Az 1896-os játékok megnyitója.
Magyarok az első olimpián
Az első magyar olimpiai bajnok az újkori olimpiák történetében Hajós Alfréd volt, aki úszásban diadalmaskodott. Akkoriban az olimpia hírei lassabban jutottak el Magyarországra, hiszen a távközlés még csak kezdetleges formában létezett, SMS küldésről pedig még álmodni sem mertek.
Az újkori olimpiák mozgalmának megalakulását 1894. június 23-ára teszik, amikor Pierre de Coubertin francia tudós Sorbonne egyetemen tartott előadása nyomán elhatározták, hogy az ókori hellén hagyományok nyomán életre kelik az olimpiai játékokat. Az első Olimpiai Játékok megnyitójára 1896. április 5-én került sor 13 nemzet részvételével.
Magyarország képviselői már a kezdetektől jelen voltak az Olimpiai Mozgalomban, az első Sorbonne-on tartott ülésen dr. Kemény Ferenc gimnáziumi tanár képviselte az országot. Az olimpiai eszmét a következőképpen határozták meg:
„a testgyakorlatoknak fellendítése és ápolása érdekében, de különösen a népek közötti barátságos érintkezés megteremtése céljából a hellén olimpiának megfelelően négyévenként nagy versenyeket tartanak, és ezekre minden kultúrnemzetet meghívnak”.
Az első Nemzetközi Olimpiai Bizottság 12 tagja között helyet foglalhatott a magyar dr. Kemény Ferenc is.
A Magyar Olimpiai Bizottságot 1895. december 14-én alakították meg. Mint önálló testület 1927. december 20-ig működött, ekkor az Országos Testnevelési Tanács szakbizottságára bízták. 1947-től lett újra önálló. A Magyar Olimpiai Bizottság első elnöke Bereviczy Albert volt 1895-től 1904-ig.
Az első Olimpia magyar helyezettjei:
Olimpiai bajnok: Hajós Alfréd, úszás (100 m gyors – 1:22.2, 1200 m gyors – 18:22.2).
II. helyezett
Atlétika: Dáni Nándor (800 m síkfutás – 2:11.8).
III. helyezettek
Atlétika: Szokolyi Alajos (100 m síkfutás – idejét nem mérték); Kellner Gyula (maratoni futás – 3:06:35).
IV. helyezett
Atlétika: Szokolyi Alajos (hármasugrás – 12,30).
Hajós Alfréd első magyar olimpiai bajnok
Az első magyar olimpiai bajnok Hajós Alfréd labdarúgó és építészmérnök is volt. Részt vett az első magyar labdarúgócsapatban (1897-ben), tagja volt az első magyar bajnokcsapatnak és az első magyar labdarúgó-válogatottnak. Építészmérnökként 2. lett az olimpiai művészeti versenyen, 1907-ben önálló irodát nyitott. Ismertebb tervezései: debreceni Arany Bika Szálló, Megyeri úti Stadion, margitszigeti uszoda.
Társadalom > sport > Olimpia. Magyar első hely
