejlik, viszont az utazások közben könnyen sérülhet a hardver, amely az elvégzett munka során létrehozott adatok elvesztésével járhat.

A számítógépeken és laptopokon tárolt adatok sérülése esetén csak szervizben, speciális körülmények között lehet visszanyerni azokat. Világszinten az egyik legismertebb magyarországi adatmentő cég a KÜRT Információbiztonsági és Adatmentő Zrt. Az 1989-es alapítás után rövid időn belül váltak világhírűvé és a föld legtávolabbi pontjairól érkeztek hozzájuk elromlott adattárolók, PC-k és laptopok.

A cég alapítója és tulajdonosa Kürti Sándor, aki eredetileg vegyészmérnökként foglalkozott a vállalati technológiai folyamatok automatizálásával. Az adatmentés területén elért sikerek után felismerve az informatikai technológiák változását, a mobil eszközök és berendezések megjelenése után, a nagy sávszélességű internetkapcsolat megjelenésével áttértek a távolsági adatmentésre, az utóbbi években pedig forgalmuk nagy részét az adatvédelemmel kapcsolatos tanácsadás teszi ki.

Az informatikai eszközökön: laptopokon, szervereken és mobil meghajtókon tárolt adatok esetében igaz az, hogy sokkal olcsóbb és egyszerűbb az adatvesztés megelőzése, mint az utólagos adat visszaállítás és adatmentés.

A cég a távol keleti cunami, a New Orleans-i árvíz és a 2001. szeptember 11-ei terrortámadás után is felajánlotta adatmentési kapacitásait, a tragédiákban megsérült számítógépek és laptopokon tárolt adatok visszanyerésére.

A magyarországi profitorientált munka mellett a hétköznapi informatikai kultúra fejlesztéséért is sokat tett az alapító. A Népszabadság Computer Technika mellékletében állandó rovatban mutatták be a munkájuk során szerzett tapasztalatokat. Általános következtetésként elmondhatjuk, hogy az adatvesztések fő oka, legyen szó szerverről, személyi számítógépről vagy laptopról, az emberi lustaság, butaság és a kicsinyesség. Néha minimális anyagi ráfordítással lehetne biztonságosabb környezetben tartani a meglévő adatokat, máskor egy kattintáson és néhány perc türelmen múlt az elveszített adat Gigabájtok tömege. > tovább olvasom →

Az első magyar távíróvonal

 
Vélemény?
Távíró első magyar

Hortobágyi távíróvezeték oszlopa

170 éve küldhetünk üzenetet Magyarországon

Az okostelefonok és mobiltelefonok kialakulásához és elterjedéséhez rögös út vezetett. Ma már természetes, hogy bármelyik pillanatban küldhetünk és fogadhatunk SMS üzenetek tömegeit. A mobiltelefon elődje a vezetékes telefon, melynek közvetlen előde a távíróvonal.

Magyarországon az első távíróvonalat 1847-ben helyezték üzeme. December 26-án küldhettek elektromosság segítségével üzeneteket, ezt tekintjük az SMS küldés elődjének. A távíróvonalat természetesen az osztrák kormány építtette ki Bécs és Prága között, ennek egyik leágazása érkezett Magyarországra, a Gasendorf-Marchegg-Pozsony útvonalon. Az első magyar távíróvonal üzemeltetését a hadsereg szakemberei végezték, ők bonyolították az üzenetek küldését.

A távíró vonal mint információtovábbító eszköz a vasút infrastruktúrájára települt rá, ezért üzemeltetését és kiépítését is a vasúti alkalmazottak végezték a továbbiakban. A távíróvonal rögzítés nélküli rézhuzal volt, melyet egyszerűen átfűztek a szigetelőkön kialakított lyukakon. A szigetelőket 7,5 méter magas oszlopokon rögzítették, melyeket 48 méterenként ástak a földbe. Az oszlopokon a sziketelőket tartóvasakkal rögzítették.

Az első magyar távíróvonal és a pozsonyi állomás 1848. június 12.-én küldte és fogadta az utolsó üzenetet, mivel a magyar forradalom miatt az osztrák hivatalnokokat visszarendelték. A szabadságharc miatt az újbóli üzembe helyezés nem történhetett meg.

> tovább olvasom →

A mérésügy első magyar törvényei

 
Vélemény?
Súly és tömeg alapja

Tömeg standard egység

Egységesített és hitelesített mérőeszközök

A mérésügy és a mértékrendszerek kialakítása és magállapítása fontos lépés az emberiség és a kereskedelem fejlődésében. A „jó mérleg” a maga idejében egy fontos marketing eszköz volt, hiszen a vásárlók számára jó reklám a megbízhatóság, a becsületes kereskedőkhöz nagyobb tömegek mentek vásárolni.

A mérésügy a mértékek egészére, azok egységesítésére, a mérőeszközök hitelesítésére, ezek valamint a mérések „igazságának” az ellenőrzésére vonatkozó tudományos-technikai, jogi, igazgatási ismeretek és tevékenységek együttese. A törvények, rendeletek, intézkedések megállapítják az egységeket, az etalonokat, egységesíteni akarják a mértékeket, kialakítják a mérésügyi szervezetet, és ellenőrzik a végrehajtást.

Az első magyar uralkodói intézkedéseket még I. István hozta meg, ezek a királyi mértékekre és azok rendszerére vonatkoztak. A hagyomány ereje, a szokástörvény tartotta meg őket évszázadokon át országosan azonos nagyságban.

Először Magyarországon hivatalosan Werbőczi Hármaskönyve (1517) kodifikálta például az olyan mértékegységeket, mint az öl, arasz, hold, ekealja. A 19. századik tömegesen használt mértékegység csak a szájhagyományok útján maradt fenn ismét.

A kereskedelemben használt mértékekről elsőnek Zsigmond 1405. évi 1. dekrétuma intézkedik: elrendeli, hogy a mértékeket Buda város mértékeihez kell igazítani. Itt rendelkeztek a tömeg mértékegységéről is.

1852-ben császári nyílt parancs rendeli el az osztrák mértékegységek, ezen belül a tömeg mértékegységének használatát.

Az első „marketingalapú” mértékekkel kapcsolatos rendeletet a 16. században a céhek hozták meg, amelyek, mai divatos szóval szólva, kampányolni kezdtek a mértékek becsületes használata mellett.

Magyarországon 1876. január 1-jei hatállyal vezették be a francia eredetű nemzetközi mértékegységeket, ezen belül a métert.

> tovább olvasom →

WikiProjectben készítik Magyarország mobiltelefon-hálózatának térképét

 
Vélemény?
Mobiltelefon-torony térkép a Google rendszerében.

Mobiltelefon-torony térkép a Google rendszerében.

Te is térképezhetsz mobiltornyokat

Közösségi projekt keretében építik Magyarország helyi információkat tartalmazó térképét. A közösségi térképezés, adatgyűjtés a következő témákban folyik: határvonalak és települések, nemzetközi utak, vízi utak, vasutak, gyorsforgalmi utak, főutak, talajutak, kerékpárutak, turistautak, tömegközlekedés, gyalogos közlekedés, akadálymentesség térképezése, területfunkciók (erdők, mezők, lakott terület, iparterület stb.), mobiltelefon-tornyok.

Az első magyar közösségi feltérképezős projekt résztvevői Facebook csoportban, Meetup csoportban, Youtube csatornán, levelezőlistán és magyar nyelvű fórumon tartják a kapcsolatot. Alapvető eszközük sokáig a gps-es helymeghatározó volt, manapság okostelefont vagy mobil kommunikációval rendelkező tabletet, esetleg laptopot használnak.

Miért kell a magyar mobiltornyokat feltérképezni?

A mobiltelefon-tornyok általában jól látható tereptárgyak, ezért feltérképezésük és jelölésük nagyban elősegíti a későbbi vizuális tájékozódást aktív okostelefon vagy egyéb helymeghatározó eszköz nélkül is, pusztán a térképre hagyatkozva.

A weboldal leírása szerint a project célja a hasznosság mellett a szórakozás is, hiszen gyakorlati jelentősége nincs annak, hogy meg tudjuk nézni, hogy milyen távolságra van tőlünk az a mobiltelefon-torony, amely segítségével telefonálunk vagy küldjük az SMS üzenetet.

Aki csatlakozni szeretne a mobiltelefon-torony felméréshez és adatszolgáltatáshoz, az itt teheti meg. A weboldalon részletes leírást találhatunk a mérések elvégzéséhez és az adatrögzítéshez. Érdekesség, hogy egy rövid ismertetőt is találunk a magyarországi mobiltelefon-tornyok formájáról és kinézetéről is, hogy vizuálisan is beazonosíthassuk azokat.

> tovább olvasom →

Az első télikertek Magyarországon

 
Vélemény?

telikert-gyartas

Az első télikertek Európában

Az európaiak a trópusi növények iránt mindig is élénk érdeklődést mutattak, különösen gyümölcseik miatt, és különösen azokban az országokban, ahol a klíma nem kényeztette el a gyümölcstermesztőket, kertészek. Spanyolországban vagy Portugáliában nem keltett különösebb feltűnést semmilyen déligyümölcs, ám Angliában vagy Hollandiában a tizenhatodik-tizenhetedig században a gyarmatokról származó egyetlen kosár narancs vagy egyetlen füzér banán szenzációnak számított és kincset ért. A szállítás költséges volt, a finomságok minőségét a hosszú úton megőrizni alig lehetett, így nem csoda, ha az egzotikumok meghonosítása idejekorán felmerült a legleleményesebbekben.

A gyarmatokon megismert és az úri körökben közkedveltté vált növényritkaságok számára először az 1600-as években kezdtek a gazdag palotákhoz kapcsolódóan üvegezett épületrészeket emelni Angliában,  rendszerint klasszikus vagy gótikus stílusban, fémszerkezetre építve a kupolát. A 18-19. századra ezek a létesítmények széles körben elterjedtek és közösségi terekké alakítva gyakran a látogatók előtt is nyitva álltak. A növényházak elterjedtek a kontinens egészén és bő száz esztendővel  ezelőtt már nemcsak a főúri vagy gazdag nemesi házak lakói gyönyörködhettek az egzotikus délszaki növényekben – Európa-szerte divatos lett a télikert.

A magyar szecesszió és a télikertek

szecesszios-telikert

Szecessziós télikert – Budapest

A legelső magyar télikertek megjelenéséről nincs pontos adatunk, ám feltehetően már a tizennyolcadik században lehettek ilyenek az Esterházyak, Festeticsek, Rákócziak téli rezidenciáiban. Az ellenben tény, hogy Magyarországon a télikertek meghonosodásában és szélesebb körű elterjedésében nagy szerepet játszott a szecessziós építészeti stílus térhódítása. Ez a művészeti irányzat a 19. század végén és a 20. elején kezdte felváltani a korábbi évtizedek szigorú akadémizmusát. A szecesszió követői a természet felé fordultak, a növényi ornamensek halmozásában lelték örömüket. Nem meglepő hát, hogy a múlt századvég izgalmas ólomüveg-ablakai mögött, az  üvegtető-kupolák alatt megjelentek a trópusi és szubtrópusi növénykülönlegességek is. A kellemes hangulatú növénypavilonok kiváló helyet biztosítottak beszélgetésre, teázásra, kávézásra, olvasásra, zenehallgatásra. A télikertek funkciója idővel kibővült, tulajdonosai rájöttek, hogy ezek a különleges hangulatú terek kiválóan alkalmasak szélesebb körű társasági események, estélyek, kamarakoncertek vagy akár színházi előadások megtartására is. Divatba jött a szórakozóhelyek, éttermek télikert-szerű kialakítása is.

Konstruktivista teraszbeépítés – Budapest

Budapesten számos híres szecessziós épületben megőrizték a télikertet vagy annak legalább a nyomait. A modern stílusú építészet azonban új formákat keresett, a konstruktivista épületekben kialakított üvegszobákban, beépített teraszokon inkább csak jelzésszerűen vannak dísznövények.

konstruktivista-telikert

Konstruktivista télikert – Teraszbeépítés

> tovább olvasom →

Generációk az adósságjátszmában

 
Vélemény?
Adósság csapda generáció Z

Generációs adósságcsapda

Bankhitelek ejtik csapdába az Y generációt?

Az adós és az adósság már nem élethelyzet, hanem életvitellé vált, különösen az Egyesült Államokban, de Európára is jellemző – írja Eric Berne Emberi játszmák című könyvében.

A társadalmakban a függőségi viszonyok kialakulása teszi lehetővé egyes csoportok uralkodását. Az adósság, mint életterv az új-guineai őserdőben bevett szokás. A rokonság nagyon magas áron feleséget vásárol a fiatalembernek, és ezzel hosszú évekre lekötik, az adósukká teszik. A civilizációban a rokonok szerepét a bankok veszik át.

Az X és Y generációra jellemző az a beléjük sulykolt életkép, hogy a házasságra, eljegyzésre és az élet nagy pillanataira akkor kerül sor, amikor a kölcsönt felveszik, és nem akkor, amikor visszafizetik azt.
Generációk nőnek fel úgy, hogy az életcéljuk a jelzáloghitel törlesztése és visszafizetése. A kultúrák részévé vált a folyamatos küzdelem az újabb és újabb bankhitelekkel, emellett azt sugallják, hogy bárki könnyen költheti az „ingyen pénzt”, amely végső soron nem igaz, hiszen mindig a Bank nyer.

Az Y és különösen a Z generáció életére az újfajta adósságok illetve finanszírozási formák megalkotása a jellemző. Az ő életüket az internet, az internetes szolgáltatások határozzák meg, ezért ezen a platformon találnak megoldásokat is. A crowdfunding a jövő hitelezője. A közösségi finanszírozási oldalakon konkrét célok érdekében lehet „hitelt” kérni, melyet a közösség tagjai adományoznak, így kisebb összegeket ad, nagyszámú hitelező. Az, hogy a Z vagy az utána következő generáció hogyan használja majd ezt a lehetőséget, még a jövő zenéje. > tovább olvasom →

Egységesedik a digitális társadalom

 
2 hozzászólás
Digitális generáció X nemzedék

Digitális nemzedék, Y generáció

Eltűnnek az X, Y, Z generációk különbségei

Míg korábban, a generációk és a társadalom képviselői között kialakuló törésvonalakat az internetes technológiákhoz, a digitális világhoz való viszony határozta meg, mára ezek a határok kezdenek eltűnni. A 2010-es évek végére a társadalom egésze átalakult digitális nemzedékké, digitális társadalommá.

A nagypapa is netezik

A digitális nemzedék fogalma fokozatosan átalakul, hiszen a társadalom minden rétege használja az internetet, és a gondolkodásmódok kezdenek megváltozni. Már nem csak a Z generáció képviselői élik életüket a világhálón, ezért nem is annyira a generációk közötti ellentétek dominálnak már, hanem a technikával való együttélés problematikájára kell válaszokat találni.

Az X és Y generáció képviselői szülőkké váltak, közülük sokan tekinthetők már digitális bennszülötteknek. Érdekes megfigyelni, hogy ők, akik már értik az internet világának működését, hogyan alkalmazzák azt saját gyermekeiknél, hogyan szabnak határokat, illetve tiltják-e annak használatát.

Érdekes adat, hogy azok a kismamák, akik terhességük alatt és a gyermekgondozás időszakában blogot írnak, kevésbé érzik magukat magányosnak, mint a korábbi korok kismamái. Nem érzik magukat annyira kiszakítva és elhatárolva a közösségtől – írta Ujhelyi Adrienn Digitális nemzedék – szociálpszichológiai szempontból című munkájában.

A generációk összemosódásának és a szülő – gyerek konfliktusnak érdekes esete, hogy a Facebookot használó szülők háromnegyede bejelöli ismerősnek a saját gyermekét, ennek azonban a fiatalok koránt sem örülnek annyira. Ennek kifejezéseként weboldalt is létrehoztak sérelmük elpanaszolására.

Az Y generáció lassan letűnik és a digitális nemzedék után megjelenik egy újabb, talán épp a drónok nemzedéke. > tovább olvasom →