A 3D megjelenítő magyar feltalálója
Gábor Dénes és a róla készült hologram
Gábor Dénes, a XX. századdal egyidős, kivételes tehetségű mérnök-fizikus, feltaláló, tudós és humanista volt. Saját szavaival „egyikeként azon szerencsés fizikusoknak, akik láthatták saját gondolatukat, amint az a fizika egy tekintélyes fejezetévé nőtte ki magát”, kortársait meghaladva ismerte fel „a technológiában rejlő kihívást”, az „ember és gép” viszonyának mélyrehatóan társadalomalakító fejlődését. „Mindezidáig az ember a természettel állt szemben, mostantól a saját természetével fog szemben állni” – rögzíti a felismerést.
A „féktelen” technikai fejlődés közepette – s annak tudásvágytól fűtött, kreatív apostolaként – munkássága egészét mégis áthatja a boldogságközpontú, nyugodt élet utáni vágy és törekvés.
Gábor Dénes, kora tudósaihoz hasonlóan arra kereste a választ, hogy miképp éljenek úgy a tudománnyal, hogy ne éljenek vissza vele. Több művét szenteli az újszerű civilizációs „trilemmának”, a nukleáris háború, a túlnépesedés és a „tétlen kényelem korszakának” veszélyeire hívja fel a figyelmet és stratégiát vázol fel ezen problémák megoldására.
Gábor Dénes hozzájárulása a kihívások leküzdéséhez konkrét és módszertani jellegű: a felvilágosult társadalom viszonya a feltalálók megtestesítette mentális és intellektuális erőforrásokhoz, a megújulás kötelező irányai a kézművességtől az oktatáson át a szigorú oksági viszonnyal szemben a valószínűségi láncolatokra támaszkodó előrejelzési technikáig, mind-mind hagyományozható érték.
Élete
1900. június 5-én Budapest Terézváros városrészében született Günszberg Dénes néven. Két testvére volt: György (1901), Endre (1903).
Gábor Dénes a holográfia elméletének bemutatása.
Elemi iskolai tanulmányait a Szemere utcai elemi népiskolában, a középiskolát a Budapesti V. ker. Markó utcai Magyar Királyi Állami Főreáliskolában végezte. 1918. március 6-án érettségizett. 1918. március 15-én behívták katonának, az észak-itáliai fegyverszünet után tért haza.
Novemberben beiratkozott a Magyar királyi József nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem gépészmérnöki osztályába. 1920-tól Berlinben tanult tovább a charlottenburgi Technische Hochschule elektromérnöki karán. Itt rendszeresen látogatta a tudományegyetem előadásait, többek között Albert Einstein szemináriumát, mely Szilárd Leó kezdeményezésére jött létre, és aki az előadásokra meghívta Wigner Jenőt, Neumann Jánost és Gábor Dénest. Később a magyar baráti kör Polányi Mihállyal, Kösztler Artúrral bővült. 1924-ben mérnöki diplomát szerzett Berlinben.
Tudományos munkássága
1927-ben disszertációjában tranziens jelenségek rögzítése érdekében az oszcillográf érzékenységének növelését dolgozta ki. 1927-1932-ig Siemensstadtban, a Siemens és Halske kutatólaboratóriumában, 1932-1933-ig pedig Erlangenben, a Siemens-Reiniger-Veifa nevű cégnél dolgozott. 1933-ban hazatért Magyarországra. 1933-1934-ig az Egyesült Izzó kutatólaboratóriumában a gázkisülés fizikájával foglalkozott. 1934-ben végleg letelepedett Angliában. 1934-1948-ig a British Thomson-Houston Társaság kutatólaboratóriumában dolgozott Rugbyben.
A hologram feltalálásának kronológiája.
1947-ben itt találta fel a holográfiát, amiért később Nobel-díjat kapott, azonban 1960-ig, a lézer feltalálásáig nem terjedhetett el találmánya. 1949-1958-ig az Imperial College-ban elektronikát adott elő. 1956-ban a Royal Society a tagjává választotta. 1958-1967-ig az alkalmazott elektronfizika professzora volt az Imperial College-ban.
1967-ben nyugalomba vonult, majd részt vett a Római Klub alapításában. „A holografikus módszer feltalálásáért és a kifejlesztéséhez való hozzájárulásáért” 1971-ben megkapta a fizikai Nobel-díjat. 1974-ben súlyos agyvérzést szenvedett. 1979. február 9-én hunyt el Londonban.
Holográfia
A holográfia egy képrögzítő eljárás, mely segítségével – látszólag – minden információt tárolni lehet. A hologramok segítségével olyan speciális zárjegyek készíthetők, melyek másolása lehetetlen, mivel a reprodukció csak az eredeti kép birtokában lehetséges technikailag.
Az eljárás segítségévek háromdimenziós képek készíthetők, melyek realisztikus hatást keltenek a nézők számára.
Szakirodalom:
Szigeti Balázs. Aki két dimenzióban három dimenziósan láttat: Gábor Dénes. – p. 173-178. In: Diákok a tudományos kutatás kapujában, ISBN 963-9276-43-X
Gábor Dénes, a mérnök-fizikus / Kovács László. – Szombathely : Savaria Univ. Press, cop. 2005. – 87 p. : ill., részben színes ; 20 cm. – (Dissertationes Savarienses)
Gábor Dénes / T. E. Allibone ; [ford. Gősiné Greguss Anna] ; [közread. a Novofer Alapítvány a Műszaki-Szellemi Alkotásért]. – [Budapest] : Novofer Alapítvány, [2004]. – [2], 123 p. ; 20 cm
Gábor Dénes emléklemez [elektronikus dok.] / szerk. Füstöss László és Horváth Péter ; … szerzői Árvayné Kucsera Judit [et al.] ; [közread. az] OMIKK. – [Budapest] : OMIKK, cop. 2000. – 1 CD-ROM ; 12 cm
Gábor Dénes, 1900-1979 [elektronikus dok.] / főszerk. Horváth Péter ; … szerzői Árvayné Kucsera Judit [et al.]. – [Budapest] : OMIKK, cop. 2000. – 1 CD-ROM ; 12 cm. – (A magyar tudomány és technika nagyjai)
Holográfia és humanizmus : a Nobel-díjas Gábor Dénes / szerk. Garay Tóth János, Nagy Ferenc ; [kiad. a Novofer Alapítvány …]. – Budapest : Novofer Alapítvány : Better, 1998 Budapest : MTESZ. – 92 p. : ill. ; 24 cm
