A Rózsadombi paktum összeesküvés-elmélet
Mi történt valójában?
A magyar Wikipédia meghatározása szerint a Rózsadombi paktum a magyarországi rendszerváltás körüli tisztázatlan körülmények magyarázatára kreált összeesküvés elmélet. Az állítólagos titkos szovjet–amerikai–magyar–izraeli politikai megállapodás értelmében történt,hogy az akkori magyar szocialista elit bizonyos feltételek betartásával átmenthette pozícióit az új rendszerbe. A húsz pontba foglalt paktum híre először 1992-ben, egy amerikai magyar szélsőjobboldali lapban jelent meg és azóta is többször felbukkant különböző változatokban a (főleg radikális jobboldali, gyakran álhíreket terjesztő) magyar nyelvű sajtóban, hol 1989-es, hol 1991-es keltezéssel.
Ablonczy Balázs alapos kutatási eredményeit közreadva 2009-ben a Komment.hu portálon foglalta össze a lényeget arról, hogy mi is ez az egész. Szerinte A rózsadombi paktum első verziója 1992. február 20-án jelent meg az egyesült államokbeli Akron városában kiadott Amerikai-Kanadai Magyar Életben, az írást Bakos Gyula néven Dömötör Tibor lelkész jegyezte. A lap rendszeresen cikkezett az „elmaradt rendszerváltozásról”, 1991-től látens, majd nem is annyira látens zsidózás kíséretébent. Azok az elemek, amelyek megtalálhatók a „paktumban”, már mind jelen voltak Dömötör álnéven írt publicisztikáiban. Ablonczy szerint a pontok többsége és így
a Rózsadombi Paktum egésze inkább néhány emigráns személyiség csalódásait, a magyar radikális jobboldal 1991-1992-es napirendjét és a reálpolitikával kapcsolatos görcseit tükrözik, nem pedig bármiféle reaális, a „háttérhatalmak” által megszabott stratégiát.
A Paktum eszerint minden bizonnyal a városi legendák sorába tartozik, ám annyi bizonyos, nem tudhatjuk teljesen százszázalékosan, hogy valóban úgy történt a rendszerváltás, ahogyan azt annak idején elmagyarázták vagy ahogy azóta az iskolában is tanítják. Kétségeink akkor is lehetnek,ha nem hiszünk semmiféle conspiracy theory létezésében. Végül is
nem zárhatjuk ki, hogy az egész rendszerváltás egy előre lepapírozott forgatókönyv szerint zajlott, amelynek megvalósult eredményeként végül minden korábbi nagykutya megkapta a neki szánt szerepet.
Az összeesküvés-elmélet természetrajzához
Összeesküvés-elméleteket már mindenki hallott. A csatornarendszerekben bujkáló krokodilok, és óriásira növő házi kedvencek ugyan eléggé hihetetlen történetek, mint ahogy az UFÓK ezerféle megjelenése is, de például az, hogy a Holdra szállást egy titkos filmstúdióban rendezték meg, sokak szemében teljesen hihető. Vannak más olyan, valóságalappal talán tényleg rendelkező urban legendek, amelyek időről időre az érdeklődés homlokterébe kerülnek. Vegyük csak például a 2001-ben történteket (szeptember 11.). Egyre több olyan bizonyíték lát napvilágot, amelyben egyes társadalmi csoportok még csak nem is kételkednek és amelyek egy hatalmas kormányzati összeesküvés képét rajzolják ki. Mások pontosan tudni vélik, kik és miért terjesztik ezeket a dokumentumokat. Ámde lássuk meg az ellentmondást:
Ha van határozott elképzelésünk arról, hogy kik és miért gyártottak egy összeesküvés-elméletet, az valószínűleg maga is egy összeesküvés-elmélet.
Óvatosan tehát az ítéletekkel, mert ha elfogadjuk, hogy antiszemiták gyártják a zsidóellenes elméleteket, akkor kevésbé kételkedhetünk a zsidók konspirációjában is. Vagy elutasítunk minden effajta manipulációt, vagy egyformán hinnünk kell mindegyikben.
Aki még nem találkozott a conspiracy theory semmilyen formájával, annak nem kell messze mennie, ha például politikai vonatkozású összeesküvés-elméletet akar hallani. Hogy az időben se menjünk messze, elég sokan feszegették egy időben, nem furcsa-e, hogy miután 2010. október 4-én beért a finisbe a Fidesz (megnyerték az önkormányzati választásokat is), október 5-én váratlan katasztrófa történt a kolontári vörösiszap tározónál. Rá egy hónapra már kormányzati ellenőrzés alatt volt a gyár. Az persze sose fog kiderülni, volt-e köze hozzá akár a kormánynak, akár az ellenlábasainak (talán jobb is) – akadnak azonban ennél jóval nagyobb volumenű állítások is a magyar történelemben.
Van, aki átélte, van, aki beleszületett és van olyan is, aki csak hallomásból tudja, hogy 1989-90-ben lezajlott Magyarországon a rendszerváltás (vagy rendszerváltozás). A magyar állam szakított a pártállami rendszerrel és demokratikus állammá,köztársasággá vált. Hogy pontosan ez hogyan zajlott le, most ne feszegessük. Az ezzel a történéssel kapcsolatban született urban legend azonban megér egy misét.
A Paktum mint negatív városi legenda
Mint minden negatív legendát, a Rózsadombi paktum születését is határozottan tagadják a benne résztvevők. A legenda szerint a rendszerváltás egy előre meghatározott forgatókönyv szerint zajlott le, előre meg volt beszélve, mennyibe is kerül nekünk ez az akció, nevezetesen az orosz kivonulás. A titkos szovjet-amerikai-magyar-izraeli megállapodásnak 20 pontja volt, mely legtöbb pontja arra kötött ki megállapodást, hogy a szovjet befolyás alatt álló magyar politikai elit tagjait hogyan mentik át az új magyar kormányba. Ha belegondolunk… valamilyen szinten ez meg is történt.
A sajtóban először Amerikában említették a Rózsadombi paktumot, az Amerikai-Kanadai Magyar Élet című lapban 1992. február 20-án publikálták Dömötör Tibor cikkében (Bakos Gyula álnéven alkotott). A leírások szerint a találkozóra és a megállapodásokra egy budai villában (a Rózsadombon) került sor 13 katonai, egyházi, párti és nagyhatalmi vezető részvételével. Egészen pontosan Szergej Naumovics Szirotjuk (szovjet tábornok), Stanley Walker (az amerikai nagykövetség első titkára), egy Moszad tiszt, egy KGB ezredes, CIA tiszt, a magyarok részéről Antall József, Boross Péter, Göncz Árpád, Horn Gyula, Pető Iván és a MAZSIHISZ-es Zoltai Gusztáv. A történet ezzel nagyjából véget is ér, megállapodtak, fizettünk, kimentek.
Ám az a helyzet, hogy a paktum létrejötte ellen több érv szól, mint mellette. A résztvevők egyértelműen tagadják, hogy bármiféle megállapodás lett volna. Az interneten jelent meg egy levél 2002-ben, mely állítólag Jeszenszky Géza (az Antall-kormány külügyminisztere) írt Lipták Bélának (a Hungarian Lobby vezetője). A levélben leírja, hogy az egész paktum csak egy mese, galád hazugság. Megemlíti még azt is, hogy az említett vezetők akkoriban még sehol sem voltak, nem számítottak meghatározó politikai személyeknek. Ennélfogva, ha nincs politikai érdekeltségük, miért próbálnák őket a bársonyszékbe vagy közelébe juttatni?
Ablonczy Balázs történész 2009-ben egy elég hihető cáfolatot fogalmazott meg. Kutatást végzett Dömötör Tibor után (aki a legelső cikket írta a témában). A kutatás során kiderült, hogy az publicista korábbi cikkeiben már utalt a Rózsadombi paktum 20 pontjára. Persze ettől meg nem nyilvánvaló, hogy ő találta ki az egészet, de ez mégis elég érdekes részlet.
A megállapodás mellett szól (még ha közvetve is) Torgyán József egyik nyilatkozata. Egy interjúban mondta el, már 1990 előtt kijelölték a későbbi miniszterelnököt, valamint hogy a hatalomnak megvoltak a megfelelő bábjai, akik átveszik majd a hatalmat.
Elérkeztünk hát oda, hogy elmondjuk a menedzserek kedvenc mondatát. Az információt sem megerősíteni, sem megcáfolni nem tudjuk. Ha elolvassuk a 20 pontot, eldönthetjük, azok mennyire valósultak meg. Tény azonban, hogy a régi kommunista rendszer vezetői továbbra is a húsosfazék közelében lebzselnek, és szó sincs arról, hogy felelősségre lennének vonva, el lennének számoltatva. A zsidók világ-összeesküvéseire fogékonyak azt is sietnek megemlíteni, hogy a magyar kormányok már az ország jó részét a külföldiek kezébe adták, és ennek több mint felét izraeli befektetők birtokolják.
A rózsadombi paktum 20 pontja:
- Váljon lehetségessé a szovjet csapatok békés és barátságos kivonulása Magyarországról
- A Szovjetunió fizessen kárpótlásta hátrahagyott épületekért és javakért
- Valósuljon meg a barátságos politikai és gazdasági viszony kiépítése a Szovjetunió és Magyarország között
- Szükséges mindennemű szovjetellenes tevékenység megakadályozása Magyarországon
- Váljon lehetővé a határok kölcsönös megnyitása a Szovjetunió és Magyarország között
- Biztosítani kell a volt kommunista párttagok minden büntetés alóli mentesítését
- Garantálni kell a volt kommunista titkosszolgálat, határőrség, rendőrség megvédésését az esetleges megtorlástól
- Cél legyen a volt kommunisták más pártokban való indítása az első “szabad” választásokon
- Legyen napirenden az államvagyon átmentése a volt kommunisták kezébe
- Az igazságszolgáltatás intézményeit meg kell tartani a volt kommunisták kezében
- Szükséges minden zsidóellenes megnyilatkozás, megmozdulás és szervezkedés megtorlása, még inkább megakadályozása
- A szélsőjobboldali pártok szervezkedésének megakadályozása
- Állami szinten állandó hangoztatása annak, hogy a magyar határok véglegesek és azokon nem lehet változtatni
- Az új magyar kormány nem tarthat kapcsolatot jobboldali emigrációs személyekkel, szervezetekkel és csoportokkal
- A románok, jugoszlávok és szlovákok felé csak barátságos nyilatkozatok láthatnak napvilágot
- Az 1956-os eseményeket, mint a kommunizmus megjavítását célzó mozgalmat kell beállítani és csak azokat szabad szóhoz juttatni, akik ezt így értelmezik
- A magyar hadsereget egyharmadra kell csökkenteni
- A Szovjetunió az átmentett kommunistákon keresztül megtartja politikai befolyását Magyarországon, az Egyesült Államok viszont megerősítheti a gazdasági befolyását
- Magyarország teljes garanciát ad a magyarországi nemzetiségek nyelvi, népi, kulturális, politikai és gazdasági jogainak gyakorlására
- Magyarország teljes mértékben kártalanítja a magyarországi zsidóságot a második világháború alatt elszenvedett veszteségeiért
