Gábor Dénes és a holográfia

A 3D megjelenítő magyar feltalálója

Gábor Dénes

Gábor Dénes és a róla készült hologram

Gábor Dénes, a XX. századdal egyidős, kivételes tehetségű mérnök-fizikus, feltaláló, tudós és humanista volt. Saját szavaival „egyikeként azon szerencsés fizikusoknak, akik láthatták saját gondolatukat, amint az a fizika egy tekintélyes fejezetévé nőtte ki magát”, kortársait meghaladva ismerte fel „a technológiában rejlő kihívást”, az „ember és gép” viszonyának mélyrehatóan társadalomalakító fejlődését. „Mindezidáig az ember a természettel állt szemben, mostantól a saját természetével fog szemben állni” – rögzíti a felismerést.

A „féktelen” technikai fejlődés közepette – s annak tudásvágytól fűtött, kreatív apostolaként – munkássága egészét mégis áthatja a boldogságközpontú, nyugodt élet utáni vágy és törekvés.

Gábor Dénes, kora tudósaihoz hasonlóan arra kereste a választ, hogy miképp éljenek úgy a tudománnyal, hogy ne éljenek vissza vele. Több művét szenteli az újszerű civilizációs „trilemmának”, a nukleáris háború, a túlnépesedés és a „tétlen kényelem korszakának” veszélyeire hívja fel a figyelmet és stratégiát vázol fel ezen problémák megoldására.

Gábor Dénes hozzájárulása a kihívások leküzdéséhez konkrét és módszertani jellegű: a felvilágosult társadalom viszonya a feltalálók megtestesítette mentális és intellektuális erőforrásokhoz, a megújulás kötelező irányai a kézművességtől az oktatáson át a szigorú oksági viszonnyal szemben a valószínűségi láncolatokra támaszkodó előrejelzési technikáig, mind-mind hagyományozható érték.

Élete

1900. június 5-én Budapest Terézváros városrészében született Günszberg Dénes néven. Két testvére volt: György (1901), Endre (1903).

Gábor Dénes hologram

Gábor Dénes a holográfia elméletének bemutatása.

Elemi iskolai tanulmányait a Szemere utcai elemi népiskolában, a középiskolát a Budapesti V. ker. Markó utcai Magyar Királyi Állami Főreáliskolában végezte. 1918. március 6-án érettségizett. 1918. március 15-én behívták katonának, az észak-itáliai fegyverszünet után tért haza.

Novemberben beiratkozott a Magyar királyi József nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem gépészmérnöki osztályába. 1920-tól Berlinben tanult tovább a charlottenburgi Technische Hochschule elektromérnöki karán. Itt rendszeresen látogatta a tudományegyetem előadásait, többek között Albert Einstein szemináriumát, mely Szilárd Leó kezdeményezésére jött létre, és aki az előadásokra meghívta Wigner Jenőt, Neumann Jánost és Gábor Dénest. Később a magyar baráti kör Polányi Mihállyal, Kösztler Artúrral bővült. 1924-ben mérnöki diplomát szerzett Berlinben.

Tudományos munkássága

1927-ben disszertációjában tranziens jelenségek rögzítése érdekében az oszcillográf érzékenységének növelését dolgozta ki. 1927-1932-ig Siemensstadtban, a Siemens és Halske kutatólaboratóriumában, 1932-1933-ig pedig Erlangenben, a Siemens-Reiniger-Veifa nevű cégnél dolgozott. 1933-ban hazatért Magyarországra. 1933-1934-ig az Egyesült Izzó kutatólaboratóriumában a gázkisülés fizikájával foglalkozott. 1934-ben végleg letelepedett Angliában. 1934-1948-ig a British Thomson-Houston Társaság kutatólaboratóriumában dolgozott Rugbyben.

Hologram, holográfia

A hologram feltalálásának kronológiája.

1947-ben itt találta fel a holográfiát, amiért később Nobel-díjat kapott, azonban 1960-ig, a lézer feltalálásáig nem terjedhetett el találmánya. 1949-1958-ig az Imperial College-ban elektronikát adott elő. 1956-ban a Royal Society a tagjává választotta. 1958-1967-ig az alkalmazott elektronfizika professzora volt az Imperial College-ban.

1967-ben nyugalomba vonult, majd részt vett a Római Klub alapításában. „A holografikus módszer feltalálásáért és a kifejlesztéséhez való hozzájárulásáért1971-ben megkapta a fizikai Nobel-díjat. 1974-ben súlyos agyvérzést szenvedett. 1979. február 9-én hunyt el Londonban.

Holográfia

A holográfia egy képrögzítő eljárás, mely segítségével – látszólag – minden információt tárolni lehet. A hologramok segítségével olyan speciális zárjegyek készíthetők, melyek másolása lehetetlen, mivel a reprodukció csak az eredeti kép birtokában lehetséges technikailag.

Az eljárás segítségévek háromdimenziós képek készíthetők, melyek realisztikus hatást keltenek a nézők számára.

Szakirodalom:

Szigeti Balázs. Aki két dimenzióban három dimenziósan láttat: Gábor Dénes. – p. 173-178. In: Diákok a tudományos kutatás kapujában, ISBN 963-9276-43-X

Gábor Dénes, a mérnök-fizikus / Kovács László. – Szombathely : Savaria Univ. Press, cop. 2005. – 87 p. : ill., részben színes ; 20 cm. – (Dissertationes Savarienses)

Gábor Dénes / T. E. Allibone ; [ford. Gősiné Greguss Anna] ; [közread. a Novofer Alapítvány a Műszaki-Szellemi Alkotásért]. – [Budapest] : Novofer Alapítvány, [2004]. – [2], 123 p. ; 20 cm

Gábor Dénes emléklemez [elektronikus dok.] / szerk. Füstöss László és Horváth Péter ; … szerzői Árvayné Kucsera Judit [et al.] ; [közread. az] OMIKK. – [Budapest] : OMIKK, cop. 2000. – 1 CD-ROM ; 12 cm

Gábor Dénes, 1900-1979 [elektronikus dok.] / főszerk. Horváth Péter ; … szerzői Árvayné Kucsera Judit [et al.]. – [Budapest] : OMIKK, cop. 2000. – 1 CD-ROM ; 12 cm. – (A magyar tudomány és technika nagyjai)

Holográfia és humanizmus : a Nobel-díjas Gábor Dénes / szerk. Garay Tóth János, Nagy Ferenc ; [kiad. a Novofer Alapítvány …]. – Budapest : Novofer Alapítvány : Better, 1998 Budapest : MTESZ. – 92 p. : ill. ; 24 cm

> tovább olvasom

QWERTZ magyar billentyűzetkiosztás

A magyar billentyűkiosztás eltér az angoltól

QWERTZ Magyar billentyűzet kiosztás

Magyar QWERTZ billentyűzet ékezetes betűgombokkal

A röviden QWERTZ vagy kicsit hosszabban QWERTZU betűsorral megnevezett billentyűzetkiosztás széles körben elterjedt. A magyar nyelvterületen a felhasználók által gyakran magyarnak nevezett számítógépes és írógépes billentyűkiosztás azonban német eredetű és főként a germán nyelvek használati területein, illetve Közép-Európában elterjedt, szemben az angol eredetű nemzetközi kiosztással. A név a klaviatúra bal felső sarának első öt, illetve hat betűjéből származik: Q, W, E, R, T, Z – ezt megtoldva +U.

A “magyar billentyűzet” az angolra alapozott nemzetközi QWERTY billentyűzetkiosztástól leginkább csak a “Z” és az “Y” felcserélésében tér el. A csere oka vélhetően az, hogy mert a német nyelvben a Z többször fordul elő, mint az Y, illetve mert a T és a Z a német szavakban sokszor egymás mellett szerepel.

A magyar klaviatúra további és tényleges sajátossága, hogy az ékezetes magánhangzók külön billentyűkön helyezkednek el, vagyis

a qwertz alapú magyar billentyűzet kiosztás szerepelteti az összes magyar ékezetes magánhangzót, továbbá az angolhoz képest felcseréli a Z és az Y betűket.

Az eltérésnek pontosan nyomon követhető technikatörténeti háttere van: az írógépek és nyomdai szedőgépek korában a technológia német közvetítéssel érkezett Magyarországra, és ebből a kiosztásból alakult ki a későbbi magyar betűelrendezés. Az asztali számítógépek, majd a laptopok és tabletek virtuális billentyűzete ezt örökölte meg. Történetileg a rövid ékezetes magánhangzókat a mechanikus írógépek terjedésével a magyar elrendezés a német kiosztáshoz hasonlóan helyezi el a tasztatúrán. Ezeken túlmenően szerepel a betűgombok közt az Á, É, Í, Ó, Ú, Ű.

Magyar laptop billentyűzet

QWERTY angol billentyűzet

Angol QWERTY billentyűzet kiosztása

Laptop vásárlásakor az első szempont a minőség és a teljesítmény. De aki a magyar nyelv használatához szokott, az odafigyel a betűkínálatra és a kiosztásra is. Az asztali számítógépek esetében kisebb a gond, utólag vásárolt klaviatúra is azonnal csatlakoztatható, a laptop esetében a billentyűzetet csak szervizben tudják kicserélni. Kaphatók kiváló notebookok magyar betűsorral, de speciálisabb igények esetén  érdemesebb lehet az angol klaviatúrás változatot megvásárolni és billentyűzetmatricák felragasztásával állítani elő a magyar billentyűzetet.

QWERTZ / QWERTY

Számítógépes technológia – hardver eszközök. A magyar billentyűzetkiosztás abban különbözik az angoltól, hogy külön gombokon szerepelteti az összes magyar ékezetes magánhangzót, továbbá az angol klaviatúrához képest felcseréli a Z és az Y betűk pozícióját a tasztatúrán. Ennek az a technikatörténeti oka, hogy a könyvnyomtatás európai elterjedésével a nyomdai szedőgépek ( majd jóval később a személyes használatra szánt mechanikus írógépek) – mint know how – német és holland (azaz szintén germán) közvetítéssel érkeztek a történelmi Magyarország területére. fólia - ékezetes magyar billentyűk A magyar hosszú ékezetes magánhangzók sokáig csak  három leütést igénylő kombinációval voltak megjeleníthetők a hagyományos klaviatúrák segítségével. Laptopok esetében billentyűzetfólia vagy matrica alkalmazásával is kialakíthatunk ékezetes billentyűket. A legtöbb szervizműhelyben használt klaviatúrát is vásárolhatunk, illetve a weben számtalan honlap kínál ilyeneket megvásárlásra. Mindig keressük az optimális megoldást.