Egységesedik a digitális társadalom

Digitális generáció X nemzedék

Digitális nemzedék, Y generáció

Eltűnnek az X, Y, Z generációk különbségei

Míg korábban, a generációk és a társadalom képviselői között kialakuló törésvonalakat az internetes technológiákhoz, a digitális világhoz való viszony határozta meg, mára ezek a határok kezdenek eltűnni. A 2010-es évek végére a társadalom egésze átalakult digitális nemzedékké, digitális társadalommá.

A nagypapa is netezik

A digitális nemzedék fogalma fokozatosan átalakul, hiszen a társadalom minden rétege használja az internetet, és a gondolkodásmódok kezdenek megváltozni. Már nem csak a Z generáció képviselői élik életüket a világhálón, ezért nem is annyira a generációk közötti ellentétek dominálnak már, hanem a technikával való együttélés problematikájára kell válaszokat találni.

Az X és Y generáció képviselői szülőkké váltak, közülük sokan tekinthetők már digitális bennszülötteknek. Érdekes megfigyelni, hogy ők, akik már értik az internet világának működését, hogyan alkalmazzák azt saját gyermekeiknél, hogyan szabnak határokat, illetve tiltják-e annak használatát.

Érdekes adat, hogy azok a kismamák, akik terhességük alatt és a gyermekgondozás időszakában blogot írnak, kevésbé érzik magukat magányosnak, mint a korábbi korok kismamái. Nem érzik magukat annyira kiszakítva és elhatárolva a közösségtől – írta Ujhelyi Adrienn Digitális nemzedék – szociálpszichológiai szempontból című munkájában.

A generációk összemosódásának és a szülő – gyerek konfliktusnak érdekes esete, hogy a Facebookot használó szülők háromnegyede bejelöli ismerősnek a saját gyermekét, ennek azonban a fiatalok koránt sem örülnek annyira. Ennek kifejezéseként weboldalt is létrehoztak sérelmük elpanaszolására.

Az Y generáció lassan letűnik és a digitális nemzedék után megjelenik egy újabb, talán épp a drónok nemzedéke. > tovább olvasom

Z generáció

Z generáció nemzedéke

Digitális bennszülött

A digitális bennszülöttek

Z generáció néven szokás emlegetni az 1996 után születetteket. Az X, Y, Z generáció elnevezéseket a marketing szakemberek használják a reklám kampányok kidolgozásánál, amikor a társadalmi rétegek megnevezésére azért van szükség, mert valamilyen terméket célzottan szeretnének reklámozni.

A Z generáció tagjai a modern technika világába születtek bele, nem ismerik az internet előtti életet. Számukra nemcsak hétköznapi dolog a számítógép, az okostelefon és a közösségi hálók léte, hanem létszükségletté is vált. A korábbi generációk a Web 2.0 megjelenésekor annak lehetőségeit próbálták kihasználni, manapság pedig mint segédeszközt használják, a Z generáció jóformán benne él.

A „digitális bennszülöttek” generációja különleges kihívások elé állítja az oktatási rendszereket. Ennek a generációnak a diákjai már úgy érkeznek az iskolapadba, hogy rendelkeznek bizonyos ismeretekkel, a digitális világnak köszönhetően pedig minden információt könnyen elérhetnek. Számukra az a fontos, hogy hatékony rendszerben, érdekes, interaktív órákon fejlődhessenek.

A Z generáció diákjai nem hajlandóak megtanulni azt, amit eléjük tesznek, csupán azért, mert a tanár erre utasítja őket. Meg akarják érteni és át akarják élni azokat a dolgokat, melyekről tanulniuk kell. A tanárok többsége viszont olyan korban szocializálódott, amikor a diákok jogai, érdekei és akarata nem érvényesülhetett, gyakran meg sem jelent. Az oktatási rendszernek nemcsak az Információs Társadalom újfajta igényeivel kell megbirkóznia, de az iskolai fegyelmezés teljesen új eszközeit kell felépíteni.

A Z generációba születetteknek meg kell birkózniuk – a számukra természetes dologgal – azzal, hogy a nap 24 órájában felügyelet alatt tarthatják őket. A térbeli magánéletük jóformán megszűnhet, ugyanakkor az Interneten korlátlan szabadságot kapnak, bárkivel beszélhetnek, bármit elolvashatnak. > tovább olvasom

Y generáció

Y generáció nemzeték társadalom

Y generáció a technológia szerelmese

Az Y Generációhoz tartozók társadalmi elhelyezkedését az információs technológiákkal való találkozásuk határozza meg. A jelenlegi felfogás szerint az 1970-es évek vége és a 2000-es évek eleje között születetteket jelöljük Y generáció megnevezéssel.

Erre a generációra jellemző leginkább a földrajzi eltérés. Tagjaik a nyugati társadalomban, már gyerekkorukban kapcsolatba kerültek a számítástechnikával, és annak szerelmesei lettek. Az internet világát kamaszkorukban ismerték meg, ezért bár otthonosan mozognak benne, idegennek is tekintik magukat.

Az információs társadalomban, az ezredfordulóz, Y generáció technikához, digitális médiához való viszonyát a következő szinteken határozzuk meg:

  • digitális elit – a lakosság mintegy 2/3-a tartozik ebbe a körbe jelenleg. A csoport száz százaléka használja az internetet, és a legtöbbjük néz tv-t.
  • digitális bennszülöttek – ebben a körben többen vannak a férfiak.
  • digitális középosztály
  • hagyományos tömegkultúra-fogyasztók
  • szórakozók
  • elveszett nemzedék.

Az Y generáció tagjai egy olyan világban nőttek fel, ahol folyamatos a sietség, a társadalmi viszonyok és értékek eltolódtak, a munka lett a meghatározó. Sokan közülük nehezen tudnak megbarátkozni a technikai eszközökkel, viszont a tv-nézést alapvető időtöltésnek tartják. Erre a generációra jellemző a „Pán Péter szindróma”. Tagjai fogyasztás tekintetében felnőttként viselkednek, viszont felhalmozás és termelés tekintetében függnek és eltartottak.

A tömegkommunikációs magatartás megváltozása

Az Y generáció életére gyakorolta a legnagyobb hatást a televíziózás, mint kommunikációs eszköz, kialakult annak tekintélyjellege. Konkrét változások is végbementek a tévézéssel kapcsolatba:

  • megszűnt a bemondók „mellszobor”-szerűsége.
  • megváltozott a készülék helye az élettérben – korábban kiemelt ünnepi helyen tartották, most több készülék is helyet kaphat az otthonokban, féltettsége csökkent.
  • a televízió nézés átment háttérfoglalkozássá
  • a lazaság, hibás beszéd, mint stílus jelenik meg
  • rétegigényeket is kielégítenek a tv csatornák.

Az Y generációnál megjelenik a tévé tagadása. Nem összetévesztendő a Z generációnál megjelenő helyettesítéssel, amikor is a számítógép és az internetes technológiák lépnek a televízió helyére. Az Y generációnál, a tévében tapasztalható agresszív kampányok, illetve az erőszak és pornográf tartalommal szembeni tiltakozás jeleként eltávolítják a készüléket a család életéből. > tovább olvasom

Az X generáció

Hogyan változtak meg a generációk?

Az X generáció – Akik megtanultak kételkedni

X Y Z generáció

Generációk felosztása

Az X generáció (1965-1979, más vélemény szerint 1965-1975) tagjai alkotják a munkaerőpiac gerincét, ők tinédzserkorukban szembesültek a világhálóval.

Hogyan határozzuk meg a generációt? Nemzedékek szembenállása?

Az idős-fiatal szembenállás, a nemzedékek ütközésének problematikája hétköznapi beszédtéma, ami megjelenik a művészetben is. A történelem kezdeti időszakában az életkori csoporthoz tartozás meghatározta a hatalmi viszonyokat is. Az új generációk nem kérdőjelezte meg a korábbi vezető szerepét és bölcsességét, hanem elfogadta, természetesnek tartotta és továbbvitte. Ezért generációs, nemzedéki problémák és konfliktusok nem léteztek. Az alacsony átlagéletkor is lehetetlenné tette a generációs konfliktusok kibontakozását, mivel a kiszolgáltatott életkörülmények között létfontosságú volt a tapasztalat, ezért az idősek vezető szerepét nem vitatták.

A társadalmi-gazdasági-technikai-kulturális változások miatt, a szabadon hozzáférhető információs források okán jelentéktelenné vált a szenioritás elve. A társadalomban már nem két, hanem több generáció kénytelen együtt élni, ezért a vezetőszerepek megkérdőjeleződnek. A nemzedékek szociális kategóriája megváltozott. Korábban az egy időben született, egy korcsoporthoz tartozó személyeket tartották nemzedéknek, ez mára csak statisztikai kategóriává vált.

Az új megfogalmazás szerint, a csoportok attól válnak nemzedékké, hogy közös élményeik vannak, a közösen megtapasztalt dolgok kovácsolják őket generációvá. A digitális-nemzedék megjelenésével új problémák jelentek meg a generációs együvé tartozás meghatározásában. A korábbi szemlélet megdőlt, miszerint a gyermekkorban csak passzív és függő helyzetben vannak az emberek. Megszűnt a felnőtt és gyerekvilág merev határvonala. Generációs szemléleti probléma például, hogy az idősebb generációk a gyermeket nem tekintik fogyasztónak, mert úgy gondolják, hogy könnyen manipulálhatóak. A XX. század kutatásai szerint azonban bizonyos esetekben a gyermekek is képesek racionális, független döntéseket hozni, néha könnyebben manipulálhatóak a felnőttek. A technológia fejlődésével és az információs források bővülésével folyamatos az időskori tapasztalatok leértékelődése, ezzel párhuzamosan a fiatalkori tudás értéke nő.

A huszadik századi generációk meghatározásakor a digitális-társadalom számítógép- és internet használati kompetenciáit veszik figyelembe, hogy mikor találkoztak a számítástechnikával és az internettel. Az informatikai ismeretek alapján meghatározott generációs felosztás, Magyarországon népiképp más, mint a világ többi részén:

  • Veteránok. Idős korban találkoztak először az internettel.
  • Bébi-bumm. Életük derekán találkoztak az internettel.
  • X. generáció. Ez a hírnöknemzedék, az átmeneti generáció. Kamasz- és ifjúkorukban találkoztak az internettel, munkavégzésüket alapvetően határozza meg a web
  • Y. generáció. Gyermekkorukban találkoztak az internettel. Ők jelentik a digitális nemzedék első hullámát. Mostanra kezdenek megjelenni a munkaerőpiacon, komoly kihívást jelentve az X. generáció számára.
  • Z. generáció. Ez a nemzedék soha nem élt olyan társadalomban, ahol nem volt internet.

Az X generáció képviselői szembesültek a szociális polarizációval és az identitások határainak elmosódásával. Az ő életükben vált nyilvánvalóvá, hogy a hatalom hazudik és a tömegtájékoztatáson keresztül manipulál.

Az X generáció életében meghatározó volt a Three Mile Island-i és a Csernobili atomerőművek meghibásodása és katasztrófája. Ez a generáció megtanult kételkedni mindenben és mindenkiben, elvesztette a bizalmát a vezetők mindenhatóságában.

forrás: XYZ generáció és a 4 tanuláselmélet

digitalis_de_generacio 2.0 / szerk. szekszardi.julia. – Budapest : Underground, 2012. – 366 p. : ill. ; 20 cm
Bibliogr.

> tovább olvasom