magyarország címkével jelölt bejegyzések

Infrapanelek – Infrafűtés Magyarországon

  ,
Vélemény?
Infrafűtés Magyarország

Fekete és fehér infrapanel. 2022-ben Magyarországon az infrafűtés takarékos

Megtakarítások infra fűtőtestek használatával

Korábban is mutatkoztak megtakarítási lehetőségek az infratermékek alkalmazásában. Annak ellenére, hogy megnövelték a villanyszámlát. A fűtési költség mégis alacsonyabb lehetett, mint a nagy hőveszteségekkel járó gázfűtésnél. Az infrák gazdaságossága főleg ezekben tényezőkben  rejlett:

  • az elektromos energia közel 100 %-os hatásfokú átalakítása hőenergiává
  • minimális hőveszteség: nincs kémény, nem kell csöveket, radiátort melegíteni
  • az infrasugárzás közvetlenül éri az emberi testet, nem a felmelegített levegő közvetítésével
  • a hőhatás lokalizálható konkrét tartózkodási helyünkre (sem az egész lakást, se még a teljes szobát sem kell folyamatosan fűteni)
  • a fűtés időben is behatárolható; távollétünk idejében nem pazarolunk energiát a hőmérséklet fenntartására: belépésünk után 10 perc alatt teremthetünk melegérzetet

Mindezek a tényezők annak ellenére is megtakarítást eredményeztek, hogy egységnyi hőteljesítményt gázégetéssel előállítani olcsóbb volt, mint villanyfűtéssel. Épp csak a hő hasznosulásának hatásfoka volt sokkal rosszabb például egy vízkeringtető rendszernél, semmint az infra hőforrásoknál.

Fűtési számla, rezsi árak csökkentése

Ám 2022-ben az átlag fölötti fogyasztásra megszűnt az ún. rezsicsökkentés. Bizonyos határ felett a gáz ára cirka hatszorosára nőtt, míg az elektromos áramé csupán duplájára. Így az átlagkeretek között nem tartható nagyobb háztartások, családi házak, szállodák, műhelyek és csarnokok, irodaépületek stb. téli fűtési számlája csak úgy mérsékelhető, ha részben vagy egészében átállnak elektromos fűtésre. Ennek legtakarékosabb módja az infrapaneles fűtési rendszer telepítése. E rendszerek előnye a fentieken túl a gyors felfűtési idő, valamint a rendkívül jó szabályozhatóság. > tovább olvasom →

Energetikai pályázati lehetőségek

  ,
Vélemény?

napelemes pályázat magánszemélyeknekA lakóingatlanok esetében a legnagyobb problémát az elöregedés jelenti, ami többek között az energetikai jellemzők gyengülését is magával hozza egy idő után. Emiatt főképp a régebbi épületek esetén előbb, vagy utóbb időszerűvé válhat egy-egy energetikai korszerűsítés, ami azonban nem egy olcsó mulatság az átlagemberek számára. Szerencsére az európai unós forrásoknak hála ma már adott a lehetőség a lakosság számára is, hogy élve a különböző energetikai pályázati lehetőségekkel fejleszthessék otthonukat.

Lakossági energetikai pályázatok

Magánszemélyek részére jelenleg egyféle lakossági pályázat fut, ami az MFB 0%-os kamatozású, visszatérítendő támogatás formájában érhető el. Ennek a konstrukciónak a hivatalos elnevezése: Lakóépületek energiahatékonyságának és megújuló energia felhasználásának növelését célzó hitel.

Ennek keretében a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) nulla százalékos kamatozású, visszatérítendő támogatást biztosít társasházi lakások és családi házak energetikai korszerűsítéséhez. > tovább olvasom →

M3-as autópálya tudnivalók

 
Vélemény?

Az M3-as autópályán utazva egyaránt láthatunk néhány magyarországi látványosságot, ugyanakkor könnyedén belefuthatunk néhány kellemetlen meglepetésbe is. Az alábbiakban éppen ezért összegyűjtöttünk minden szükséges információt az M3-as autópálya tudnivalói közül.

m3 autópálya autómentés

Ebbe is belefuthatunk: autómentés az M3-ason

Tudnivalók az M3-as autópályáról

Az M3-as autópálya keleti irányban hivatott összekötni a fővárost a határral. Jelen állapotában Budapestet többek között Nyíregyházával és Vásárosnaménnyal köti össze. Teszi mindezt 2×2 forgalmi sávval, valamint 1-1 leállósávval.

Leágazások terén lehetőségünk van Miskolc és Debrecen felé is lekanyarodni az M3-as autópályáról, de a jövőben várhatóan Eger felé, valamint a már romániai Szatmárnémeti és Nagybánya felé is vehetjük majd utunkat.

Látnivalók az M3-as autópályán

Az M3-as autópályán haladva két nagyobb látványosságot is szemügyre vehetünk utazásunk során, amik az alábbiak lehetnek:

Hungaroring

A Hungaroring Magyarország legmodernebb autóversenypályája. Budapest és Gödöllő között, az M3-as autópálya 18-as és a 23-as lehajtóinál érhető el. Mogyoród település külterületén található a híres pálya, mely elsősorban a Formula–1 magyar nagydíjról ismert, amit 1986 óta folyamatosan megrendeznek, de emellett más formula osztályok és túra autó versenyek helyszíneként is szolgál.

M3 Archeopark

Az M3 Archeopark 2007-ben nyitotta meg kapuit a közönség előtt. A közel 5 hektáros területen kialakított pihenőparkban ízelítőt kaphatunk a tájegység történetéből, tárgyaiból és népi kultúrájából.

Többek között egy temetkezési halom és a Csörsz-árok rekonstrukciós építményei mellett egy Európában is egyedülálló újkőkori házat tekinthet meg a látogató. Az érdeklődők emellett megismerkedhetnek az Észak-Alföld páratlan növényvilágával, a puszta őshonos állataival, néprajzi jellegzetességekkel, a térség kulturális örökségével, kultúrtörténeti értékeivel, valamint megtekinthetik az autópálya-építés során feltárt régészeti leletek hiteles másolatait is.

Díjfizetés az M3-as autópályán

Díjfizetés terén fel kell készülnünk arra, hogy az autópálya teljes hosszában díjfizetési kötelezettségünk keletkezik. Tehát a pálya használatához mindenképp szükségünk lesz egy országos autópálya matricára, vagy az alábbi megyei matricák egyikére, ha csak egy kisebb szakaszon szándékozunk majd használni az autópályát. Ezek az alábbi matricák:

  • Pest megyei matrica: Szentmihályi úti csomópont és Hatvan között (11 km – 55 km)
  • Heves megyei: Bag és Mezőkövesd között (39 km – 128 km)
  • Borsod-Abaúj-Zemplén megyei: Füzesabony és Polgár között (114 km – 175 km)
  • Hajdú-Bihar megyei: Hejőkürt és Kálmánháza között (164 km – 221 km)
  • Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei: Hajdúnánás és a 41-es út között (203 km – 280 km)

Sebességmérők az M3-as autópályán

A díjfizetés mellett arra sem árt felkészülnünk, hogy néhány fix telepítésű sebességmérőbe is belefuthatunk utazásunk során, melyek az alábbi helyeken lelhetőek fel:

  • M3, bal, 4+018 km-szelvény
  • M3, jobb, 3+928 km-szelvény
  • M3, bal, 88+074 km-szelvény
  • M3, jobb, 88+048 km-szelvény
  • M3, bal, 142+984 km-szelvény
  • M3, jobb, 142+958 km-szelvény
  • M3, bal, 228+801 km-szelvény
  • M3, jobb, 228+775 km-szelvény

Autómentés az M3-as autópályán

> tovább olvasom →

Az első télikertek Magyarországon

 
Vélemény?

telikert-gyartas

Az első télikertek Európában

Az európaiak a trópusi növények iránt mindig is élénk érdeklődést mutattak, különösen gyümölcseik miatt, és különösen azokban az országokban, ahol a klíma nem kényeztette el a gyümölcstermesztőket, kertészek. Spanyolországban vagy Portugáliában nem keltett különösebb feltűnést semmilyen déligyümölcs, ám Angliában vagy Hollandiában a tizenhatodik-tizenhetedig században a gyarmatokról származó egyetlen kosár narancs vagy egyetlen füzér banán szenzációnak számított és kincset ért. A szállítás költséges volt, a finomságok minőségét a hosszú úton megőrizni alig lehetett, így nem csoda, ha az egzotikumok meghonosítása idejekorán felmerült a legleleményesebbekben.

A gyarmatokon megismert és az úri körökben közkedveltté vált növényritkaságok számára először az 1600-as években kezdtek a gazdag palotákhoz kapcsolódóan üvegezett épületrészeket emelni Angliában,  rendszerint klasszikus vagy gótikus stílusban, fémszerkezetre építve a kupolát. A 18-19. századra ezek a létesítmények széles körben elterjedtek és közösségi terekké alakítva gyakran a látogatók előtt is nyitva álltak. A növényházak elterjedtek a kontinens egészén és bő száz esztendővel  ezelőtt már nemcsak a főúri vagy gazdag nemesi házak lakói gyönyörködhettek az egzotikus délszaki növényekben – Európa-szerte divatos lett a télikert.

A magyar szecesszió és a télikertek

szecesszios-telikert

Szecessziós télikert – Budapest

A legelső magyar télikertek megjelenéséről nincs pontos adatunk, ám feltehetően már a tizennyolcadik században lehettek ilyenek az Esterházyak, Festeticsek, Rákócziak téli rezidenciáiban. Az ellenben tény, hogy Magyarországon a télikertek meghonosodásában és szélesebb körű elterjedésében nagy szerepet játszott a szecessziós építészeti stílus térhódítása. Ez a művészeti irányzat a 19. század végén és a 20. elején kezdte felváltani a korábbi évtizedek szigorú akadémizmusát. A szecesszió követői a természet felé fordultak, a növényi ornamensek halmozásában lelték örömüket. Nem meglepő hát, hogy a múlt századvég izgalmas ólomüveg-ablakai mögött, az  üvegtető-kupolák alatt megjelentek a trópusi és szubtrópusi növénykülönlegességek is. A kellemes hangulatú növénypavilonok kiváló helyet biztosítottak beszélgetésre, teázásra, kávézásra, olvasásra, zenehallgatásra. A télikertek funkciója idővel kibővült, tulajdonosai rájöttek, hogy ezek a különleges hangulatú terek kiválóan alkalmasak szélesebb körű társasági események, estélyek, kamarakoncertek vagy akár színházi előadások megtartására is. Divatba jött a szórakozóhelyek, éttermek télikert-szerű kialakítása is.

Konstruktivista teraszbeépítés – Budapest

Budapesten számos híres szecessziós épületben megőrizték a télikertet vagy annak legalább a nyomait. A modern stílusú építészet azonban új formákat keresett, a konstruktivista épületekben kialakított üvegszobákban, beépített teraszokon inkább csak jelzésszerűen vannak dísznövények.

konstruktivista-telikert

Konstruktivista télikert – Teraszbeépítés

> tovább olvasom →