Jedlik Ányos és találmányai

Jedlik Ányos fényképe

Jedlik Ányos

Az elektromotor, a dinamóelv és a szódavíz feltalálója

Az emberiség történetében, a tudomány és technika fejlődésében az egyik legnagyobb ugrást az elektromos áram „megszelídítése” jelentette. A villamos eszközök kezdeti lassú terjedés után mára a számítógépek segítségével tervezett berendezések elárasztották a világot, megkönnyítették az emberi kapcsolatokat. A számítógépes hálózatok segítségével a földgolyó túloldalán élőkkel is online kapcsolat létesíthető. A modern informatika kialakulásának feltétele volt az elektromos áram munkára fogása, melyben Jedlik Ányos komoly eredményeket ért el, többek között a villanymotor elődjének elkészítésével, amelyet ő maga így nevezett: forgony, villamdelejes önforgony.

Magyar nyelvű tudományosság

Az elektromosság alkalmazásával felgyorsuló fejlődés a 19. században Magyarországot is elérte, de itt eleinte csak Jedlik Ányos foglalkozott annak kutatásával.

Pannonhalmán lépett be a Szent Benedek-rendbe, ezért a rend győri filozófiai tanfolyamán tanulhatott. 1822-ben doktori címet szerzett matematikából, filozófiából és történelemből szigorlatozva. Az 1844-es évig az oktatási intézmények és a tudományosság nyelve a latin volt, ő volt az első, aki magyar nyelven tanította diákjait. Mivel rendkívül fontosnak tartotta a szemléltetést, saját maga készített megfelelő eszközöket, és ennek köszönhetően készített el több hasznos találmányt is.

Jedlik találmányai

Jedlik Ányos találmányain – egyes vélemények szerint – messziről látszik, hogy alkotójuk kedvteléssel készítette őket. A fizikatanár leleményes módon szemléltette az elméleti kérdéseket, s közben korát megelőző felfedezéseket tett.

Az elektromotor

Jedlik Ányos munkásságának eredményei szerteágazók, polihisztornak nevezhetjük. Elsősorban tanár volt, aki fő feladatának a tudás szakszerű, teljes átadását tartotta, de sokan gondolják őt mérnöknek is. A tanár be akarta mutatni diákjainak az elektromágnesek forgását, miközben megalkotta a szemléltetőeszközt, rájött, hogy áramvezető is foroghat másik áramvezető körül.

első elektromotor

Jedlik Ányos elektromotorja, a “villamdelejes önforgony”

Részben szemléltetési célból, részben saját szórakoztatására készítette el a kortársak, Ampére, Faraday, Schweiger kísérleteinek másolatát. A szükséges kellékeket és eszközöket a győri mesterekkel készíttette el. Kísérleteit alapos gondossággal lejegyezte, füzetében a 290-es sorszám alatt került be az elektromotor leírása (egy elektromágneses áramot vezető drót egy hasonló elektromágneses körül folytonosan forgó mozgást foganatosít).

Sokszorozó tekercsben áramváltással forgó villamdelej

Jedlik Ányos találmányairól 1831-ben készített leltárt, amikor a pozsonyi királyi akadémia fizikatanárának nevezték ki. A leltárban található eszközök még nem a szó szoros értelmében vet motorok, mert a forgórész egy tűn forgott. A villanymotor létrehozásához a tűt csapágyra kell cserélni. Jedlik saját bevallása szerint a villanymotor többféle modelljét is elkészítette, ahol szolenoid forog a multipliktorban, ahol a keret forog a tekercs körül, ahol mindketten forognak egymás körül és ahol egy tekercs forog egy másik felett. Ezt 1886. február 18-án kelt levelében írja le, amit 1902-ben jelentetett meg Heller Ágost nyomtatásban.

A szódavíz

Többé-kevésbé ismert tény, hogy Jedlik Ányos készített először szódavizet nagyüzemileg. Már győri éveiben foglalkozott a szénsavas víz előállításával, 1830-ban publikálta először módszerét. 1841-ben már a továbbfejlesztett módszerrel gyártott vízzel kínálta a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók II. pesti nagygyűlésén megjelenteket. 1842-ben már öt napszámos készítette a savanyúvizet pesti üzemében.

Jedlik szódavíz

Szódavíz készítésének leírása

 

Irodalom:

Jedlik Ányos, a parasztfiúból lett fizikus / Koczkás Gyula. – Budapest : Szikra, 1946. – 11 p. ; 20 cm. – (Szabad Föld könyvtára ; 18.)

Jedlik Ányos István élete és alkotásai, 1800-1895 / Ferenczy Viktor. – Győr : Győregyházmegyei Alap Ny., 1936-1939. – 4 db ; 24 cm

A százesztendős elektromotor : Jedlik Ányos emlékezetére / [Pogány Béla]. – Budapest : Egyet. Ny., 1928. – p. 393-397. : ill. ; 25 cm

Epizódok Jedlik Ányos életéből / Mayer Farkas ; [sajtó alá rend. Gazda István] ; [szerk., szó- és névmagyarázatokkal ell. Székács István] ; [közrem. Bodorné Sipos Ágnes] ; [közread. a] Jedlik Ányos Társaság. – 2., jav. kiad. – Budapest : Jedlik Á. Társ., 2010. – 194 p. : ill. ; 24 cm

> tovább olvasom

QWERTZ magyar billentyűzetkiosztás

A magyar billentyűkiosztás eltér az angoltól

QWERTZ Magyar billentyűzet kiosztás

Magyar QWERTZ billentyűzet ékezetes betűgombokkal

A röviden QWERTZ vagy kicsit hosszabban QWERTZU betűsorral megnevezett billentyűzetkiosztás széles körben elterjedt. A magyar nyelvterületen a felhasználók által gyakran magyarnak nevezett számítógépes és írógépes billentyűkiosztás azonban német eredetű és főként a germán nyelvek használati területein, illetve Közép-Európában elterjedt, szemben az angol eredetű nemzetközi kiosztással. A név a klaviatúra bal felső sarának első öt, illetve hat betűjéből származik: Q, W, E, R, T, Z – ezt megtoldva +U.

A “magyar billentyűzet” az angolra alapozott nemzetközi QWERTY billentyűzetkiosztástól leginkább csak a “Z” és az “Y” felcserélésében tér el. A csere oka vélhetően az, hogy mert a német nyelvben a Z többször fordul elő, mint az Y, illetve mert a T és a Z a német szavakban sokszor egymás mellett szerepel.

A magyar klaviatúra további és tényleges sajátossága, hogy az ékezetes magánhangzók külön billentyűkön helyezkednek el, vagyis

a qwertz alapú magyar billentyűzet kiosztás szerepelteti az összes magyar ékezetes magánhangzót, továbbá az angolhoz képest felcseréli a Z és az Y betűket.

Az eltérésnek technikatörténeti háttere van: az írógépek és nyomdai szedőgépek korában a technológia német közvetítéssel érkezett Magyarországra, és ebből a kiosztásból alakult ki a későbbi magyar betűelrendezés. Az asztali számítógépek, majd a laptopok és tabletek virtuális billentyűzete ezt örökölte meg. Történetileg a rövid ékezetes magánhangzókat a mechanikus írógépek terjedésével a magyar elrendezés a német kiosztáshoz hasonlóan helyezi el a tasztatúrán. Ezeken túlmenően szerepel a betűgombok közt az Á, É, Í, Ó, Ú, Ű.

Magyar laptop billentyűzet

QWERTY angol  billentyűzet

Angol QWERTY billentyűzet kiosztása

Laptop vásárlásakor az első szempont a minőség és a teljesítmény. De aki a magyar nyelv használatához szokott, az odafigyel a betűkínálatra és a kiosztásra is. Az asztali számítógépek esetében kisebb a gond, utólag vásárolt klaviatúra is azonnal csatlakoztatható, a laptop esetében a billentyűzetet csak szervizben tudják kicserélni. Kaphatók kiváló notebookok magyar betűsorral, de speciálisabb igények esetén  érdemesebb lehet az angol klaviatúrás változatot megvásárolni és billentyűzetmatricák felragasztásával állítani elő a magyar billentyűzetet.

QWERTZ / QWERTY

Számítógépes technológia – hardver eszközök. A magyar billentyűzetkiosztás abban különbözik az angoltól, hogy külön gombokon szerepelteti az összes magyar ékezetes magánhangzót, továbbá az angol klaviatúrához képest felcseréli a Z és az Y betűk pozícióját a tasztatúrán. Ennek az a technikatörténeti oka, hogy a könyvnyomtatás európai elterjedésével a nyomdai szedőgépek ( majd jóval később a személyes használatra szánt mechanikus írógépek) – mint know how – német és holland (azaz szintén germán) közvetítéssel érkeztek a történelmi Magyarország területére. fólia - ékezetes magyar billentyűk A magyar hosszú ékezetes magánhangzók sokáig csak  három leütést igénylő kombinációval voltak megjeleníthetők a hagyományos klaviatúrák segítségével. Laptopok esetében billentyűzetfólia vagy matrica alkalmazásával is kialakíthatunk ékezetes billentyűket.

Magyar startup segítheti az orvostudományt

Keresés tudomány

Keresés a tudományos publikációk között.

Az orvosi tanulmányok keresését könnyítené a HubScience

A felmérések szerint naponta mintegy négyezer publikáció születik csak orvosi témakörökben, melyet a kutatók képtelenek hatékonyan feldolgozni. A szimpla áttekintése is lehetetlen ennyi írott anyagnak, a tudományos feldolgozás pedig képtelenség. Egy magyar fejlesztés most alapjaiban változtathatja meg a tudományos szakirodalmakkal való foglalkozást.

A HubScience elnevezésű szoftver a tudományos szakirodalmak feldolgozását szeretné forradalmasítani és segít a releváns adatok kinyerésében, minőségi adatbázisok létrehozásában.

Felmerül a kérdés, hogy miért kell egy keresőprogram, ha a Google hatékonyan keres. A most kifejlesztett szoftver nem csupán egyszerű keresést végez, hanem képes feltárni az információk közti egyedi összefüggéseket is.

A külföldi szakirodalmakban történő keresés azért fontos a gyógyszeriparban, hogy egyes, költséges kutatásokat ne kelljen újra elvégezni. A tudományos publikációk többsége 5-15 év alatt kimegy a köztudatból, pedig lehet, hogy a korábban végzett kutatási anyagokban értékes információk szerepelnek az új gyógyszerek fejlesztői számára.

A kutatások alapján, a szakirodalom megfelelő feldolgozását követően fejlesztett gyógyszerek 5-10%-al olcsóbban készültek el, ami az 1-2 milliárd dolláros költségvetésnél komoly tétel.

Ha a HubsCience sikereket és eredményeket ér el az orvostudományban, úgy más területen is rendkívül gyorsan adaptálható, tehát a magyar startup egy valódi kincsesbányára találhat.

Az érdeklődők a program weboldalán, regisztráció után ingyenesen kipróbálhatják annak működését. Van 33 dolláros havi díjjal használható, névre szóló licence is, de a maximális csomag díjazásáért már személyesen kell felvenni a kapcsolatot a készítőkkel.

A Google kereső marketing és üzletpolitikáját ismerő szakemberek úgy vélekednek, hogy csak idő kérdése, hogy a hasonló startupok programjai elveszítsék jelentőségüket, hiszen a gépi tanulás tökéletesítését követően bármilyen tudományágban használható lesz a keresőóriás szoftvere.

> tovább olvasom

A Z generáció és a laptophasználat

Laptop kijelzőre meredve és billentyűzeten zongorázva

z generáció - laptop használat

A Z generáció tagjainak élete elképzelhetetlen laptop nélkül, létszükségletük az azonnali információszerzés – Z nemzedék – a digitális bennszülöttek

A Z generáció megítélése ambivalens. Egyesek szerint ez a zsenik nemzedéke, más szerint ők azok, akik nem akarnak dolgozni. Valószínűleg mindkét vélekedés meghatározó szereplői a szülők, akik még nem a számítógépek és az internet világában nőttek fel, így munkának ha már nem is azt tekintik, hogy az ember túrja a földet vagy kalapácsával ver valamit, de az mégis zsigeri érzésük, hogy az dolgozik, aki korán reggel bemegy a munkahelyére. Aki délután 2-kor kel, mert hajnali 5-ig a laptopja előtt rontotta az egészségét, az nem végezhet tisztességes munkát. Ugyanakkor nemcsak naplopónak, hanem zseninek is gondolják gyerekeiket, hiszen a minitorra meredve és a billentyűzeten boszorkányos gyorsasággal zongorázva olyasmiket oldanak meg percek alatt, amivel idősebb szivarok napok alatt sem végeznének.

Online személyiség – internetes identitás

A Z nemzedék legegyszerűbb meghatározása, hogy ők az Y generáció utáni korosztály. Gyerekek, kamaszok – vagy már nagyrészt fiatal felnőttek. Valami nincs velük rendben – az “igazi” felnőttek nagy része aggódik, mások homokba dugják a fejüket, és örülnek, hogy a gyerek a szobájában ül a notebook előtt van, nem pedig füvet szív vagy partidrogtól felajzva mulat valahol. Eközben egyre több agresszív hatás is éri őket: a látszat ellenére nincs könnyű gyerekkoruk, zaklatják egymást és őket is zaklatják az értetlenek.  A fogyasztói társadalom hatásait sem kikerülni, sem megváltoztatni nem tudják, ugyanakkor ez a világ frusztrálja őket. A társadalom-lélektani és akár a szaporodó klinikai tapasztalatok nem sok jót sejtetnek, de ritkán segítenek abban, hogy megértsük az online személyiség és az internetes identitás mibenlétét, szerepét, a naphosszat a neten lógók agyában végbemenő kognitív folyamatok változásait, valamint a családi-iskolai érzelmi folyamatokat, amelyek nem ritkán viselkedészavarokat mutatnak a generáció tagjainál az offline világban. Mindenkinek van története arra is, hogyan idegenedett el egy zégenerációs a családjától…Nehezen illeszkednek be, a magyar fiatalok körében végzett első reprezentatív felmérés szerint a Z generáció már munkába állt tagjainak több mint harmada csupán néhány hónapot tölt munkahelyén: azonnal továbbállnak, ha valamiért nem tetszik a munkahelyük.

A fentinél pontosabb definíció szerint a Z generációba azok tartoznak, akik 1995 után születtek. Ők az úgynevezett digitális bennszülöttek, számukra veleszületett tulajdonság az internethasználat, a mobiltelefon és laptop nélkül szinte nem képesek létezni: az információk azonnali elérése alapvető szükséglet számukra, fontosabb, mint az étkezés.

Holnap indítok egy laptopszervizt…

A Z nemzedékhez tartozó fiatalok jövőbeli terveit tekintve első helyen szerepel a saját vállalkozás indítása (leginkább persze profi programozó stúdió, informatikai szolgáltatások – alkalmazott tudomány, menő okostelefonok forgalmazás, elit laptopszerviz, szuper webáruház…). Az első magyar reprezentatív felmérés alapján a korosztály 13 százaléka ugyanakkor egyelőre semmilyen hosszú távú tervvel nem rendelkezik. Ami azt is jelenti, hogy 87 százalékuk viszont igen. Holnap talán nyitok egy laptopszervizt, mindent tudok a notebookokról. Apple, Acer, Lenovo – nekem mindegy, bármelyiket megjavítom – nyilatkozta egy 15 éves, aki azt is pontosan tudta, ki és mikor tervezte az első hordozható számítógépet… Öntudatban, célratörésben tehát minden frusztráció és depresszív hajlam ellenére nincs hiány.

Hetedik generációs Intel laptop processzorok

Core i7 hetedik generáció

A hetedik generációs Intel processzor

i3, i5 vagy i7-es processzort vásároljak?

A személyi számítógépek és a laptopok alapvető és legfontosabb hardver egysége, alkatrésze a processzor. A szabály az, hogy a rendszer egészének sebességét a leggyengébb alkatrész sebessége határozza meg, a processzor azonban mindig is meghatározója és mérőfoka volt az asztali számítógépeknek és a laptopoknak.

A modern laptopokban speciális processzorokat szerelnek a gyártók, melyek sebességét, teljesítményét a fogyasztás csökkentése érdekében visszaveszik. Az egyik legjelentősebb, közkedvelt processzorgyártó az Intel, melynek csúcsprocesszorai a jelenleg 7. szériánál, tehát 7. generációnál tartó i3, i5 és i7-es processzorok.

A hetedik generációs, laptopba szánt processzorokat Kaby Lake Y és U jelöléssel tesztelte az Intel. A mobil számítógépek számára 4,5 és 15 wattos TDP mutatóval rendelkező modelleket szánja a cég. A laptopok számára ideális processzorok jelenleg a Core i7-7500U, a Core i5-7200U és a Core i7-7100U típusok lehetnek, melyek két Hyper-Threadinget támogató processzormagot tartalmaznak és kétblokkos, kétszer 12-es grafikus moduljuk van.

A laptopokba szánt hetedik generációs processzor magok közül a legalacsonyabb fogyasztási paraméterekkel rendelkezők m előjelet kapnak, például: m3-7Y30, melynek paraméterei – 1,0/2,6 GHz, 2/4, 4 MB, 615 300/900 MHz 4,5 W.

A hetedik generációs, laptopba szánt Intel processzorok esetében a Core i5 és Core i7 csak a Hyper-Threading hiányában és az árban különbözik egymástól.

A hagyományos számítógépek és laptopok mellett készültek laptop szerver állomásokba szánt processzorok is, Xeonok, amelyek 45 wattos 2+2-esek,  a grafikus gyorsító kapott pár olyan extra tanúsítványt, ami a munkaállomásoknál gyakran használt 3D tervezőkörnyezeteknél elengedhetetlen.

A hetedik generációs Core i3-asok 2017-ben valamivel gyengébb teljesítményűek lettek, ami az árban is meglátszik. Az olcsóság feltehetően annak köszönhető, hogy a processzormag mellé szerényebb képességű vezérlőchipet építettek. Kevesebb a SATA (4 helyett 2) és az USB 3.0 (6 helyett 4) portot kezel, nem támogatja a PCI Express 3.0-t és a RAID-et. Egyszerűbb laptopok esetében ebből valószínűleg nem lesz gond, de az M.2 SSD-k behuzalozásánál az eltérő vezérlőchip miatt lehet, hogy komolyabb laptopoknál vagy mini PC-knél megszűnik majd a Core i3-as alternatíva.

> tovább olvasom

Digitális Esélyegyenlőség Konferencia

Budapesten 2007-ben tartották az első Digitális Esélyegyenlőség (DE!) konferenciát

A Digitális Esélyegyenlőség (DE!) programja

digitális esély egyelőség - konferenciaA program lényegéről a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság honlapjáról értesülhetünk. Az ott olvasható leírás, mondhatni hitvallás szerint a civil társadalom iránti szakmai felelősségvállalásának tudatában indította a Társaság (mármint a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság – NJSZT) a mozgalom tartalmát is kifejező Digitális Esélyegyenlőség néven azt a széles társadalmi elfogadottságra és támogatottságra apelláló mozgalmat, amelynek célja az, hogy rövid időn belül Magyarországon és az azzal határos régiókban is mindenki teljes értékű tagja lehessen az információs társadalomnak: a számítógép és a világháló használatának lehetősége és képessége lakhelyétől, anyagi helyzetétől és társadalmi pozíciójától függetlenül, valamint nemi identitásra, fajra, etnikai és vallási hovatartozásra tekintet nélkül mindenki rendelkezésére állhasson.

A program kidolgozói szerint a digitális esélyegyenlőség megteremtése az életminőség és a versenyképesség jelentős javulását eredményezi. A cél össztársadalmi program megvalósításával érhető el. A programnak tartalmaznia kell egyrészt az ország területének a versenyszféra által biztosan nem érintett legalább 10%-án történő állami finanszírozású infrastrukturális beruházásokat; másrészt figyelembe kell vennie azt is, hogy a fogalom alatt nem csak a PC- és internet-használathoz szükséges tudást, képességeket értjük ma már, hanem egyfajta digitális műveltséget és online műveletekben való széles körű jártasságot.

Ezen túl ide tartozik a kritikai gondolkodás, az információk különböző forrásból való összegyűjtése, rendezése és elemzése-értékelése, más emberek több csatornán való elérhetőségének kezelése, az önkifejezés lehetőségei egy digitális környezetben, a hagyományos tartalmak digitális formában való támogatása, kiegészítése is. Egy hálózatra kapcsolt asztali számítógép vagy személyi PC-ként működő laptop önmagában nagyon kevés ahhoz, hogy valaki megtalálja a számára releváns tartalmú  információkat, szolgáltatásokat az online szférában, ehhez sok gyakorlás, és az ezáltal elsajátítható új tudások, személyes tapasztalat útján beszerezhető készségek szükségesek.

A digitális esélyegyenlőség egyik legfőbb záloga, hogy a lakosság digitális írástudásának a fejlesztése egyértelműen prioritást élvezzen az oktatásban. Az ennek keretében működő képzési formák segítségével a számítógéppel (asztali PC-n, notebookon, esetleg táblagépen) végzett munka hatékonyságának gazdasági mutatókkal is jól kifejezhető növekedése mellett többek között az is elérhető, hogy a társadalom legszélesebb rétegei válhassanak az e-közigazgatás valódi és aktív ügyfeleivé, ezáltal az információs társadalom teljes jogú tagjaivá. Ez a tudás lehetőséget teremt arra is – és ez talán még fontosabb – hogy valódi igények fogalmazódjanak meg az e-szolgáltatások fejlesztésére, bővítésére is.

Digitális Esélyegyenlőség Konferencia

2016-ban immár tizedik alkalommal került sor a témában tartott szakmai tanácskozásra.

10. DE! konferencia – Gondolkodom, tehát…?

Az esemény időpontja: 2016. nov. 29. 10.00 – 17.00 | Helyszín: Danubius Hotel Gellért
Az NJSZT 2016.ban jubileumi, tizedik alkalommal rendezte meg a Digitális Esélyegyenlőség konferenciát

„Gondolkodom, tehát …?” címmel.

A szakmai tanácskozás szinopszisa: Az infokommunikáció fejlődésének megállíthatatlan gyorsulása közepette ma még aktuálisabb a kérdés: hogyan és mit kell tennünk, hogy a fejlődés eredményeit élvezhessük. Az is nagyon fontos, hogy mire kell különösen vigyázni annak érdekében, hogy továbbra se kelljen tartanunk a munkánkat elvevő és/vagy a mesterséges intelligenciájukkal az embereket maguk alá gyűrő robotoktól, hogyan használhatjuk az önvezető autókat, milyen segítséget kaphatunk az egészségügyben, betekintést nyerhetünk Watson működésébe és további izgalmas kérdésekre kereshetjük közösen a választ.

A konferencia néhány előadása: Szerző – Cím – tartalmi kivonat (szinopszis)

Bőgel György: Gépek és emberek

A technológiai fejlődés kétségtelenül a jólét forrása. Bár az előző évszázad technikai újításai sokak életét megváltoztatták, a keletkező új szakmák és állások általában jobbak voltak a régieknél és több jövedelmet is biztosítottak a munkavállalóknak. A szegénységet ugyan nem sikerült felszámolni, de a mai statisztikák is azt bizonyítják, hogy az általános életszínvonal növekszik. Számíthatunk arra, hogy ez a trend az elkövetkező évtizedekben is töretlenül folytatódik? A technológiai fejlődés mai csúcstermékei az egyre intelligensebb robotok. Vajon milyen társadalmi változásokat idéznek majd elő ezek az okos gépek, mi közük van az esélyegyenlőséghez? Furcsa korban élünk: a technika rohamléptekkel fejlődik, elvileg nyitott lenne a kapu az általános jólét felé, mégis sokan úgy érzik, hogy a helyzetük bizonytalan, a kilátásaik ellentmondásosak, a világban új feszültséggócok keletkeznek. Az előadás a technika és a társadalom fejlődése közötti összefüggés egyes fontos és figyelemre méltó sajátosságaira igyekszik rámutatni.

Csepeli György: Befejezetlen evolúció

Az előadásban az ember által létrehozott, korábban ember által ellátott funkciók végzésére képes működések tömeges megjelenésének társadalmi következményeit tárgyalom. Az a kérdés, hogy a mesterséges intelligencia megjelenése, az önfejlesztő robotok munkálkodása kiszorítja-e vagy kiegészíti az embert, aki eleve befejezetlenül, meghatározatlanul, genetikai programokkal összehangolt környezet nélkül érkezett a világba, melynek alakítójaként meg kellett határoznia magát. Az emberarcú techno struktúra az evolúció új foka, vagy csupán az eredeti emberi meghatározatlanság kihívásaira adott kulturális folyamat új állomása?

Dr. Haidegger Tamás: Robotok az emberért – orvosi robotok

A robotika és azon belül is az orvosi robotika az egyik leggyorsabban fejlődő alkalmazási terület, és minden előrejelzés szerint a nyugati világban az Y generáció mindegyik tagján már fognak robotok elvégezni valamilyen diagnosztikai vagy gyógyító beavatkozást. Míg 20 éven keresztül gyakorlatilag egyetlen cég egyetlen teleoperációs rendszere uralta a világot, az elmúlt pár évben szinte felrobbant a piac, és gyártók tucatjai, mind a nagyobb cégek, mind pedig innovatív kisvállalkozások fogtak bele orvosi robotok fejlesztésébe. Mind a rehabilitációs robotika, mind pedig a sebészrobotika területén átütő eredmények várhatók. A most fejlesztés alatt álló autonóm rendszerek alapvetően meg fogják változtatni az ember és a gépek kapcsolatát. Az előadás részletesen bemutatja és taglalja a jelenlegi és a közeljövőben várható orvosi robotok által kínált lehetőségeket és potenciált.

Takács Árpád: A jövő luxusa: hús-vér sofőrök?

Az autóipari technológiák fejlettségének köszönhetően az önvezető autózás ma már nem csak a jövő fikciója. A nemzetközi fejlesztési, szabályozási és szociális trendek mind azt mutatják, hogy gyermekeink, unokáink már egy olyan világban nőnek fel, melyet ez az új technológia – a rádió, televízió és személyi számítógép után – alapjaiban renget majd meg. Mit adnak majd nekünk az önvezető autók, és milyen feltételei vannak bevezetésüknek az autózás köré épülő társadalmunkban? Mire képes a mesterséges intelligencia, mit lát és hogyan hoz döntéseket a jármű, és lehet-e ügyesebb, biztonságosabb az embernél? Az előadásban a technológia jelenlegi állásának bemutatása mellett a fenti kérdések is megválaszolásra kerülnek.

Sepp Norbert: Kognitív számítógépek: Mit gondolsz, Watson?

Az IBM Watson rendszere – amelyet a kognitív gépek első példányának tekintünk – a közelmúlt egyik legérdekesebb fejlesztése. A kognitív számítógépekről szóló előadásban nemcsak azt igyekszem bemutatni, mi a technológia alapja, hogyan segít megoldhatatlannak tűnő problémák sikeres megragadásában, és miként alakítja most és a közeljövőben hétköznapjainkat, hanem arra is invitálom a közönséget, hogy próbáljuk meg emberi gondolkodásunkkal értelmezni a gépi kogníciót, vázolni az ember-gép együttműködés kereteit, és feltárni, mit kell tennünk azért, hogy a mesterséges intelligencia, melyben hihetetlenül potenciál rejlik, ne csússzon ki az ellenőrzésünk alól.

Charaf Hassan: A szoftver ereje

Exponenciális világban élünk. Az IKT meghatározó, horizontális szerepet tölt be, az IKT felhordó ereje felelős a más szakterületek versenyképességének biztosításáért. Az alkalmazások és szolgáltatások iránt folyamatosan növekvő mennyiségi és minőségi igényekkel, ipari és társadalmi elvárásokkal szembesülünk. A mobileszközök képessége nő; a felhőszolgáltatások terjednek és izmosodnak; a dolgok internete (IoT) átszövi az ipart (4.0) és mindennapjainkat; hatalmas mennyiségű adatot gyűjtünk és elemzünk; a viselhető digitális eszközök terjednek; városaink, otthonaink, környezetünk, autóink egyre „okosabbak” lesznek. Mindennek mozgató ereje a jó minőségű, integrált rendszerekben, a szoftver vezérelt megoldásokban rejlik. A hallgatók és szakemberek érdeke, hogy naprakész, stabil és a jövőjükhöz kapcsolódó alapos tudást kapjanak a képzésekben. A vállalatok pedig ilyen képességű szakemberekre vágynak, ezért a piaci szükségleteket behozzák a K+F központba. Tehát, mindenkinek érdeke a zökkenőmentes együttműködés. Az összekötő kapocs a központ (oktatók, kutatók, fejlesztők) akiknek óriási a felelősségük abban, hogy a tudásáramlás körforgását fenntartsák.


Digitális Esélyegyenlőség Konferencia Budapest, DE!-program. A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság szakmai tanácskozása. Az információs társadalom és a digitális írástudás | laptop használat ajánlott: prezentációk | tizedik digitális esélyegyenlőség konferencia, DE! program Budapest, számítógép, PC, notebook – laptopról vezérelt előadás, prezentáció, videó | tudomány, informatika, számítástechnika társadalom, oktatás, információ, X Y Z generáció

Laptop az oktatásban

laptop kommunikáció generáció

Tömegesen használják a laptopot az oktatásban.

Fantasztikus lehetőség vagy túlzott kontroll?

Az informatikai eszközök, a digitális világ a hétköznapjainkat is behálózta. A játék és szórakozás után az oktatás szervezését is informatikai alapokra helyezik. A laptop és okostelefon segítségével megvalósulhat a valós idejű kommunikáció a tanárok és szülők között, erről írt Tobisch Márta Infokommunikációs eszközök a pedagógus és szülő kapcsolatában címmel tanulmányt, mely a digitális_de_degeneracio 2.0 című kötetben jelent meg és a Z generációval foglalkozik.

Az írás rámutat arra, hogy a laptop, az internet és az okostelefon még annyira új kommunikációs csatornák az iskolai gyakorlatban, hogy nem lehetnek hagyományai, az általános ajánlások mellett a tanárok és oktatók kreativitásán múlik, hogyan használják. A tanár-szülő viszony mellett jelentősen megváltoztatja a diák-tanár kapcsolatát is az új kapcsolati forma.

Az informatikai eszközök terjedése sokak szemében az elszemélytelenedést vetette fel, míg a tapasztalatok alapján az okostelefon, laptop és internet segíti a gyakoribb személyes találkozások kialakulását is, mivel jelentősen fejleszti és megnöveli az oktatásban résztvevők kapcsolattartását. A laptopot és a szervereket már nem csak az otthoni szórakoztatásra használjuk, hanem az iskolában is komoly szerepet kapnak.

A személyes megjelenést azok hanyagolják, akik korábban sem tudtak vagy akartak az iskolába látogatni. A szülői értekezletről küldött összefoglalók valamint a tanulókról készített beszámolók azonban e-mailben eljutnak a szülőhöz, ezért az információk nagyobb mennyiségben áramolhatnak, mint korábban. Azok a szülők, akik az internet előtti időszakban is ellátogattak a szülői értekezletre, most i megjelennek függetlenül attól, hogy egy laptop segítségével megtudhatnak mindent gyermekül előmeneteléről.

Az internet, a laptop és az okostelefon az időpont egyeztetés és az adminisztratív ügyek bonyolításának hatékony módszere, mely nélkülözhetetlenné vált az oktatásszervező munkafolyamatok során. Az új csatornák megjelenése tehát nem a régi személyes találkozások szerepét veszik át, hanem olyan dolgok megbeszélésére és kommunikálására nyújt eszközt, melyek korábban nem léteztek, fel sem merültek.

digitalis_de_generacio 2.0 / szerk. szekszardi.julia. – Budapest : Underground, 2012. – 366 p.

> tovább olvasom

Kövesd laptopon a második magyar műholdat

Maszat laptop USB

A magyar műhold adásának vevőkészüléke laptophoz.

A MASAT-1 USB-s kézi vevője

Az első magyar műhold, a MASAT-1 2012. február 13-a és 2015. január 10-e között keringett a föld körül. A mindössze 1 kg tömegű és 10 cm él hosszúságú kocka műhold a tudományos kísérletek mellett színes fényképeket is készített a földről, és azokat sikeresen visszajuttatta a földi állomásra, a Budapesti Műszaki Egyetemen kialakított szervizközpontba. A műholddal való kommunikációt egyedülállóan oldották meg, a világ rádióamatőreit kérték meg, hogy továbbítsák a műhold által küldött információkat.

A telemetria adatok vételének kidolgozásakor olyan rendszert akartak létrehozni, melyet a további műholdak felbocsájtásánál is használhatnak majd. A 70 centiméteres sávon működő adásokat bármely rádióamatőr könnyűszerrel veheti és egy laptop segítségével, a műhold honlapjáról letöltött dekódoló szoftver segítségével visszaküldheti a fejlesztőknek.

A MASAT-2 adásának vételére is alkalmas az a kis eszköz, melyet az első műholdhoz terveztek és egy laptop segítségével működtethető. A föld körül keringő műhold adásának vételéhez elegendő egy egyszerű Yagi antenna vagy egy házilag barkácsolt mérőszalag antenna.

Ha a laptop, antenna és USB egységet kiegészítjük egy gyorsulás és mágneses tér érzékelővel, akkor a GPS koordinátáink alapján a laptopra telepített szoftver meghatározza, hogy milyen irányba kell fordítanunk az antennát, hogy foghatjuk a magyar műhold adását.

A MASAT-1-hez készült eszközt jelenleg nem lehet már megvásárolni és a MASAT-2 műhold fellövése is bizonytalan, de reméljük lehetőségünk nyílik majd kipróbálni az űrből érkező jelek dekódolását laptop segítségével.

> tovább olvasom

Az első magyar informatikusok, kibernetikusok

számítógép laptop könyv

A számítógép-tudományról, a kibernetikáról szóló könyv.

A számítógép-tudományról egyes szám első személyben

A mai okostelefonok és laptopok hétköznapi eszközzé válásáig hosszú és rögös út vezetett, melyhez a magyar kutatók, tudósok munkája is jelentősen hozzájárult. A Typotex kiadó gondozásában megjelent kiadvány az első magyar „kibernetikusokkal” készített interjúkat adja közre. Kornai András szerkesztésének köszönhetően a magyar informatika fejlődésének jelentősebb pillanataival ismerkedhetünk meg, visszaemlékezések révén.

A kötetben szereplő visszaemlékezéseket a „szakma nagy öregjei” vetették billentyűzetre, laptopra. A szerkesztő kérésének megfelelően nem csak a magyar informatika, kibernetika eseményeiről mesélnek, hanem arról is számot adnak, hogy milyen jelentős felfedezéseket tettek az első magyar kibernetikusok.

A XX. század elején, a magyar számítógép-tudomány hőskorában a tudományos szakzsargon még kibernetika néven tartotta számon a számítógépet, a laptopot és az internetet létrehozó tudományágat. A kötetben egyes szám első személyben visszaemlékező tudósoktól megtudhatjuk, milyen furcsa szerkezetekkel segítették a világot és Magyarországot az „informatizálódás” rögös útján.

Bakonyi Péter arról mesél, hogy milyen számítógépe-hálózati kutatások folytak a Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetben, közismertebb nevén a SZTAKI-ban.

Csaba László az x.25 interfészű csomagkapcsolt adathálózat kidolgozásáról is mesél visszaemlékezéseiben.

Dömölki Bálint arról mesél, hogy milyen volt részt venni az első magyarországi számítógép kifejlesztésében, az M3 létrehozásában, az MTA Kibernetikai Kutatócsoportjának tagjaként.

A kötetben olvashatjuk még: Dörnyei József, Drasny József, Findler Miklós, Gergely Tamás, Gécseg Ferenc, Gyárfás András, Havass Miklós, Kovács Győző, Obádivics J. Gyula, Pesti Lajos, Pompéry Béla, Uhrin Béla, Vámos Tibor gondolatait.

A laptop gyártásához vezető úttörő munkákról tehát eben a könyvben olvashatunk:
A számítógép-tudományról egyes szám első személyben / szerk. Kornai András. – [Budapest] : Typotex, cop. 2013. – 346 p.

> tovább olvasom

Világhírű magyar informatikai cég

Adat mentés laptop szerver

Adatmentés Magyarországon professzionális szervizben.

Laptop tulajdonosok is számíthatnak rá

A laptopok és személyi számítógépek egyik legkomolyabb hibája az adatvesztés. A hordozható táskaméretű számítógépek, a laptopok előnye hordozhatóságukban rejlik, viszont az utazások közben könnyen sérülhet a hardver, amely az elvégzett munka során létrehozott adatok elvesztésével járhat.

A számítógépeken és laptopokon tárolt adatok sérülése esetén csak szervizben, speciális körülmények között lehet visszanyerni azokat. Világszinten az egyik legismertebb magyarországi adatmentő cég a KÜRT Információbiztonsági és Adatmentő Zrt. Az 1989-es alapítás után rövid időn belül váltak világhírűvé és a föld legtávolabbi pontjairól érkeztek hozzájuk elromlott adattárolók, PC-k és laptopok.

A cég alapítója és tulajdonosa Kürti Sándor, aki eredetileg vegyészmérnökként foglalkozott a vállalati technológiai folyamatok automatizálásával. Az adatmentés területén elért sikerek után felismerve az informatikai technológiák változását, a mobil eszközök és berendezések megjelenése után, a nagy sávszélességű internetkapcsolat megjelenésével áttértek a távolsági adatmentésre, az utóbbi években pedig forgalmuk nagy részét az adatvédelemmel kapcsolatos tanácsadás teszi ki.

Az informatikai eszközökön: laptopokon, szervereken és mobil meghajtókon tárolt adatok esetében igaz az, hogy sokkal olcsóbb és egyszerűbb az adatvesztés megelőzése, mint az utólagos adat visszaállítás és adatmentés.

A cég a távol keleti cunami, a New Orleans-i árvíz és a 2001. szeptember 11-ei terrortámadás után is felajánlotta adatmentési kapacitásait, a tragédiákban megsérült számítógépek és laptopokon tárolt adatok visszanyerésére.

A magyarországi profitorientált munka mellett a hétköznapi informatikai kultúra fejlesztéséért is sokat tett az alapító. A Népszabadság Computer Technika mellékletében állandó rovatban mutatták be a munkájuk során szerzett tapasztalatokat. Általános következtetésként elmondhatjuk, hogy az adatvesztések fő oka, legyen szó szerverről, személyi számítógépről vagy laptopról, az emberi lustaság, butaság és a kicsinyesség. Néha minimális anyagi ráfordítással lehetne biztonságosabb környezetben tartani a meglévő adatokat, máskor egy kattintáson és néhány perc türelmen múlt az elveszített adat Gigabájtok tömege. > tovább olvasom