A Z generáció és a laptophasználat

Laptop kijelzőre meredve és billentyűzeten zongorázva

z generáció - laptop használat

A Z generáció tagjainak élete elképzelhetetlen laptop nélkül, létszükségletük az azonnali információszerzés – Z nemzedék – a digitális bennszülöttek

A Z generáció megítélése ambivalens. Egyesek szerint ez a zsenik nemzedéke, más szerint ők azok, akik nem akarnak dolgozni. Valószínűleg mindkét vélekedés meghatározó szereplői a szülők, akik még nem a számítógépek és az internet világában nőttek fel, így munkának ha már nem is azt tekintik, hogy az ember túrja a földet vagy kalapácsával ver valamit, de az mégis zsigeri érzésük, hogy az dolgozik, aki korán reggel bemegy a munkahelyére. Aki délután 2-kor kel, mert hajnali 5-ig a laptopja előtt rontotta az egészségét, az nem végezhet tisztességes munkát. Ugyanakkor nemcsak naplopónak, hanem zseninek is gondolják gyerekeiket, hiszen a minitorra meredve és a billentyűzeten boszorkányos gyorsasággal zongorázva olyasmiket oldanak meg percek alatt, amivel idősebb szivarok napok alatt sem végeznének.

Online személyiség – internetes identitás

A Z nemzedék legegyszerűbb meghatározása, hogy ők az Y generáció utáni korosztály. Gyerekek, kamaszok – vagy már nagyrészt fiatal felnőttek. Valami nincs velük rendben – az “igazi” felnőttek nagy része aggódik, mások homokba dugják a fejüket, és örülnek, hogy a gyerek a szobájában ül a notebook előtt van, nem pedig füvet szív vagy partidrogtól felajzva mulat valahol. Eközben egyre több agresszív hatás is éri őket: a látszat ellenére nincs könnyű gyerekkoruk, zaklatják egymást és őket is zaklatják az értetlenek.  A fogyasztói társadalom hatásait sem kikerülni, sem megváltoztatni nem tudják, ugyanakkor ez a világ frusztrálja őket. A társadalom-lélektani és akár a szaporodó klinikai tapasztalatok nem sok jót sejtetnek, de ritkán segítenek abban, hogy megértsük az online személyiség és az internetes identitás mibenlétét, szerepét, a naphosszat a neten lógók agyában végbemenő kognitív folyamatok változásait, valamint a családi-iskolai érzelmi folyamatokat, amelyek nem ritkán viselkedészavarokat mutatnak a generáció tagjainál az offline világban. Mindenkinek van története arra is, hogyan idegenedett el egy zégenerációs a családjától…Nehezen illeszkednek be, a magyar fiatalok körében végzett első reprezentatív felmérés szerint a Z generáció már munkába állt tagjainak több mint harmada csupán néhány hónapot tölt munkahelyén: azonnal továbbállnak, ha valamiért nem tetszik a munkahelyük.

A fentinél pontosabb definíció szerint a Z generációba azok tartoznak, akik 1995 után születtek. Ők az úgynevezett digitális bennszülöttek, számukra veleszületett tulajdonság az internethasználat, a mobiltelefon és laptop nélkül szinte nem képesek létezni: az információk azonnali elérése alapvető szükséglet számukra, fontosabb, mint az étkezés.

Holnap indítok egy laptopszervizt…

A Z nemzedékhez tartozó fiatalok jövőbeli terveit tekintve első helyen szerepel a saját vállalkozás indítása (leginkább persze profi programozó stúdió, informatikai szolgáltatások – alkalmazott tudomány, menő okostelefonok forgalmazás, elit laptopszerviz, szuper webáruház…). Az első magyar reprezentatív felmérés alapján a korosztály 13 százaléka ugyanakkor egyelőre semmilyen hosszú távú tervvel nem rendelkezik. Ami azt is jelenti, hogy 87 százalékuk viszont igen. Holnap talán nyitok egy laptopszervizt, mindent tudok a notebookokról. Apple, Acer, Lenovo – nekem mindegy, bármelyiket megjavítom – nyilatkozta egy 15 éves, aki azt is pontosan tudta, ki és mikor tervezte az első hordozható számítógépet… Öntudatban, célratörésben tehát minden frusztráció és depresszív hajlam ellenére nincs hiány.

Laptop az oktatásban

laptop kommunikáció generáció

Tömegesen használják a laptopot az oktatásban.

Fantasztikus lehetőség vagy túlzott kontroll?

Az informatikai eszközök, a digitális világ a hétköznapjainkat is behálózta. A játék és szórakozás után az oktatás szervezését is informatikai alapokra helyezik. A laptop és okostelefon segítségével megvalósulhat a valós idejű kommunikáció a tanárok és szülők között, erről írt Tobisch Márta Infokommunikációs eszközök a pedagógus és szülő kapcsolatában címmel tanulmányt, mely a digitális_de_degeneracio 2.0 című kötetben jelent meg és a Z generációval foglalkozik.

Az írás rámutat arra, hogy a laptop, az internet és az okostelefon még annyira új kommunikációs csatornák az iskolai gyakorlatban, hogy nem lehetnek hagyományai, az általános ajánlások mellett a tanárok és oktatók kreativitásán múlik, hogyan használják. A tanár-szülő viszony mellett jelentősen megváltoztatja a diák-tanár kapcsolatát is az új kapcsolati forma.

Az informatikai eszközök terjedése sokak szemében az elszemélytelenedést vetette fel, míg a tapasztalatok alapján az okostelefon, laptop és internet segíti a gyakoribb személyes találkozások kialakulását is, mivel jelentősen fejleszti és megnöveli az oktatásban résztvevők kapcsolattartását. A laptopot és a szervereket már nem csak az otthoni szórakoztatásra használjuk, hanem az iskolában is komoly szerepet kapnak.

A személyes megjelenést azok hanyagolják, akik korábban sem tudtak vagy akartak az iskolába látogatni. A szülői értekezletről küldött összefoglalók valamint a tanulókról készített beszámolók azonban e-mailben eljutnak a szülőhöz, ezért az információk nagyobb mennyiségben áramolhatnak, mint korábban. Azok a szülők, akik az internet előtti időszakban is ellátogattak a szülői értekezletre, most i megjelennek függetlenül attól, hogy egy laptop segítségével megtudhatnak mindent gyermekül előmeneteléről.

Az internet, a laptop és az okostelefon az időpont egyeztetés és az adminisztratív ügyek bonyolításának hatékony módszere, mely nélkülözhetetlenné vált az oktatásszervező munkafolyamatok során. Az új csatornák megjelenése tehát nem a régi személyes találkozások szerepét veszik át, hanem olyan dolgok megbeszélésére és kommunikálására nyújt eszközt, melyek korábban nem léteztek, fel sem merültek.

digitalis_de_generacio 2.0 / szerk. szekszardi.julia. – Budapest : Underground, 2012. – 366 p.

> tovább olvasom

Egységesedik a digitális társadalom

Digitális generáció X nemzedék

Digitális nemzedék, Y generáció

Eltűnnek az X, Y, Z generációk különbségei

Míg korábban, a generációk és a társadalom képviselői között kialakuló törésvonalakat az internetes technológiákhoz, a digitális világhoz való viszony határozta meg, mára ezek a határok kezdenek eltűnni. A 2010-es évek végére a társadalom egésze átalakult digitális nemzedékké, digitális társadalommá.

A nagypapa is netezik

A digitális nemzedék fogalma fokozatosan átalakul, hiszen a társadalom minden rétege használja az internetet, és a gondolkodásmódok kezdenek megváltozni. Már nem csak a Z generáció képviselői élik életüket a világhálón, ezért nem is annyira a generációk közötti ellentétek dominálnak már, hanem a technikával való együttélés problematikájára kell válaszokat találni.

Az X és Y generáció képviselői szülőkké váltak, közülük sokan tekinthetők már digitális bennszülötteknek. Érdekes megfigyelni, hogy ők, akik már értik az internet világának működését, hogyan alkalmazzák azt saját gyermekeiknél, hogyan szabnak határokat, illetve tiltják-e annak használatát.

Érdekes adat, hogy azok a kismamák, akik terhességük alatt és a gyermekgondozás időszakában blogot írnak, kevésbé érzik magukat magányosnak, mint a korábbi korok kismamái. Nem érzik magukat annyira kiszakítva és elhatárolva a közösségtől – írta Ujhelyi Adrienn Digitális nemzedék – szociálpszichológiai szempontból című munkájában.

A generációk összemosódásának és a szülő – gyerek konfliktusnak érdekes esete, hogy a Facebookot használó szülők háromnegyede bejelöli ismerősnek a saját gyermekét, ennek azonban a fiatalok koránt sem örülnek annyira. Ennek kifejezéseként weboldalt is létrehoztak sérelmük elpanaszolására.

Az Y generáció lassan letűnik és a digitális nemzedék után megjelenik egy újabb, talán épp a drónok nemzedéke. > tovább olvasom

Z generáció

Z generáció nemzedéke

Digitális bennszülött

A digitális bennszülöttek

Z generáció néven szokás emlegetni az 1996 után születetteket. Az X, Y, Z generáció elnevezéseket a marketing szakemberek használják a reklám kampányok kidolgozásánál, amikor a társadalmi rétegek megnevezésére azért van szükség, mert valamilyen terméket célzottan szeretnének reklámozni.

A Z generáció tagjai a modern technika világába születtek bele, nem ismerik az internet előtti életet. Számukra nemcsak hétköznapi dolog a számítógép, az okostelefon és a közösségi hálók léte, hanem létszükségletté is vált. A korábbi generációk a Web 2.0 megjelenésekor annak lehetőségeit próbálták kihasználni, manapság pedig mint segédeszközt használják, a Z generáció jóformán benne él.

A „digitális bennszülöttek” generációja különleges kihívások elé állítja az oktatási rendszereket. Ennek a generációnak a diákjai már úgy érkeznek az iskolapadba, hogy rendelkeznek bizonyos ismeretekkel, a digitális világnak köszönhetően pedig minden információt könnyen elérhetnek. Számukra az a fontos, hogy hatékony rendszerben, érdekes, interaktív órákon fejlődhessenek.

A Z generáció diákjai nem hajlandóak megtanulni azt, amit eléjük tesznek, csupán azért, mert a tanár erre utasítja őket. Meg akarják érteni és át akarják élni azokat a dolgokat, melyekről tanulniuk kell. A tanárok többsége viszont olyan korban szocializálódott, amikor a diákok jogai, érdekei és akarata nem érvényesülhetett, gyakran meg sem jelent. Az oktatási rendszernek nemcsak az Információs Társadalom újfajta igényeivel kell megbirkóznia, de az iskolai fegyelmezés teljesen új eszközeit kell felépíteni.

A Z generációba születetteknek meg kell birkózniuk – a számukra természetes dologgal – azzal, hogy a nap 24 órájában felügyelet alatt tarthatják őket. A térbeli magánéletük jóformán megszűnhet, ugyanakkor az Interneten korlátlan szabadságot kapnak, bárkivel beszélhetnek, bármit elolvashatnak. > tovább olvasom

Az X generáció

Hogyan változtak meg a generációk?

Az X generáció – Akik megtanultak kételkedni

X Y Z generáció

Generációk felosztása

Az X generáció (1965-1979, más vélemény szerint 1965-1975) tagjai alkotják a munkaerőpiac gerincét, ők tinédzserkorukban szembesültek a világhálóval.

Hogyan határozzuk meg a generációt? Nemzedékek szembenállása?

Az idős-fiatal szembenállás, a nemzedékek ütközésének problematikája hétköznapi beszédtéma, ami megjelenik a művészetben is. A történelem kezdeti időszakában az életkori csoporthoz tartozás meghatározta a hatalmi viszonyokat is. Az új generációk nem kérdőjelezte meg a korábbi vezető szerepét és bölcsességét, hanem elfogadta, természetesnek tartotta és továbbvitte. Ezért generációs, nemzedéki problémák és konfliktusok nem léteztek. Az alacsony átlagéletkor is lehetetlenné tette a generációs konfliktusok kibontakozását, mivel a kiszolgáltatott életkörülmények között létfontosságú volt a tapasztalat, ezért az idősek vezető szerepét nem vitatták.

A társadalmi-gazdasági-technikai-kulturális változások miatt, a szabadon hozzáférhető információs források okán jelentéktelenné vált a szenioritás elve. A társadalomban már nem két, hanem több generáció kénytelen együtt élni, ezért a vezetőszerepek megkérdőjeleződnek. A nemzedékek szociális kategóriája megváltozott. Korábban az egy időben született, egy korcsoporthoz tartozó személyeket tartották nemzedéknek, ez mára csak statisztikai kategóriává vált.

Az új megfogalmazás szerint, a csoportok attól válnak nemzedékké, hogy közös élményeik vannak, a közösen megtapasztalt dolgok kovácsolják őket generációvá. A digitális-nemzedék megjelenésével új problémák jelentek meg a generációs együvé tartozás meghatározásában. A korábbi szemlélet megdőlt, miszerint a gyermekkorban csak passzív és függő helyzetben vannak az emberek. Megszűnt a felnőtt és gyerekvilág merev határvonala. Generációs szemléleti probléma például, hogy az idősebb generációk a gyermeket nem tekintik fogyasztónak, mert úgy gondolják, hogy könnyen manipulálhatóak. A XX. század kutatásai szerint azonban bizonyos esetekben a gyermekek is képesek racionális, független döntéseket hozni, néha könnyebben manipulálhatóak a felnőttek. A technológia fejlődésével és az információs források bővülésével folyamatos az időskori tapasztalatok leértékelődése, ezzel párhuzamosan a fiatalkori tudás értéke nő.

A huszadik századi generációk meghatározásakor a digitális-társadalom számítógép- és internet használati kompetenciáit veszik figyelembe, hogy mikor találkoztak a számítástechnikával és az internettel. Az informatikai ismeretek alapján meghatározott generációs felosztás, Magyarországon népiképp más, mint a világ többi részén:

  • Veteránok. Idős korban találkoztak először az internettel.
  • Bébi-bumm. Életük derekán találkoztak az internettel.
  • X. generáció. Ez a hírnöknemzedék, az átmeneti generáció. Kamasz- és ifjúkorukban találkoztak az internettel, munkavégzésüket alapvetően határozza meg a web
  • Y. generáció. Gyermekkorukban találkoztak az internettel. Ők jelentik a digitális nemzedék első hullámát. Mostanra kezdenek megjelenni a munkaerőpiacon, komoly kihívást jelentve az X. generáció számára.
  • Z. generáció. Ez a nemzedék soha nem élt olyan társadalomban, ahol nem volt internet.

Az X generáció képviselői szembesültek a szociális polarizációval és az identitások határainak elmosódásával. Az ő életükben vált nyilvánvalóvá, hogy a hatalom hazudik és a tömegtájékoztatáson keresztül manipulál.

Az X generáció életében meghatározó volt a Three Mile Island-i és a Csernobili atomerőművek meghibásodása és katasztrófája. Ez a generáció megtanult kételkedni mindenben és mindenkiben, elvesztette a bizalmát a vezetők mindenhatóságában.

forrás: XYZ generáció és a 4 tanuláselmélet

digitalis_de_generacio 2.0 / szerk. szekszardi.julia. – Budapest : Underground, 2012. – 366 p. : ill. ; 20 cm
Bibliogr.

> tovább olvasom