Az első golyóstoll is magyar találmány

bíró lászló golyóstolla

A golyóstoll lelke

A kézírásos feljegyzések és üzenetek írásának egyik nagy úttörője volt a magyar újságíró, aki feltalálta a golyóstollat, ennek köszönhetően sokkal könnyebbé, gyorsabbá vált a szövegírás. Bíró László Józsefet fő találmányához, a golyóstollhoz újságírói pályája nyújtotta az inspirációt.

1933-34-ben szerkesztője volt a Hongrie – Magyarország – Hungary című, elsősorban művészeti jellegű folyóiratnak, majd ennek megszűnése után az Előre című lap munkatársa lett. Szerkesztői tevékenysége során annyit bosszankodott a töltőtollak problémás használhatóságán, hogy új írószer kiötlésén kezdett elmélkedni. A nyomdákban megfigyelve a rotációs hengerek egyenletes, folyamatos munkáját ötlött fel benne, hogy ezen az elven, egy tintával telt cső végéből hengerrel, ill. golyóval lehetne a folyadékot papírra vetni.

Az ötlettől az egyszerűen használható és olcsó írószer elterjedéséig azonban több mint öt év telt el fejlesztéssel. Kísérleteit már nem Magyarországon végezte. 1939-ben kénytelen volt Párizsba, majd onnan Argentínába menekülni, ahol az anyagi források mellett a marketing lehetőségek is jobbak voltak.

Természetesen a golyóstollnak is van előzménye, és ez is népes szakembergárda és számos szponzor bevonásával készült el. Azt az ötletet, hogy a tintát a papírra vékony cső végére helyezett golyó vigye át, már 1888-ban szabadalmaztatta John Loud Amerikában. Ez a toll azonban nem volt használható, és nem gyártották. Wilhelm Braun 1912-ben „golyóval író töltőtoll”-ra kapott szabadalmat Németországban, de ez az ötlet sem valósult meg. G. L. Lorenz „Mungo” néven szabadalmaztatott Drezdában egy golyóstoll változatot, amit gyártottak is, mintadarabjait a lipcsei vásáron árusították. Sajnos csak néhány napig voltak használhatóak. Wenczel Climes cseh szabadalma 1935-től szintén használhatatlan volt. Vele Bíró László kapcsolatba lépett, és megvette tőle az opciót.

A használható golyóstoll előállításához tökéletes golyókra volt szükség, amelyeket Svájcból és Jugoszláviából próbált beszerezni. Később az argentínai gyártáshoz B. L. egy svéd céggel készíttette a szükséges golyókat az írószerébe. A megfelelő sűrűségű tinta kikísérletezésében testvére, Bíró György volt segítségére. > tovább olvasom

A Magyar, aki elküldte az első tömeges üzenetet

Telefon hálózat elvi felépítése

Puskás csillagpontos telefonhálózata

Puskás Tivadar fedezte fel a kommunikációs központok jelentőségét

Ha elküldünk egy üzenetet, alapvető igényünk, hogy a lehető legrövidebb időn belül megkapja a címzett. Leggyorsabban az SMS, az e-mail, az internetes üzenetküldők érnek célba. Ha azt mondom: telefon, mobiltelefon, mindenkinek Bell és Edison neve ugrik be. A telefonkészüléket Bell találta fel, Edison pedig tökéletesítette azt, szénmikrofon találmánya segítségével.

Puskás Tivadar az Edison művek alkalmazottjaként javaslatot tett az „üzenetközpont”, telefonközpont kialakítására. Ő volt a világon az első, aki arra gondolt, hogy egy központi „gépen” keresztül egyszerre több előfizetőhöz juttassanak el, tömegesen üzeneteket.

Az első európai telefonközpontot Párizsban nyitotta meg Puskás Tivadar 1879-ben. Ez annyira sikeres volt, hogy a központ létesítésének jogát Európa valamennyi államának eladta, Franciaország és Magyarország kivételével.

A legnagyobb sikert a párizsi nagyopera előadásainak vezetékes közvetítése hozta 1881-ben.  A sikerre való tekintettel a rendszert Pesten is be akarta vezetni, de ez akkor még nem sikerült. 1892-ben mutatták be a dalműtelefont Budapesten, mely az első tömeges hírközlési és üzenettovábbító rendszer is volt egyben. A mai napig hasonló elven működik a telefonszolgáltatás, az Internet, az SMS küldés.

Az első jelentős hír, melyet nagy tömegek a telefon segítségével kaptak meg, a telefonhírmondó feltalálójának, Puskás Tivadarnak 1893-as halálhíre volt. Mi magyarok, őt tartjuk a telefonos hírközlés és a telefonközpont feltalálójának, de találmánya túlmutatott korán, és nyomait felfedezhetjük a korszerű SMS gateway központok rendszerében is.

A húrelmélet alapja a holográfia

Hologram kivetülés.

A hologramban leírható a világegyetem

Mi Magyarok, hajlamosak vagyunk arra, hogy minden találmányt a magunkénak mondjunk, magyarosítsunk. Jó példa erre Verne Gyula neve, akiről gyerekkoromban sokáig azt hittem, hogy magyar volt. Persze sok mindenben van részigazság, hiszen ha azt állítjuk, hogy az SMS üzenet küldés magyar találmány, akkor ezt azzal magyarázhatjuk, hogy Puskás Tivadar nélkül nem is létezhetne a mobil telekommunikáció.

Hogyan kerül a húrelméletbe a magyar agy?

Remélem, sokan tudják, hogy a húrelmélet alapját szolgáló, a világ sajátos leképezésének módszerét, a holográfiát, egy magyar tudós, Gábor Dénes fedezte fel. S tette mindezt a legnehezebb háborús időkben. Szomorú, hogy életrajza sok helyen úgy kezdődik, hogy magyar származású angol elektromérnök. Ez azonban érthető, mivel Magyarországon csak a hologram elméletét sikerült kidolgoznia, a kísérleti megvalósításra Angliában került sor.

Gábor Dénes módszere elfogadja az elektronmikroszkóp nyújtotta tökéletlen, de minden információt tartalmazó képet, és optikai úton korrigálja azt. A hologram, a fényképpel ellentétben, a tárgyról jövő összes információt leképezési hiba nélkül tartalmazza, tehát a fény mintha magáról a tárgyról érkezne, azaz pl. három dimenzióban érzékelhető.

Módszeréért többszöri felterjesztés után 1971-ben Nobel-díjat kapott, a „holográfiai módszer felfedezéséért és fejlesztéséhez való hozzájárulásért” indoklással.

Idősebb korára megbecsült tudósként több egyetem is díszdoktorává avatta, később filozófiai kérdésekkel kezdett foglalkozni.

A holográfia felfedezése hozzájárult a világról alkotott képünk megváltoztatásához, véleményem szerint a mobiltelefon és az internet felfedezéséhez mérhető. A hologram létrehozásának elmélete, a világegyetem leírásának elméletére is hatást gyakorolt. > tovább olvasom