Semmelweis és a klóros víz

A fertőtlenítés felfedezése

A klóros víz használója

Semmelweis Ignác portréja

Napjainkban már teljesen természetes, hogy a tiszta víz mellett valamilyen tisztítószert is használunk kézmosáshoz, különösen igaz ez a kórházak csíramentes környezetére, ahol a tisztaság alapkövetelmény. Semmelweis Ignác korában nem volt ez korántsem ennyire egyértelmű, és komoly harcot kellett azért vívnia azért, hogy az orvosok fertőtlenítőszert használjanak és megértsék a szabad szemmel láthatatlan veszélyforrás létezését.

Semmelweis és a gyermekágyi láz

Semmelweis Ignác találmánya, felfedezése rendkívül egyszerű volt: az orvosnak klóros vízzel kezet kell mosnia a beavatkozások előtt. Ezzel a ma már triviálisnak tűnő dologgal rengeteg életet mentett meg, azonban rendkívül nehezen jutottunk el a steril műtőkörnyezetig, eleinte a minimális tisztálkodás bevezetése is ellenállást váltott ki. A klóros vízzel való kézmosás és a terhes anyák megmentőjének történetében van egy bizarr momentum is. Semmelweis, tudtán kívül, felfedezése előtt több édesanya halálát okozta, mint szülészmester kollégái. Ezt az ellentmondást akkor tudjuk feloldani, ha megismerjük az „anyák megmentője” legnagyobb felfedezésének történetét.

Semmelweis nemcsak a bécsi közkórház szülészeti klinikájának tanársegédi állását töltötte be, illetve nemcsak szorosan szülészeti feladatokat látott el, hanem kora tudósaihoz hasonlóan boncolással, a kórok alaposabb megismerésével is foglalkozott. Tanársegédi állása csak korlátozott időre, Breit orvos-tanár helyettesítésének idejére szólt. A klinikán tapasztalható 15-19 százalékos halálozása arány 2-6 százalékra csökkent abban az 5 hónapos periódusban, amikor Breit orvos-tanár visszatért és vezette az intézetet, Semmelweis ekkor csupán externistaként segített be. A korabeli statisztikákból levonható az a következtetés, hogy a Semmelweis boncolómesterként végzett munkájából eredő fertőzések következtében, havonta legalább 30-an haltak meg. Amikor csak Breit fogadott szüléseket, aki nem végzett boncolást, havonta csupán 6-16 várandós anya halt meg. A Semmelweis által közvetített fertőzések miatt, csak 1847. áprilisában 57-en haltak meg.

Klóros kézmosás

Kézmosás klórral a kórházban

Fertőtlenítés klóros vízzel

Bár eléggé egyértelműnek tűnik, hogy Semmelweis tisztában volt azzal, hogy személyének valamilyen módon köze van a halálozások magas számához, sokáig nem tudott rájönni az okokra. Barátja és kollégája Jacob Kolletschka halálának körülményeit vizsgálva jött rá, hogy a vérmérgezés és a gyermekágyi láz tünetei hasonlóak, és mindkettőért a boncolóasztalról átvitt fertőzés felel.

1847 májusában döbbent rá, hogy

„a kézhez tapadt hullarészek idézik elő a betegséget a gyermekágyasoknál…, akkor ha sikerül a kézen levő hullarészeket vegyi hatás útján teljesen elroncsolni, … akkor a betegséget is sikerülni fog megakadályozni.

Hogy a kézhez tapadó hullarészeket elroncsoljam, 1847 májusának körülbelül felében – a napra már nem emlékszem – chlorina liquida-t használtam, mellyel magamnak is s mind tanítványomnak meg kellett a vizsgálat előtt kezeit mosni. Egy idő múlva magas ára miatt elhagytam a chlorina liquida-t, s a sokkal olcsóbb chlormészre tértem át”.

Valójában nem volt ilyen egyszerű a folyamat, eleinte alapos, szappanos kézmosással próbálkozott, csak fokozatosan jött rá a klór alkalmazásának hatásosságára. Semmelweis még nem ismerhette a baktériumokat, fertőzéseket, ő abból indult ki, hogy a klóros víz eltünteti a kézről a hullaszagot, ezért lehet hatásos. Manapság már minden orvosi beavatkozás előtt megtörténik a fertőtlenítés, legalább klóros vízzel, de a legtöbb esetben már fejlettebb technológiákat, szereket alkalmaznak.

> tovább olvasom

Gábor Dénes és a holográfia

A 3D megjelenítő magyar feltalálója

Gábor Dénes

Gábor Dénes és a róla készült hologram

Gábor Dénes, a XX. századdal egyidős, kivételes tehetségű mérnök-fizikus, feltaláló, tudós és humanista volt. Saját szavaival „egyikeként azon szerencsés fizikusoknak, akik láthatták saját gondolatukat, amint az a fizika egy tekintélyes fejezetévé nőtte ki magát”, kortársait meghaladva ismerte fel „a technológiában rejlő kihívást”, az „ember és gép” viszonyának mélyrehatóan társadalomalakító fejlődését. „Mindezidáig az ember a természettel állt szemben, mostantól a saját természetével fog szemben állni” – rögzíti a felismerést.

A „féktelen” technikai fejlődés közepette – s annak tudásvágytól fűtött, kreatív apostolaként – munkássága egészét mégis áthatja a boldogságközpontú, nyugodt élet utáni vágy és törekvés.

Gábor Dénes, kora tudósaihoz hasonlóan arra kereste a választ, hogy miképp éljenek úgy a tudománnyal, hogy ne éljenek vissza vele. Több művét szenteli az újszerű civilizációs „trilemmának”, a nukleáris háború, a túlnépesedés és a „tétlen kényelem korszakának” veszélyeire hívja fel a figyelmet és stratégiát vázol fel ezen problémák megoldására.

Gábor Dénes hozzájárulása a kihívások leküzdéséhez konkrét és módszertani jellegű: a felvilágosult társadalom viszonya a feltalálók megtestesítette mentális és intellektuális erőforrásokhoz, a megújulás kötelező irányai a kézművességtől az oktatáson át a szigorú oksági viszonnyal szemben a valószínűségi láncolatokra támaszkodó előrejelzési technikáig, mind-mind hagyományozható érték.

Élete

1900. június 5-én Budapest Terézváros városrészében született Günszberg Dénes néven. Két testvére volt: György (1901), Endre (1903).

Gábor Dénes hologram

Gábor Dénes a holográfia elméletének bemutatása.

Elemi iskolai tanulmányait a Szemere utcai elemi népiskolában, a középiskolát a Budapesti V. ker. Markó utcai Magyar Királyi Állami Főreáliskolában végezte. 1918. március 6-án érettségizett. 1918. március 15-én behívták katonának, az észak-itáliai fegyverszünet után tért haza.

Novemberben beiratkozott a Magyar királyi József nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem gépészmérnöki osztályába. 1920-tól Berlinben tanult tovább a charlottenburgi Technische Hochschule elektromérnöki karán. Itt rendszeresen látogatta a tudományegyetem előadásait, többek között Albert Einstein szemináriumát, mely Szilárd Leó kezdeményezésére jött létre, és aki az előadásokra meghívta Wigner Jenőt, Neumann Jánost és Gábor Dénest. Később a magyar baráti kör Polányi Mihállyal, Kösztler Artúrral bővült. 1924-ben mérnöki diplomát szerzett Berlinben.

Tudományos munkássága

1927-ben disszertációjában tranziens jelenségek rögzítése érdekében az oszcillográf érzékenységének növelését dolgozta ki. 1927-1932-ig Siemensstadtban, a Siemens és Halske kutatólaboratóriumában, 1932-1933-ig pedig Erlangenben, a Siemens-Reiniger-Veifa nevű cégnél dolgozott. 1933-ban hazatért Magyarországra. 1933-1934-ig az Egyesült Izzó kutatólaboratóriumában a gázkisülés fizikájával foglalkozott. 1934-ben végleg letelepedett Angliában. 1934-1948-ig a British Thomson-Houston Társaság kutatólaboratóriumában dolgozott Rugbyben.

Hologram, holográfia

A hologram feltalálásának kronológiája.

1947-ben itt találta fel a holográfiát, amiért később Nobel-díjat kapott, azonban 1960-ig, a lézer feltalálásáig nem terjedhetett el találmánya. 1949-1958-ig az Imperial College-ban elektronikát adott elő. 1956-ban a Royal Society a tagjává választotta. 1958-1967-ig az alkalmazott elektronfizika professzora volt az Imperial College-ban.

1967-ben nyugalomba vonult, majd részt vett a Római Klub alapításában. „A holografikus módszer feltalálásáért és a kifejlesztéséhez való hozzájárulásáért1971-ben megkapta a fizikai Nobel-díjat. 1974-ben súlyos agyvérzést szenvedett. 1979. február 9-én hunyt el Londonban.

Holográfia

A holográfia egy képrögzítő eljárás, mely segítségével – látszólag – minden információt tárolni lehet. A hologramok segítségével olyan speciális zárjegyek készíthetők, melyek másolása lehetetlen, mivel a reprodukció csak az eredeti kép birtokában lehetséges technikailag.

Az eljárás segítségévek háromdimenziós képek készíthetők, melyek realisztikus hatást keltenek a nézők számára.

Szakirodalom:

Szigeti Balázs. Aki két dimenzióban három dimenziósan láttat: Gábor Dénes. – p. 173-178. In: Diákok a tudományos kutatás kapujában, ISBN 963-9276-43-X

Gábor Dénes, a mérnök-fizikus / Kovács László. – Szombathely : Savaria Univ. Press, cop. 2005. – 87 p. : ill., részben színes ; 20 cm. – (Dissertationes Savarienses)

Gábor Dénes / T. E. Allibone ; [ford. Gősiné Greguss Anna] ; [közread. a Novofer Alapítvány a Műszaki-Szellemi Alkotásért]. – [Budapest] : Novofer Alapítvány, [2004]. – [2], 123 p. ; 20 cm

Gábor Dénes emléklemez [elektronikus dok.] / szerk. Füstöss László és Horváth Péter ; … szerzői Árvayné Kucsera Judit [et al.] ; [közread. az] OMIKK. – [Budapest] : OMIKK, cop. 2000. – 1 CD-ROM ; 12 cm

Gábor Dénes, 1900-1979 [elektronikus dok.] / főszerk. Horváth Péter ; … szerzői Árvayné Kucsera Judit [et al.]. – [Budapest] : OMIKK, cop. 2000. – 1 CD-ROM ; 12 cm. – (A magyar tudomány és technika nagyjai)

Holográfia és humanizmus : a Nobel-díjas Gábor Dénes / szerk. Garay Tóth János, Nagy Ferenc ; [kiad. a Novofer Alapítvány …]. – Budapest : Novofer Alapítvány : Better, 1998 Budapest : MTESZ. – 92 p. : ill. ; 24 cm

> tovább olvasom

Jedlik Ányos és találmányai

Jedlik Ányos fényképe

Jedlik Ányos

Az elektromotor, a dinamóelv és a szódavíz feltalálója

Az emberiség történetében, a tudomány és technika fejlődésében az egyik legnagyobb ugrást az elektromos áram „megszelídítése” jelentette. A villamos eszközök kezdeti lassú terjedés után mára a számítógépek segítségével tervezett berendezések elárasztották a világot, megkönnyítették az emberi kapcsolatokat. A számítógépes hálózatok segítségével a földgolyó túloldalán élőkkel is online kapcsolat létesíthető. A modern informatika kialakulásának feltétele volt az elektromos áram munkára fogása, melyben Jedlik Ányos komoly eredményeket ért el, többek között a villanymotor elődjének elkészítésével, amelyet ő maga így nevezett: forgony, villamdelejes önforgony.

Magyar nyelvű tudományosság

Az elektromosság alkalmazásával felgyorsuló fejlődés a 19. században Magyarországot is elérte, de itt eleinte csak Jedlik Ányos foglalkozott annak kutatásával.

Pannonhalmán lépett be a Szent Benedek-rendbe, ezért a rend győri filozófiai tanfolyamán tanulhatott. 1822-ben doktori címet szerzett matematikából, filozófiából és történelemből szigorlatozva. Az 1844-es évig az oktatási intézmények és a tudományosság nyelve a latin volt, ő volt az első, aki magyar nyelven tanította diákjait. Mivel rendkívül fontosnak tartotta a szemléltetést, saját maga készített megfelelő eszközöket, és ennek köszönhetően készített el több hasznos találmányt is.

Jedlik találmányai

Jedlik Ányos találmányain – egyes vélemények szerint – messziről látszik, hogy alkotójuk kedvteléssel készítette őket. A fizikatanár leleményes módon szemléltette az elméleti kérdéseket, s közben korát megelőző felfedezéseket tett.

Az elektromotor

Jedlik Ányos munkásságának eredményei szerteágazók, polihisztornak nevezhetjük. Elsősorban tanár volt, aki fő feladatának a tudás szakszerű, teljes átadását tartotta, de sokan gondolják őt mérnöknek is. A tanár be akarta mutatni diákjainak az elektromágnesek forgását, miközben megalkotta a szemléltetőeszközt, rájött, hogy áramvezető is foroghat másik áramvezető körül.

első elektromotor

Jedlik Ányos elektromotorja, a “villamdelejes önforgony”

Részben szemléltetési célból, részben saját szórakoztatására készítette el a kortársak, Ampére, Faraday, Schweiger kísérleteinek másolatát. A szükséges kellékeket és eszközöket a győri mesterekkel készíttette el. Kísérleteit alapos gondossággal lejegyezte, füzetében a 290-es sorszám alatt került be az elektromotor leírása (egy elektromágneses áramot vezető drót egy hasonló elektromágneses körül folytonosan forgó mozgást foganatosít).

Sokszorozó tekercsben áramváltással forgó villamdelej

Jedlik Ányos találmányairól 1831-ben készített leltárt, amikor a pozsonyi királyi akadémia fizikatanárának nevezték ki. A leltárban található eszközök még nem a szó szoros értelmében vet motorok, mert a forgórész egy tűn forgott. A villanymotor létrehozásához a tűt csapágyra kell cserélni. Jedlik saját bevallása szerint a villanymotor többféle modelljét is elkészítette, ahol szolenoid forog a multipliktorban, ahol a keret forog a tekercs körül, ahol mindketten forognak egymás körül és ahol egy tekercs forog egy másik felett. Ezt 1886. február 18-án kelt levelében írja le, amit 1902-ben jelentetett meg Heller Ágost nyomtatásban.

A szódavíz

Többé-kevésbé ismert tény, hogy Jedlik Ányos készített először szódavizet nagyüzemileg. Már győri éveiben foglalkozott a szénsavas víz előállításával, 1830-ban publikálta először módszerét. 1841-ben már a továbbfejlesztett módszerrel gyártott vízzel kínálta a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók II. pesti nagygyűlésén megjelenteket. 1842-ben már öt napszámos készítette a savanyúvizet pesti üzemében.

Jedlik szódavíz

Szódavíz készítésének leírása

 

Irodalom:

Jedlik Ányos, a parasztfiúból lett fizikus / Koczkás Gyula. – Budapest : Szikra, 1946. – 11 p. ; 20 cm. – (Szabad Föld könyvtára ; 18.)

Jedlik Ányos István élete és alkotásai, 1800-1895 / Ferenczy Viktor. – Győr : Győregyházmegyei Alap Ny., 1936-1939. – 4 db ; 24 cm

A százesztendős elektromotor : Jedlik Ányos emlékezetére / [Pogány Béla]. – Budapest : Egyet. Ny., 1928. – p. 393-397. : ill. ; 25 cm

Epizódok Jedlik Ányos életéből / Mayer Farkas ; [sajtó alá rend. Gazda István] ; [szerk., szó- és névmagyarázatokkal ell. Székács István] ; [közrem. Bodorné Sipos Ágnes] ; [közread. a] Jedlik Ányos Társaság. – 2., jav. kiad. – Budapest : Jedlik Á. Társ., 2010. – 194 p. : ill. ; 24 cm

> tovább olvasom