csaba bejegyzései

Laptop csatlakozók cseréje. Felújítás

 
1 Hozzászólás
laptop csatlakozó csere

USB port cseréje használt notebook felújításakor

Használt laptopok felújítása során a szervizben mindig megvizsgálják csatlakozókat, és ha szükséges, megjavítják vagy kicserélik őket. Ez magában foglalhatja a USB-portokat, HDMI-portokat, hangkimeneteket, töltőcsatlakozókat, kártyaleolvasót stb. Azonban a szervizelési folyamat és a javítás módja konkrétan attól függ, hogy milyen problémákkal vagy hibákkal szembesülnek a műszerészek. Ha egy csatlakozónak fizikai sérülése vagy hibája van, akkor a szervizben általában javítható vagy cserélhető.

> tovább olvasom →

Magyar gördeszkával ünnepelt az ASUS

 
Vélemény?

15 éves az ASUS ROG laptop

ASUS ROG gördeszka

Magyar ASUS ROG gördeszka

Tizenöt év telt el azóta, hogy az ASUS útjára indította a kifejezetten gamerek számára készített hardver és laptop szériáját. Ezt a cég egy egyedi gördeszka elkészítésével ünnepelte, melyet magyarok készítettek el. Nézzük át röviden, hogy mit is takar a ROG, milyen számítógép, laptop, milyen töltő, milyen kiegészítők állnak a játékosok rendelkezésére.

Mi a ROG?

Az ASUS felismerte azt a felhasználói igényt, hogy a játékosok egyedi hardvereket akarnak, az asztali gépek mellett laptopon is futtatni akarják kedvenc játék programjaikat. A kifejezetten hardverigényes játékok új megközelítést igényeltek, a személyi számítógépek teljesítményét a játékokhoz kellett optimalizálni. Mivel a laptop vékony háza rendkívüli módon megnehezíti a hőelvezetést, szinte ellehetetleníti a hardvercserét, erre is megoldást kellett találni. A ROG tehát egy játékok futtatására optimalizált ASUS számítógép és laptop széria, mely a hardver teljesítmény mellett az egyedi dizájnra is kiemelt hangsúlyt helyez.

2006-ban a „Project G” néven tervezett alaplapokkal kezdődött a sikerszéria története, amit 2008-ban az első ROG grafikus kártyák követtek (Matrix EN9600GT és a EN9800GT). A sikernek köszönhetően a ROG márkanév alatt ma már rengeteg hardver elérhető:

  • ROG laptop,
  • ROG monitor,
  • ASUS ROG laptop töltő,
  • ROG perifériák.

Magyar gördeszkával ünnepel az ASUS

A ROG széria megjelenésének 15. évfordulóját az ASUS egy egyedi, limitált szériás, magyar gördeszkával ünnepelte meg. A hardvert a legelhivatottabb játékosok nyerhették meg. A cég állítása szerint a gördeszka rendeltetésszerű használatra is alkalmas, de várhatóan a Facebook és Instagram játék nyertese ereklyeként őrzi majd a nyereményt.

ASUS ROG eszközök

  • ASUS ROG laptop – a cég által kifejezetten a játékszoftverek futtatására optimalizált laptop és tartozékai, például laptop töltő. Jelenleg ROG Zephyrus és ROG Strix sorozat.
  • ASUS ROG alaplapok – Crosshair, Maximus, Strix, Zenith és Rampage alaplapok, kiemelkedő teljesítményértékekkel.
  • ROG grafikus kártyák – Matrix és Strix sorozat.
  • ROG monitor – 23 – 24 hüvelykes képátlóval érhetők el monitorok a játékosok számára.
  • ROG phone – az ASUS a széria népszerűségét kihasználva egyedi okostelefonokat is készít kifejezeten a gamerek számára. Jelenleg az ASUS ROG Phone 5S a legutolsó készülék a sorozatban.
  • Külső grafikus kártya dokkoló – a legmodernebb ASUS grafikus kártyák hordozhatóvá váltak és bármely személyi számítógép vagy kompatibilis laptopot egy modern gamer erőgéppé változtathatunk.
  • ROG perifériák – az ASUS komoly bevételt termel az egyedi perifériák árusításával: billentyűzet, egér, hangszóró, fülhallgató, töltő, kontroller, stb.

> tovább olvasom →

Az első magyar fogászat

  ,
Vélemény?

A budapesti fogászat kezdete

Korai fogászati kezelés

Vándor fogorvos foghúzása.

Magyarországon a fogorvosi szakma megjelenését a 18. század végére teszik, amikor is az első fogorvosnak mondott szakemberek elkezdték tevékenységüket. Ők már igazoltan egyetemen szerezték alaptudásukat, általában sebészmesteri képesítést szereztek, amit kiegészítettek fogászmesteri vizsgával. Az első fogászmesteri oklevelet a Pesti Egyetem Orvosi Kara adta ki az 1799-1800 -as tanévben.

Első fogorvosunk, Meyer János Budán rendelt, jó 200 évvel ezelőtt.

Nem sokkal később, Pesten kezdte meg gyakorlatát Aschner János. Praktizálásukról az akkori német és latin nyelvű újságokban fennmaradt hirdetések tanúskodnak. Főként fogat, és gyökeret húztak, de már készítettek műfogat is. A hirdetések alapján feltehetően már foglalkoztak kezdetleges fogszabályozással, és árultak fehérítő fogport és frissítő szájvizet is.

Az első fogorvos megjelenése

Az orvosdoktor-fogorvosok pestbudai gyakorlatának kezdete nagyjából a múlt század első felére tehető, s számuk még igen csekélynek mondható, mindössze 2-8 között változott. Az állandó jelenlétük nem volt országos jelenség, csak a nagyvárosokra volt jellemző. Néhány vidéki városban, mint Sopron, Kassa, vagy Pécs volt már letelepedett fogorvos, de a vidéket még hosszú időn át ún. utazó fogorvosok látták el. Ők, évenként visszatérve, egy helyen több hétig állomásozván, látták el a betegeket.

Fogászati szakképzés kezdete

A fogászat tanítása, a fogorvosi képzés, a Pesti Egyetemen 1844-ben, Európában az elsők között indulhatott el. Számos tudományos mű és fogászati szakirodalom látott napvilágot a múlt század második felében.

A magyar fogászat egyetemi oktatásának egyik úttörője Nedelko Döme professzor volt, aki eleinte még fizetést sem kapott munkájáért, csupán cím nélküli oktatásra nyert jogot. A professzor 38 éven keresztül oktatott, járóbeteg-rendeléssel egybekötött előadásokat tartott. Tőle származik az az elhíresült gondolat: “a foghúzás úgy a betegnek, mint az orvosnak nagyon kellemetlen“. Ennek a sokat emlegetett szállóigének a hátterében az a sajnálatos tény húzódott, hogy az akkori gyakorlat szerint az érzéstelenítés nélkül végzett fogeltávolítás igen jellemző volt.

Fogászati szakkönyvek megjelenése

Első, magyar fogorvos által írott szakkönyv még német nyelven íródott 1856-ban Pesten, és Turnovsky Frigyes nevéhez fűződik. Édesapja, Turnovsky Bemát (1787-1869) egyike volt az első pesti fogorvosoknak, fia Turnovsky Jenő pesti, unokája Turnovsky Friderich pedig ismert bécsi fogorvosok voltak.

Első magyar nyelvű fogorvosi szakkönyvünknek (Fogászat, 1871) a szerzője Barna Ignác. Ő az egyetlen magyar fogorvos, akit a Tudományos Akadémia levelező tagjává választott.

A 19. század végén felszökött a magyarországi fogorvosok száma, számos kiváló szakember kezdte meg ekkor a szakma gyakorlatát.

Iszlai József és Árkövy József neve igen ismert volt akkortájt. Iszlai egyetemi magán tanár volt, majd egyetemi intézeti igazgató-professzorként működött, a fogászati röntgendiagnosztika egyik hazai úttörőjeként emlékezünk rá, a fogsor-illeszkedési rendszertan kidolgozója volt.

Iszlai vetélytársa Árkövy József, 1877-ben telepszik le Pesten. Fiatal, de igen ambiciózus fogorvosként, oktató-kutató intézményt, magán Foggyógyintézetet alapít 1881-ben, melyből1890-ben Egyetemi Fogászati Intézet alakul. “Diagnosztika” című műve úttörő jelentőségű volt, nevét világszerte ismertté tette és ma is számon tartják. Árkövy a fogorvos klinikus észleleteit a patológus szemléletével összeegyeztetve a fogászatot magasabb orvosi szintre emelte. Árkövy József munkásságának eredménye az 1909-ben megnyíló budapesti Mária utcai Stomatologiai (ma Szájsebészeti és Fogászati) Klinika, amely annak idején példamutatóan korszerű volt. Árkövy kiváló tanítványai lettek azután a két világháború közötti évtizedekben vezetői, irányítói a magyar fogászatnak.

A lakossági fogászati klinikák megjelenése

Bár egyre több fogorvos praktizált Pesten és Budán, a lakosság szélesebb rétegeinek fogorvosi ellátása mégis igen hiányos maradt, mivel a kezelések, fogpótlások sokaknak megfizethetetlen költséggel jártak. Szociális betegbiztosítás keretében csak 1891-ben létesült Budapesten az első rendelés fogbetegek részére.

A fogorvosi szakmának, a fogászat minden ágának fejlődését a fúrógép feltalálása mozdította elő igazán. A “fogászgép”Amerikában már 1872-ben forgalomba került, és lábbal hajtották eleinte.
Innentől datálják a tömések lehetőségét. A leghasználatosabb tömőanyag a múlt század második felében az amalgám volt, de igényesebb páciens kalapált aranytömést is kaphatott. A fogkezeléskor használt műszereket már vegyszerekkel fertőtlenítették.

A fog eltávolítása igen félelmetes beavatkozásnak számított az érzéstelenítés alkalmazása előtt, amit tetézett az a tény, hogy főleg vidéken, általában nem képzett fogorvosok végezték azt. “Kéjgáz” narkózis alkalmazására, vagy kokainoldatos érzéstelenítésre csak néhány fogorvosunk vállalkozott, de utóbbi használata sokszor rosszullétet, sőt néha halálesetet is okozott.

> tovább olvasom →

Műanyaggyártás Magyarországon

 
Vélemény?

Az ipari alapanyaggyártás története

Műanyag gyár Magyarország

Magyarország legnagyobb műanyaggyára

A magyarországi műanyagipar bemutatásakor ketté kell választani a műanyag feldolgozásával és a műanyagipari alapanyag gyártásával foglalkozó gyárakat. A műanyag hordók és tartályok, használati eszközök és berendezések gyártása csak megfelelő minőségű alapanyagokból lehetséges. A gyártás gazdaságossága azon is múlik, hogy milyen messziről és milyen áron lehet beszerezni az alapanyagot, ezért is lehet hasznos a honi műanyag alapanyaggyártók megismerése.

Az alapanyaggyártók kategorizálása

A műanyagipari alapanyaggyártókat – azaz lényegében a szó szerint vett műanyaggyártókat – két csoportba sorolhatjuk: akik a polimereket közvetlenül monomereiből állítják elő (polimerizálnak), míg a másik csoportba tartozó cégek az alap polimerbe adalék-, töltő- valamint társítóanyagokat kevernek (leggyakrabban extruder segítségével).

Mivel a polimerizáció rendkívül bonyolult folyamat, mely szakértelmet, szaktudást és hatalmas ipari hátteret igényel, ezért meglehetősen kevés cég foglalkozik ezzel. Jelenleg Magyarországon az alábbi cégek állítanak elő polimereket (műanyagot): MOL Petrolkémiai Zrt., Dunastyr Polisztirolgyártó Zrt., BorsodChem Zrt. és a Zoltek Zrt.

A BorsodChem

Magyarország egyik legrégebben alapított műanyaggyártó üzeme Kazincbarcikán épült fel 1949-ben. A kezdeti nehézségek leküzdését követően műtrágyagyártással kezdték az ipari jelenlétet.

A konkrét műanyaggyártást az országban elsőként 1963-ban kezdték meg, a higanykatódos klór-sósav üzemben folyt a poli-vinilklorid szintézise. A műanyag feldolgozás fejlődése és bővülése arra késztette az üzemet, hogy bővítsék termékkínálatukat. A poliuretánhabok gyors terjedése ösztönözte a hab alapanyagául szolgáló metilén-difenil-diizocianát és toluol-diizocianát gyártásának a beindítását.

A vegyipari vállalat jelenleg is a világ egyik fontos poliuretánhab alapanyaggyártójának számít.

Dunastyr Polisztirolgyártó Zrt.

A műanyag hordók, tálcák és tárolók szállításához a párnázatot gyakran készítik polisztirolból. Magyarországon a legjelentősebb ütésálló polisztirolt és expandálható polisztirol gyöngyöket gyártó üzem a Dunastyr Polisztirolgyártó Zrt.

Az üzemet a MOL alapította még 1988-ban Százhalombattán. A gyár építésénél figyelembe vett szempont az volt, hogy a finomító területén az összes szükséges alapanyag rendelkezésre áll, így a szállítási költség elenyésző.

A magyarországi műanyag feldolgozó üzemek az alapanyag beszerzésekor több szempontot is figyelembe vesznek: minőség, ár, szállítási költség, fizikai- és kémiai tulajdonságok. A kármentésben is alkalmazott eszközök gyártása során az alapanyag ára és szállítási költsége nem befolyásolhatja azt, hogy minden esetben kiváló minőségű, biztonságos tartályok, hordók, ipari műanyag tálcák készüljenek.

> tovább olvasom →

A vízellátás kezdetei Magyarországon

  ,
Vélemény?

Az első magyar vízvezetékek

Budapest római vízvezeték

Római kori vízvezeték hálózat Magyarországon

A mai Magyarország területén az első vízvezetékrendszert a rómaiak építették. A tervezés és kivitelezés hasonlított a mai rendszerhez, a helyi polgárok döntöttek igényeik szerint, majd a közösség építette meg a közhasználatra szánt vízvezetéket és köztéri kutat. A városok és falvak éves díjat fizettek a vízhasználatért. A vízvezetékek épségét és akadálymentes működését úgy érték el, hogy a szabályszegőket jelentős összeggel büntették, melynek felét mindenkor a feljelentő kapta.

A mai Magyarország területén működő vízvezetékrendszer, erre képzett személyzet tartotta renden és működtette mindaddig, míg a római katonai irányítás jelen volt.

Római kori vízvezetékek: Scarbantia, Savaria, Gorsium, Brigetio, és Aquincum.

Aquincumi vízvezeték

Az antik vízvezetékrendszer 4,5 km hosszú magas vezeték, mely boltíves műtárgyakkal készült el. A vezeték a Római fürdőnél található forrásból vezette az ivóvizet a felszínen, gravitációs úton a városba és természetesen a katonai táborba. A lakosság ivóvízellátása mellett a fürdőket is táplálta a vezeték. Maradványai Budapest III. kerületében ma is megtekinthetők.

Ivóvízhálózat a középkori Magyarországon

A jól működő római kori vízvezetékrendszer a népvándorlások évszázadai alatt gazdátlan maradt, mivel a nomád törzsek számára tökéletesen megfeleltek a folyó- és forrásvizek, a kisebb települések ellátására.

A folyóktól és forrásoktól messze lévő települések azért jöhettek létre, mert csupán néhány méterre kellett leásni a földbe ahhoz, hogy megfelelő minőségű ivóvizet találjanak. A vízvezeték hálózat iránti igény a királyi székhelyek kialakulása során jelent meg. Az udvartartások vízigényének kielégítése bonyolult feladat volt, melyhez ki kellett dolgozni a megfelelő rendszert.

ivóvíz Munkács vár ásott kút

Vízkiemelő rendszer a munkácsi vár kútjánál. Tiszta kútvíz

A XIII.-XIV. században minden vár rendelkezett saját kúttal és víztározó tartályokkal, hogy az ostromok idejére biztosítani tudják a bennrekedtek ivóvízellátását.

A ciszternák és kutak együttes üzemeltetése azért vált indokolttá, mert a kutak vízhozama elégtelen volt a teljes lakosság ellátására, a ciszternák vize pedig a száraz meleg időjárásban könnyen megromlott vagy kiszáradt. > tovább olvasom →

Semmelweis és a klóros víz

 
Vélemény?

A fertőtlenítés felfedezése

A klóros víz használója

Semmelweis Ignác portréja

Napjainkban már teljesen természetes, hogy a tiszta víz mellett valamilyen tisztítószert is használunk kézmosáshoz, különösen igaz ez a kórházak csíramentes környezetére, ahol a tisztaság alapkövetelmény. Semmelweis Ignác korában nem volt ez korántsem ennyire egyértelmű, és komoly harcot kellett azért vívnia azért, hogy az orvosok fertőtlenítőszert használjanak és megértsék a szabad szemmel láthatatlan veszélyforrás létezését.

Semmelweis és a gyermekágyi láz

Semmelweis Ignác találmánya, felfedezése rendkívül egyszerű volt: az orvosnak klóros vízzel kezet kell mosnia a beavatkozások előtt. Ezzel a ma már triviálisnak tűnő dologgal rengeteg életet mentett meg, azonban rendkívül nehezen jutottunk el a steril műtőkörnyezetig, eleinte a minimális tisztálkodás bevezetése is ellenállást váltott ki. A klóros vízzel való kézmosás és a terhes anyák megmentőjének történetében van egy bizarr momentum is. Semmelweis, tudtán kívül, felfedezése előtt több édesanya halálát okozta, mint szülészmester kollégái. Ezt az ellentmondást akkor tudjuk feloldani, ha megismerjük az „anyák megmentője” legnagyobb felfedezésének történetét.

Semmelweis nemcsak a bécsi közkórház szülészeti klinikájának tanársegédi állását töltötte be, illetve nemcsak szorosan szülészeti feladatokat látott el, hanem kora tudósaihoz hasonlóan boncolással, a kórok alaposabb megismerésével is foglalkozott. Tanársegédi állása csak korlátozott időre, Breit orvos-tanár helyettesítésének idejére szólt. A klinikán tapasztalható 15-19 százalékos halálozása arány 2-6 százalékra csökkent abban az 5 hónapos periódusban, amikor Breit orvos-tanár visszatért és vezette az intézetet, Semmelweis ekkor csupán externistaként segített be. A korabeli statisztikákból levonható az a következtetés, hogy a Semmelweis boncolómesterként végzett munkájából eredő fertőzések következtében, havonta legalább 30-an haltak meg. Amikor csak Breit fogadott szüléseket, aki nem végzett boncolást, havonta csupán 6-16 várandós anya halt meg. A Semmelweis által közvetített fertőzések miatt, csak 1847. áprilisában 57-en haltak meg.

Klóros kézmosás

Kézmosás klórral a kórházban

Fertőtlenítés klóros vízzel

Bár eléggé egyértelműnek tűnik, hogy Semmelweis tisztában volt azzal, hogy személyének valamilyen módon köze van a halálozások magas számához, sokáig nem tudott rájönni az okokra. Barátja és kollégája Jacob Kolletschka halálának körülményeit vizsgálva jött rá, hogy a vérmérgezés és a gyermekágyi láz tünetei hasonlóak, és mindkettőért a boncolóasztalról átvitt fertőzés felel.

1847 májusában döbbent rá, hogy

„a kézhez tapadt hullarészek idézik elő a betegséget a gyermekágyasoknál…, akkor ha sikerül a kézen levő hullarészeket vegyi hatás útján teljesen elroncsolni, … akkor a betegséget is sikerülni fog megakadályozni.

Hogy a kézhez tapadó hullarészeket elroncsoljam, 1847 májusának körülbelül felében – a napra már nem emlékszem – chlorina liquida-t használtam, mellyel magamnak is s mind tanítványomnak meg kellett a vizsgálat előtt kezeit mosni. Egy idő múlva magas ára miatt elhagytam a chlorina liquida-t, s a sokkal olcsóbb chlormészre tértem át”.

Valójában nem volt ilyen egyszerű a folyamat, eleinte alapos, szappanos kézmosással próbálkozott, csak fokozatosan jött rá a klór alkalmazásának hatásosságára. Semmelweis még nem ismerhette a baktériumokat, fertőzéseket, ő abból indult ki, hogy a klóros víz eltünteti a kézről a hullaszagot, ezért lehet hatásos. Manapság már minden orvosi beavatkozás előtt megtörténik a fertőtlenítés, legalább klóros vízzel, de a legtöbb esetben már fejlettebb technológiákat, szereket alkalmaznak.

> tovább olvasom →

Gábor Dénes és a holográfia

  ,
Vélemény?

A 3D megjelenítő magyar feltalálója

Gábor Dénes

Gábor Dénes és a róla készült hologram

Gábor Dénes, a XX. századdal egyidős, kivételes tehetségű mérnök-fizikus, feltaláló, tudós és humanista volt. Saját szavaival „egyikeként azon szerencsés fizikusoknak, akik láthatták saját gondolatukat, amint az a fizika egy tekintélyes fejezetévé nőtte ki magát”, kortársait meghaladva ismerte fel „a technológiában rejlő kihívást”, az „ember és gép” viszonyának mélyrehatóan társadalomalakító fejlődését. „Mindezidáig az ember a természettel állt szemben, mostantól a saját természetével fog szemben állni” – rögzíti a felismerést.

A „féktelen” technikai fejlődés közepette – s annak tudásvágytól fűtött, kreatív apostolaként – munkássága egészét mégis áthatja a boldogságközpontú, nyugodt élet utáni vágy és törekvés.

Gábor Dénes, kora tudósaihoz hasonlóan arra kereste a választ, hogy miképp éljenek úgy a tudománnyal, hogy ne éljenek vissza vele. Több művét szenteli az újszerű civilizációs „trilemmának”, a nukleáris háború, a túlnépesedés és a „tétlen kényelem korszakának” veszélyeire hívja fel a figyelmet és stratégiát vázol fel ezen problémák megoldására.

Gábor Dénes hozzájárulása a kihívások leküzdéséhez konkrét és módszertani jellegű: a felvilágosult társadalom viszonya a feltalálók megtestesítette mentális és intellektuális erőforrásokhoz, a megújulás kötelező irányai a kézművességtől az oktatáson át a szigorú oksági viszonnyal szemben a valószínűségi láncolatokra támaszkodó előrejelzési technikáig, mind-mind hagyományozható érték.

Élete

1900. június 5-én Budapest Terézváros városrészében született Günszberg Dénes néven. Két testvére volt: György (1901), Endre (1903).

Gábor Dénes hologram

Gábor Dénes a holográfia elméletének bemutatása.

Elemi iskolai tanulmányait a Szemere utcai elemi népiskolában, a középiskolát a Budapesti V. ker. Markó utcai Magyar Királyi Állami Főreáliskolában végezte. 1918. március 6-án érettségizett. 1918. március 15-én behívták katonának, az észak-itáliai fegyverszünet után tért haza.

Novemberben beiratkozott a Magyar királyi József nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem gépészmérnöki osztályába. 1920-tól Berlinben tanult tovább a charlottenburgi Technische Hochschule elektromérnöki karán. Itt rendszeresen látogatta a tudományegyetem előadásait, többek között Albert Einstein szemináriumát, mely Szilárd Leó kezdeményezésére jött létre, és aki az előadásokra meghívta Wigner Jenőt, Neumann Jánost és Gábor Dénest. Később a magyar baráti kör Polányi Mihállyal, Kösztler Artúrral bővült. 1924-ben mérnöki diplomát szerzett Berlinben.

Tudományos munkássága

1927-ben disszertációjában tranziens jelenségek rögzítése érdekében az oszcillográf érzékenységének növelését dolgozta ki. 1927-1932-ig Siemensstadtban, a Siemens és Halske kutatólaboratóriumában, 1932-1933-ig pedig Erlangenben, a Siemens-Reiniger-Veifa nevű cégnél dolgozott. 1933-ban hazatért Magyarországra. 1933-1934-ig az Egyesült Izzó kutatólaboratóriumában a gázkisülés fizikájával foglalkozott. 1934-ben végleg letelepedett Angliában. 1934-1948-ig a British Thomson-Houston Társaság kutatólaboratóriumában dolgozott Rugbyben.

Hologram, holográfia

A hologram feltalálásának kronológiája.

1947-ben itt találta fel a holográfiát, amiért később Nobel-díjat kapott, azonban 1960-ig, a lézer feltalálásáig nem terjedhetett el találmánya. 1949-1958-ig az Imperial College-ban elektronikát adott elő. 1956-ban a Royal Society a tagjává választotta. 1958-1967-ig az alkalmazott elektronfizika professzora volt az Imperial College-ban.

1967-ben nyugalomba vonult, majd részt vett a Római Klub alapításában. „A holografikus módszer feltalálásáért és a kifejlesztéséhez való hozzájárulásáért” 1971-ben megkapta a fizikai Nobel-díjat. 1974-ben súlyos agyvérzést szenvedett. 1979. február 9-én hunyt el Londonban.

Holográfia

A holográfia egy képrögzítő eljárás, mely segítségével – látszólag – minden információt tárolni lehet. A hologramok segítségével olyan speciális zárjegyek készíthetők, melyek másolása lehetetlen, mivel a reprodukció csak az eredeti kép birtokában lehetséges technikailag.

Az eljárás segítségévek háromdimenziós képek készíthetők, melyek realisztikus hatást keltenek a nézők számára.

Szakirodalom:

Szigeti Balázs. Aki két dimenzióban három dimenziósan láttat: Gábor Dénes. – p. 173-178. In: Diákok a tudományos kutatás kapujában, ISBN 963-9276-43-X

Gábor Dénes, a mérnök-fizikus / Kovács László. – Szombathely : Savaria Univ. Press, cop. 2005. – 87 p. : ill., részben színes ; 20 cm. – (Dissertationes Savarienses)

Gábor Dénes / T. E. Allibone ; [ford. Gősiné Greguss Anna] ; [közread. a Novofer Alapítvány a Műszaki-Szellemi Alkotásért]. – [Budapest] : Novofer Alapítvány, [2004]. – [2], 123 p. ; 20 cm

Gábor Dénes emléklemez [elektronikus dok.] / szerk. Füstöss László és Horváth Péter ; … szerzői Árvayné Kucsera Judit [et al.] ; [közread. az] OMIKK. – [Budapest] : OMIKK, cop. 2000. – 1 CD-ROM ; 12 cm

Gábor Dénes, 1900-1979 [elektronikus dok.] / főszerk. Horváth Péter ; … szerzői Árvayné Kucsera Judit [et al.]. – [Budapest] : OMIKK, cop. 2000. – 1 CD-ROM ; 12 cm. – (A magyar tudomány és technika nagyjai)

Holográfia és humanizmus : a Nobel-díjas Gábor Dénes / szerk. Garay Tóth János, Nagy Ferenc ; [kiad. a Novofer Alapítvány …]. – Budapest : Novofer Alapítvány : Better, 1998 Budapest : MTESZ. – 92 p. : ill. ; 24 cm

> tovább olvasom →

Jedlik Ányos és találmányai

 
Vélemény?
Jedlik Ányos fényképe

Jedlik Ányos

Az elektromotor, a dinamóelv és a szódavíz feltalálója

Az emberiség történetében, a tudomány és technika fejlődésében az egyik legnagyobb ugrást az elektromos áram „megszelídítése” jelentette. A villamos eszközök kezdeti lassú terjedés után mára a számítógépek segítségével tervezett berendezések elárasztották a világot, megkönnyítették az emberi kapcsolatokat. A számítógépes hálózatok segítségével a földgolyó túloldalán élőkkel is online kapcsolat létesíthető. A modern informatika kialakulásának feltétele volt az elektromos áram munkára fogása, melyben Jedlik Ányos komoly eredményeket ért el, többek között a villanymotor elődjének elkészítésével, amelyet ő maga így nevezett: forgony, villamdelejes önforgony.

Magyar nyelvű tudományosság

Az elektromosság alkalmazásával felgyorsuló fejlődés a 19. században Magyarországot is elérte, de itt eleinte csak Jedlik Ányos foglalkozott annak kutatásával.

Pannonhalmán lépett be a Szent Benedek-rendbe, ezért a rend győri filozófiai tanfolyamán tanulhatott. 1822-ben doktori címet szerzett matematikából, filozófiából és történelemből szigorlatozva. Az 1844-es évig az oktatási intézmények és a tudományosság nyelve a latin volt, ő volt az első, aki magyar nyelven tanította diákjait. Mivel rendkívül fontosnak tartotta a szemléltetést, saját maga készített megfelelő eszközöket, és ennek köszönhetően készített el több hasznos találmányt is.

Jedlik találmányai

Jedlik Ányos találmányain – egyes vélemények szerint – messziről látszik, hogy alkotójuk kedvteléssel készítette őket. A fizikatanár leleményes módon szemléltette az elméleti kérdéseket, s közben korát megelőző felfedezéseket tett.

Az elektromotor

Jedlik Ányos munkásságának eredményei szerteágazók, polihisztornak nevezhetjük. Elsősorban tanár volt, aki fő feladatának a tudás szakszerű, teljes átadását tartotta, de sokan gondolják őt mérnöknek is. A tanár be akarta mutatni diákjainak az elektromágnesek forgását, miközben megalkotta a szemléltetőeszközt, rájött, hogy áramvezető is foroghat másik áramvezető körül.

első elektromotor

Jedlik Ányos elektromotorja, a “villamdelejes önforgony”

Részben szemléltetési célból, részben saját szórakoztatására készítette el a kortársak, Ampére, Faraday, Schweiger kísérleteinek másolatát. A szükséges kellékeket és eszközöket a győri mesterekkel készíttette el. Kísérleteit alapos gondossággal lejegyezte, füzetében a 290-es sorszám alatt került be az elektromotor leírása (egy elektromágneses áramot vezető drót egy hasonló elektromágneses körül folytonosan forgó mozgást foganatosít).

Sokszorozó tekercsben áramváltással forgó villamdelej

Jedlik Ányos találmányairól 1831-ben készített leltárt, amikor a pozsonyi királyi akadémia fizikatanárának nevezték ki. A leltárban található eszközök még nem a szó szoros értelmében vet motorok, mert a forgórész egy tűn forgott. A villanymotor létrehozásához a tűt csapágyra kell cserélni. Jedlik saját bevallása szerint a villanymotor többféle modelljét is elkészítette, ahol szolenoid forog a multipliktorban, ahol a keret forog a tekercs körül, ahol mindketten forognak egymás körül és ahol egy tekercs forog egy másik felett. Ezt 1886. február 18-án kelt levelében írja le, amit 1902-ben jelentetett meg Heller Ágost nyomtatásban.

A szódavíz

Többé-kevésbé ismert tény, hogy Jedlik Ányos készített először szódavizet nagyüzemileg. Már győri éveiben foglalkozott a szénsavas víz előállításával, 1830-ban publikálta először módszerét. 1841-ben már a továbbfejlesztett módszerrel gyártott vízzel kínálta a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók II. pesti nagygyűlésén megjelenteket. 1842-ben már öt napszámos készítette a savanyúvizet pesti üzemében.

Jedlik szódavíz

Szódavíz készítésének leírása

 

Irodalom:

Jedlik Ányos, a parasztfiúból lett fizikus / Koczkás Gyula. – Budapest : Szikra, 1946. – 11 p. ; 20 cm. – (Szabad Föld könyvtára ; 18.)

Jedlik Ányos István élete és alkotásai, 1800-1895 / Ferenczy Viktor. – Győr : Győregyházmegyei Alap Ny., 1936-1939. – 4 db ; 24 cm

A százesztendős elektromotor : Jedlik Ányos emlékezetére / [Pogány Béla]. – Budapest : Egyet. Ny., 1928. – p. 393-397. : ill. ; 25 cm

Epizódok Jedlik Ányos életéből / Mayer Farkas ; [sajtó alá rend. Gazda István] ; [szerk., szó- és névmagyarázatokkal ell. Székács István] ; [közrem. Bodorné Sipos Ágnes] ; [közread. a] Jedlik Ányos Társaság. – 2., jav. kiad. – Budapest : Jedlik Á. Társ., 2010. – 194 p. : ill. ; 24 cm

> tovább olvasom →