A számítógép-tudományról egyes szám első személyben
A mai okostelefonok és laptopok hétköznapi eszközzé válásáig hosszú és rögös út vezetett, melyhez a magyar kutatók, tudósok munkája is jelentősen hozzájárult. A Typotex kiadó gondozásában megjelent kiadvány az első magyar „kibernetikusokkal” készített interjúkat adja közre. Kornai András szerkesztésének köszönhetően a magyar informatika fejlődésének jelentősebb pillanataival ismerkedhetünk meg, visszaemlékezések révén.
A kötetben szereplő visszaemlékezéseket a „szakma nagy öregjei” vetették billentyűzetre, laptopra. A szerkesztő kérésének megfelelően nem csak a magyar informatika, kibernetika eseményeiről mesélnek, hanem arról is számot adnak, hogy milyen jelentős felfedezéseket tettek az első magyar kibernetikusok.
A XX. század elején, a magyar számítógép-tudomány hőskorában a tudományos szakzsargon még kibernetika néven tartotta számon a számítógépet, a laptopot és az internetet létrehozó tudományágat. A kötetben egyes szám első személyben visszaemlékező tudósoktól megtudhatjuk, milyen furcsa szerkezetekkel segítették a világot és Magyarországot az „informatizálódás” rögös útján.
Bakonyi Péter arról mesél, hogy milyen számítógépe-hálózati kutatások folytak a Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetben, közismertebb nevén a SZTAKI-ban.
Csaba László az x.25 interfészű csomagkapcsolt adathálózat kidolgozásáról is mesél visszaemlékezéseiben.
Dömölki Bálint arról mesél, hogy milyen volt részt venni az első magyarországi számítógép kifejlesztésében, az M3 létrehozásában, az MTA Kibernetikai Kutatócsoportjának tagjaként.
A kötetben olvashatjuk még: Dörnyei József, Drasny József, Findler Miklós, Gergely Tamás, Gécseg Ferenc, Gyárfás András, Havass Miklós, Kovács Győző, Obádivics J. Gyula, Pesti Lajos, Pompéry Béla, Uhrin Béla, Vámos Tibor gondolatait.
A laptop gyártásához vezető úttörő munkákról tehát eben a könyvben olvashatunk:
A számítógép-tudományról egyes szám első személyben / szerk. Kornai András. – [Budapest] : Typotex, cop. 2013. – 346 p.