Az első magyar távíróvonal

Távíró első magyar

Hortobágyi távíróvezeték oszlopa

170 éve küldhetünk üzenetet Magyarországon

Az okostelefonok és mobiltelefonok kialakulásához és elterjedéséhez rögös út vezetett. Ma már természetes, hogy bármelyik pillanatban küldhetünk és fogadhatunk SMS üzenetek tömegeit. A mobiltelefon elődje a vezetékes telefon, melynek közvetlen előde a távíróvonal.

Magyarországon az első távíróvonalat 1847-ben helyezték üzeme. December 26-án küldhettek elektromosság segítségével üzeneteket, ezt tekintjük az SMS küldés elődjének. A távíróvonalat természetesen az osztrák kormány építtette ki Bécs és Prága között, ennek egyik leágazása érkezett Magyarországra, a Gasendorf-Marchegg-Pozsony útvonalon. Az első magyar távíróvonal üzemeltetését a hadsereg szakemberei végezték, ők bonyolították az üzenetek küldését.

A távíró vonal mint információtovábbító eszköz a vasút infrastruktúrájára települt rá, ezért üzemeltetését és kiépítését is a vasúti alkalmazottak végezték a továbbiakban. A távíróvonal rögzítés nélküli rézhuzal volt, melyet egyszerűen átfűztek a szigetelőkön kialakított lyukakon. A szigetelőket 7,5 méter magas oszlopokon rögzítették, melyeket 48 méterenként ástak a földbe. Az oszlopokon a sziketelőket tartóvasakkal rögzítették.

Az első magyar távíróvonal és a pozsonyi állomás 1848. június 12.-én küldte és fogadta az utolsó üzenetet, mivel a magyar forradalom miatt az osztrák hivatalnokokat visszarendelték. A szabadságharc miatt az újbóli üzembe helyezés nem történhetett meg.

> tovább olvasom

WikiProjectben készítik Magyarország mobiltelefon-hálózatának térképét

Mobiltelefon-torony térkép a Google rendszerében.

Mobiltelefon-torony térkép a Google rendszerében.

Te is térképezhetsz mobiltornyokat

Közösségi projekt keretében építik Magyarország helyi információkat tartalmazó térképét. A közösségi térképezés, adatgyűjtés a következő témákban folyik: határvonalak és települések, nemzetközi utak, vízi utak, vasutak, gyorsforgalmi utak, főutak, talajutak, kerékpárutak, turistautak, tömegközlekedés, gyalogos közlekedés, akadálymentesség térképezése, területfunkciók (erdők, mezők, lakott terület, iparterület stb.), mobiltelefon-tornyok.

Az első magyar közösségi feltérképezős projekt résztvevői Facebook csoportban, Meetup csoportban, Youtube csatornán, levelezőlistán és magyar nyelvű fórumon tartják a kapcsolatot. Alapvető eszközük sokáig a gps-es helymeghatározó volt, manapság okostelefont vagy mobil kommunikációval rendelkező tabletet használnak.

Miért kell a magyar mobiltornyokat feltérképezni?

A mobiltelefon-tornyok általában jól látható tereptárgyak, ezért feltérképezésük és jelölésük nagyban elősegíti a későbbi vizuális tájékozódást aktív okostelefon vagy egyéb helymeghatározó eszköz nélkül is, pusztán a térképre hagyatkozva.

A weboldal leírása szerint a project célja a hasznosság mellett a szórakozás is, hiszen gyakorlati jelentősége nincs annak, hogy meg tudjuk nézni, hogy milyen távolságra van tőlünk az a mobiltelefon-torony, amely segítségével telefonálunk vagy küldjük az SMS üzenetet.

Aki csatlakozni szeretne a mobiltelefon-torony felméréshez és adatszolgáltatáshoz, az itt teheti meg. A weboldalon részletes leírást találhatunk a mérések elvégzéséhez és az adatrögzítéshez. Érdekesség, hogy egy rövid ismertetőt is találunk a magyarországi mobiltelefon-tornyok formájáról és kinézetéről is, hogy vizuálisan is beazonosíthassuk azokat.

> tovább olvasom

A Magyar, aki elküldte az első tömeges üzenetet

Telefon hálózat elvi felépítése

Puskás csillagpontos telefonhálózata

Puskás Tivadar fedezte fel a kommunikációs központok jelentőségét

Ha elküldünk egy üzenetet, alapvető igényünk, hogy a lehető legrövidebb időn belül megkapja a címzett. Leggyorsabban az SMS, az e-mail, az internetes üzenetküldők érnek célba. Ha azt mondom: telefon, mobiltelefon, mindenkinek Bell és Edison neve ugrik be. A telefonkészüléket Bell találta fel, Edison pedig tökéletesítette azt, szénmikrofon találmánya segítségével.

Puskás Tivadar az Edison művek alkalmazottjaként javaslatot tett az „üzenetközpont”, telefonközpont kialakítására. Ő volt a világon az első, aki arra gondolt, hogy egy központi „gépen” keresztül egyszerre több előfizetőhöz juttassanak el, tömegesen üzeneteket.

Az első európai telefonközpontot Párizsban nyitotta meg Puskás Tivadar 1879-ben. Ez annyira sikeres volt, hogy a központ létesítésének jogát Európa valamennyi államának eladta, Franciaország és Magyarország kivételével.

A legnagyobb sikert a párizsi nagyopera előadásainak vezetékes közvetítése hozta 1881-ben.  A sikerre való tekintettel a rendszert Pesten is be akarta vezetni, de ez akkor még nem sikerült. 1892-ben mutatták be a dalműtelefont Budapesten, mely az első tömeges hírközlési és üzenettovábbító rendszer is volt egyben. A mai napig hasonló elven működik a telefonszolgáltatás, az Internet, az SMS küldés.

Az első jelentős hír, melyet nagy tömegek a telefon segítségével kaptak meg, a telefonhírmondó feltalálójának, Puskás Tivadarnak 1893-as halálhíre volt. Mi magyarok, őt tartjuk a telefonos hírközlés és a telefonközpont feltalálójának, de találmánya túlmutatott korán, és nyomait felfedezhetjük a korszerű SMS gateway központok rendszerében is.