Digitális Esélyegyenlőség Konferencia

Budapesten 2007-ben tartották az első Digitális Esélyegyenlőség (DE!) konferenciát

A Digitális Esélyegyenlőség (DE!) programja

digitális esély egyelőség - konferenciaA program lényegéről a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság honlapjáról értesülhetünk. Az ott olvasható leírás, mondhatni hitvallás szerint a civil társadalom iránti szakmai felelősségvállalásának tudatában indította a Társaság (mármint a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság – NJSZT) a mozgalom tartalmát is kifejező Digitális Esélyegyenlőség néven azt a széles társadalmi elfogadottságra és támogatottságra apelláló mozgalmat, amelynek célja az, hogy rövid időn belül Magyarországon és az azzal határos régiókban is mindenki teljes értékű tagja lehessen az információs társadalomnak: a számítógép és a világháló használatának lehetősége és képessége lakhelyétől, anyagi helyzetétől és társadalmi pozíciójától függetlenül, valamint nemi identitásra, fajra, etnikai és vallási hovatartozásra tekintet nélkül mindenki rendelkezésére állhasson.

A program kidolgozói szerint a digitális esélyegyenlőség megteremtése az életminőség és a versenyképesség jelentős javulását eredményezi. A cél össztársadalmi program megvalósításával érhető el. A programnak tartalmaznia kell egyrészt az ország területének a versenyszféra által biztosan nem érintett legalább 10%-án történő állami finanszírozású infrastrukturális beruházásokat; másrészt figyelembe kell vennie azt is, hogy a fogalom alatt nem csak a PC- és internet-használathoz szükséges tudást, képességeket értjük ma már, hanem egyfajta digitális műveltséget és online műveletekben való széles körű jártasságot.

Ezen túl ide tartozik a kritikai gondolkodás, az információk különböző forrásból való összegyűjtése, rendezése és elemzése-értékelése, más emberek több csatornán való elérhetőségének kezelése, az önkifejezés lehetőségei egy digitális környezetben, a hagyományos tartalmak digitális formában való támogatása, kiegészítése is. Egy hálózatra kapcsolt asztali számítógép vagy személyi PC-ként működő laptop önmagában nagyon kevés ahhoz, hogy valaki megtalálja a számára releváns tartalmú  információkat, szolgáltatásokat az online szférában, ehhez sok gyakorlás, és az ezáltal elsajátítható új tudások, személyes tapasztalat útján beszerezhető készségek szükségesek.

A digitális esélyegyenlőség egyik legfőbb záloga, hogy a lakosság digitális írástudásának a fejlesztése egyértelműen prioritást élvezzen az oktatásban. Az ennek keretében működő képzési formák segítségével a számítógéppel (asztali PC-n, notebookon, esetleg táblagépen) végzett munka hatékonyságának gazdasági mutatókkal is jól kifejezhető növekedése mellett többek között az is elérhető, hogy a társadalom legszélesebb rétegei válhassanak az e-közigazgatás valódi és aktív ügyfeleivé, ezáltal az információs társadalom teljes jogú tagjaivá. Ez a tudás lehetőséget teremt arra is – és ez talán még fontosabb – hogy valódi igények fogalmazódjanak meg az e-szolgáltatások fejlesztésére, bővítésére is.

Digitális Esélyegyenlőség Konferencia

2016-ban immár tizedik alkalommal került sor a témában tartott szakmai tanácskozásra.

10. DE! konferencia – Gondolkodom, tehát…?

Az esemény időpontja: 2016. nov. 29. 10.00 – 17.00 | Helyszín: Danubius Hotel Gellért
Az NJSZT 2016.ban jubileumi, tizedik alkalommal rendezte meg a Digitális Esélyegyenlőség konferenciát

„Gondolkodom, tehát …?” címmel.

A szakmai tanácskozás szinopszisa: Az infokommunikáció fejlődésének megállíthatatlan gyorsulása közepette ma még aktuálisabb a kérdés: hogyan és mit kell tennünk, hogy a fejlődés eredményeit élvezhessük. Az is nagyon fontos, hogy mire kell különösen vigyázni annak érdekében, hogy továbbra se kelljen tartanunk a munkánkat elvevő és/vagy a mesterséges intelligenciájukkal az embereket maguk alá gyűrő robotoktól, hogyan használhatjuk az önvezető autókat, milyen segítséget kaphatunk az egészségügyben, betekintést nyerhetünk Watson működésébe és további izgalmas kérdésekre kereshetjük közösen a választ.

A konferencia néhány előadása: Szerző – Cím – tartalmi kivonat (szinopszis)

Bőgel György: Gépek és emberek

A technológiai fejlődés kétségtelenül a jólét forrása. Bár az előző évszázad technikai újításai sokak életét megváltoztatták, a keletkező új szakmák és állások általában jobbak voltak a régieknél és több jövedelmet is biztosítottak a munkavállalóknak. A szegénységet ugyan nem sikerült felszámolni, de a mai statisztikák is azt bizonyítják, hogy az általános életszínvonal növekszik. Számíthatunk arra, hogy ez a trend az elkövetkező évtizedekben is töretlenül folytatódik? A technológiai fejlődés mai csúcstermékei az egyre intelligensebb robotok. Vajon milyen társadalmi változásokat idéznek majd elő ezek az okos gépek, mi közük van az esélyegyenlőséghez? Furcsa korban élünk: a technika rohamléptekkel fejlődik, elvileg nyitott lenne a kapu az általános jólét felé, mégis sokan úgy érzik, hogy a helyzetük bizonytalan, a kilátásaik ellentmondásosak, a világban új feszültséggócok keletkeznek. Az előadás a technika és a társadalom fejlődése közötti összefüggés egyes fontos és figyelemre méltó sajátosságaira igyekszik rámutatni.

Csepeli György: Befejezetlen evolúció

Az előadásban az ember által létrehozott, korábban ember által ellátott funkciók végzésére képes működések tömeges megjelenésének társadalmi következményeit tárgyalom. Az a kérdés, hogy a mesterséges intelligencia megjelenése, az önfejlesztő robotok munkálkodása kiszorítja-e vagy kiegészíti az embert, aki eleve befejezetlenül, meghatározatlanul, genetikai programokkal összehangolt környezet nélkül érkezett a világba, melynek alakítójaként meg kellett határoznia magát. Az emberarcú techno struktúra az evolúció új foka, vagy csupán az eredeti emberi meghatározatlanság kihívásaira adott kulturális folyamat új állomása?

Dr. Haidegger Tamás: Robotok az emberért – orvosi robotok

A robotika és azon belül is az orvosi robotika az egyik leggyorsabban fejlődő alkalmazási terület, és minden előrejelzés szerint a nyugati világban az Y generáció mindegyik tagján már fognak robotok elvégezni valamilyen diagnosztikai vagy gyógyító beavatkozást. Míg 20 éven keresztül gyakorlatilag egyetlen cég egyetlen teleoperációs rendszere uralta a világot, az elmúlt pár évben szinte felrobbant a piac, és gyártók tucatjai, mind a nagyobb cégek, mind pedig innovatív kisvállalkozások fogtak bele orvosi robotok fejlesztésébe. Mind a rehabilitációs robotika, mind pedig a sebészrobotika területén átütő eredmények várhatók. A most fejlesztés alatt álló autonóm rendszerek alapvetően meg fogják változtatni az ember és a gépek kapcsolatát. Az előadás részletesen bemutatja és taglalja a jelenlegi és a közeljövőben várható orvosi robotok által kínált lehetőségeket és potenciált.

Takács Árpád: A jövő luxusa: hús-vér sofőrök?

Az autóipari technológiák fejlettségének köszönhetően az önvezető autózás ma már nem csak a jövő fikciója. A nemzetközi fejlesztési, szabályozási és szociális trendek mind azt mutatják, hogy gyermekeink, unokáink már egy olyan világban nőnek fel, melyet ez az új technológia – a rádió, televízió és személyi számítógép után – alapjaiban renget majd meg. Mit adnak majd nekünk az önvezető autók, és milyen feltételei vannak bevezetésüknek az autózás köré épülő társadalmunkban? Mire képes a mesterséges intelligencia, mit lát és hogyan hoz döntéseket a jármű, és lehet-e ügyesebb, biztonságosabb az embernél? Az előadásban a technológia jelenlegi állásának bemutatása mellett a fenti kérdések is megválaszolásra kerülnek.

Sepp Norbert: Kognitív számítógépek: Mit gondolsz, Watson?

Az IBM Watson rendszere – amelyet a kognitív gépek első példányának tekintünk – a közelmúlt egyik legérdekesebb fejlesztése. A kognitív számítógépekről szóló előadásban nemcsak azt igyekszem bemutatni, mi a technológia alapja, hogyan segít megoldhatatlannak tűnő problémák sikeres megragadásában, és miként alakítja most és a közeljövőben hétköznapjainkat, hanem arra is invitálom a közönséget, hogy próbáljuk meg emberi gondolkodásunkkal értelmezni a gépi kogníciót, vázolni az ember-gép együttműködés kereteit, és feltárni, mit kell tennünk azért, hogy a mesterséges intelligencia, melyben hihetetlenül potenciál rejlik, ne csússzon ki az ellenőrzésünk alól.

Charaf Hassan: A szoftver ereje

Exponenciális világban élünk. Az IKT meghatározó, horizontális szerepet tölt be, az IKT felhordó ereje felelős a más szakterületek versenyképességének biztosításáért. Az alkalmazások és szolgáltatások iránt folyamatosan növekvő mennyiségi és minőségi igényekkel, ipari és társadalmi elvárásokkal szembesülünk. A mobileszközök képessége nő; a felhőszolgáltatások terjednek és izmosodnak; a dolgok internete (IoT) átszövi az ipart (4.0) és mindennapjainkat; hatalmas mennyiségű adatot gyűjtünk és elemzünk; a viselhető digitális eszközök terjednek; városaink, otthonaink, környezetünk, autóink egyre „okosabbak” lesznek. Mindennek mozgató ereje a jó minőségű, integrált rendszerekben, a szoftver vezérelt megoldásokban rejlik. A hallgatók és szakemberek érdeke, hogy naprakész, stabil és a jövőjükhöz kapcsolódó alapos tudást kapjanak a képzésekben. A vállalatok pedig ilyen képességű szakemberekre vágynak, ezért a piaci szükségleteket behozzák a K+F központba. Tehát, mindenkinek érdeke a zökkenőmentes együttműködés. Az összekötő kapocs a központ (oktatók, kutatók, fejlesztők) akiknek óriási a felelősségük abban, hogy a tudásáramlás körforgását fenntartsák.


Digitális Esélyegyenlőség Konferencia Budapest, DE!-program. A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság szakmai tanácskozása. Az információs társadalom és a digitális írástudás | laptop használat ajánlott: prezentációk | tizedik digitális esélyegyenlőség konferencia, DE! program Budapest, számítógép, PC, notebook – laptopról vezérelt előadás, prezentáció, videó | tudomány, informatika, számítástechnika társadalom, oktatás, információ, X Y Z generáció

Kövesd laptopon a második magyar műholdat

Maszat laptop USB

A magyar műhold adásának vevőkészüléke laptophoz.

A MASAT-1 USB-s kézi vevője

Az első magyar műhold, a MASAT-1 2012. február 13-a és 2015. január 10-e között keringett a föld körül. A mindössze 1 kg tömegű és 10 cm él hosszúságú kocka műhold a tudományos kísérletek mellett színes fényképeket is készített a földről, és azokat sikeresen visszajuttatta a földi állomásra, a Budapesti Műszaki Egyetemen kialakított szervizközpontba. A műholddal való kommunikációt egyedülállóan oldották meg, a világ rádióamatőreit kérték meg, hogy továbbítsák a műhold által küldött információkat.

A telemetria adatok vételének kidolgozásakor olyan rendszert akartak létrehozni, melyet a további műholdak felbocsájtásánál is használhatnak majd. A 70 centiméteres sávon működő adásokat bármely rádióamatőr könnyűszerrel veheti és egy laptop segítségével, a műhold honlapjáról letöltött dekódoló szoftver segítségével visszaküldheti a fejlesztőknek.

A MASAT-2 adásának vételére is alkalmas az a kis eszköz, melyet az első műholdhoz terveztek és egy laptop segítségével működtethető. A föld körül keringő műhold adásának vételéhez elegendő egy egyszerű Yagi antenna vagy egy házilag barkácsolt mérőszalag antenna.

Ha a laptop, antenna és USB egységet kiegészítjük egy gyorsulás és mágneses tér érzékelővel, akkor a GPS koordinátáink alapján a laptopra telepített szoftver meghatározza, hogy milyen irányba kell fordítanunk az antennát, hogy foghatjuk a magyar műhold adását.

A MASAT-1-hez készült eszközt jelenleg nem lehet már megvásárolni és a MASAT-2 műhold fellövése is bizonytalan, de reméljük lehetőségünk nyílik majd kipróbálni az űrből érkező jelek dekódolását laptop segítségével.

> tovább olvasom

Az első magyar távíróvonal

Távíró első magyar

Hortobágyi távíróvezeték oszlopa

170 éve küldhetünk üzenetet Magyarországon

Az okostelefonok és mobiltelefonok kialakulásához és elterjedéséhez rögös út vezetett. Ma már természetes, hogy bármelyik pillanatban küldhetünk és fogadhatunk SMS üzenetek tömegeit. A mobiltelefon elődje a vezetékes telefon, melynek közvetlen előde a távíróvonal.

Magyarországon az első távíróvonalat 1847-ben helyezték üzeme. December 26-án küldhettek elektromosság segítségével üzeneteket, ezt tekintjük az SMS küldés elődjének. A távíróvonalat természetesen az osztrák kormány építtette ki Bécs és Prága között, ennek egyik leágazása érkezett Magyarországra, a Gasendorf-Marchegg-Pozsony útvonalon. Az első magyar távíróvonal üzemeltetését a hadsereg szakemberei végezték, ők bonyolították az üzenetek küldését.

A távíró vonal mint információtovábbító eszköz a vasút infrastruktúrájára települt rá, ezért üzemeltetését és kiépítését is a vasúti alkalmazottak végezték a továbbiakban. A távíróvonal rögzítés nélküli rézhuzal volt, melyet egyszerűen átfűztek a szigetelőkön kialakított lyukakon. A szigetelőket 7,5 méter magas oszlopokon rögzítették, melyeket 48 méterenként ástak a földbe. Az oszlopokon a sziketelőket tartóvasakkal rögzítették.

Az első magyar távíróvonal és a pozsonyi állomás 1848. június 12.-én küldte és fogadta az utolsó üzenetet, mivel a magyar forradalom miatt az osztrák hivatalnokokat visszarendelték. A szabadságharc miatt az újbóli üzembe helyezés nem történhetett meg.

> tovább olvasom

A mérésügy első magyar törvényei

Súly és tömeg alapja

Tömeg standard egység

Egységesített és hitelesített mérőeszközök

A mérésügy és a mértékrendszerek kialakítása és magállapítása fontos lépés az emberiség és a kereskedelem fejlődésében. A „jó mérleg” a maga idejében egy fontos marketing eszköz volt, hiszen a vásárlók számára jó reklám a megbízhatóság, a becsületes kereskedőkhöz nagyobb tömegek mentek vásárolni.

A mérésügy a mértékek egészére, azok egységesítésére, a mérőeszközök hitelesítésére, ezek valamint a mérések „igazságának” az ellenőrzésére vonatkozó tudományos-technikai, jogi, igazgatási ismeretek és tevékenységek együttese. A törvények, rendeletek, intézkedések megállapítják az egységeket, az etalonokat, egységesíteni akarják a mértékeket, kialakítják a mérésügyi szervezetet, és ellenőrzik a végrehajtást.

Az első magyar uralkodói intézkedéseket még I. István hozta meg, ezek a királyi mértékekre és azok rendszerére vonatkoztak. A hagyomány ereje, a szokástörvény tartotta meg őket évszázadokon át országosan azonos nagyságban.

Először Magyarországon hivatalosan Werbőczi Hármaskönyve (1517) kodifikálta például az olyan mértékegységeket, mint az öl, arasz, hold, ekealja. A 19. századik tömegesen használt mértékegység csak a szájhagyományok útján maradt fenn ismét.

A kereskedelemben használt mértékekről elsőnek Zsigmond 1405. évi 1. dekrétuma intézkedik: elrendeli, hogy a mértékeket Buda város mértékeihez kell igazítani. Itt rendelkeztek a tömeg mértékegységéről is.

1852-ben császári nyílt parancs rendeli el az osztrák mértékegységek, ezen belül a tömeg mértékegységének használatát.

Az első „marketingalapú” mértékekkel kapcsolatos rendeletet a 16. században a céhek hozták meg, amelyek, mai divatos szóval szólva, kampányolni kezdtek a mértékek becsületes használata mellett.

Magyarországon 1876. január 1-jei hatállyal vezették be a francia eredetű nemzetközi mértékegységeket, ezen belül a métert.

> tovább olvasom

WikiProjectben készítik Magyarország mobiltelefon-hálózatának térképét

Mobiltelefon-torony térkép a Google rendszerében.

Mobiltelefon-torony térkép a Google rendszerében.

Te is térképezhetsz mobiltornyokat

Közösségi projekt keretében építik Magyarország helyi információkat tartalmazó térképét. A közösségi térképezés, adatgyűjtés a következő témákban folyik: határvonalak és települések, nemzetközi utak, vízi utak, vasutak, gyorsforgalmi utak, főutak, talajutak, kerékpárutak, turistautak, tömegközlekedés, gyalogos közlekedés, akadálymentesség térképezése, területfunkciók (erdők, mezők, lakott terület, iparterület stb.), mobiltelefon-tornyok.

Az első magyar közösségi feltérképezős projekt résztvevői Facebook csoportban, Meetup csoportban, Youtube csatornán, levelezőlistán és magyar nyelvű fórumon tartják a kapcsolatot. Alapvető eszközük sokáig a gps-es helymeghatározó volt, manapság okostelefont vagy mobil kommunikációval rendelkező tabletet használnak.

Miért kell a magyar mobiltornyokat feltérképezni?

A mobiltelefon-tornyok általában jól látható tereptárgyak, ezért feltérképezésük és jelölésük nagyban elősegíti a későbbi vizuális tájékozódást aktív okostelefon vagy egyéb helymeghatározó eszköz nélkül is, pusztán a térképre hagyatkozva.

A weboldal leírása szerint a project célja a hasznosság mellett a szórakozás is, hiszen gyakorlati jelentősége nincs annak, hogy meg tudjuk nézni, hogy milyen távolságra van tőlünk az a mobiltelefon-torony, amely segítségével telefonálunk vagy küldjük az SMS üzenetet.

Aki csatlakozni szeretne a mobiltelefon-torony felméréshez és adatszolgáltatáshoz, az itt teheti meg. A weboldalon részletes leírást találhatunk a mérések elvégzéséhez és az adatrögzítéshez. Érdekesség, hogy egy rövid ismertetőt is találunk a magyarországi mobiltelefon-tornyok formájáról és kinézetéről is, hogy vizuálisan is beazonosíthassuk azokat.

> tovább olvasom

A 3. világháború

Harmadik világháború generációk atom

Elpusztulhat a föld teljes lakossága.

Elkezdődött, vagy még van esélyünk elkerülni a világégést?

A harmadik világháború elméletileg egy olyan fegyveres konfliktus, mely méreteiben a korábbiakhoz hasonlít, és a föld országainak többsége részt vesz benne. A hétköznapi nyelvezetben egy nukleáris fegyverekkel megvívott, apokaliptikus, az emberiség majdhogynem teljes pusztulásával járó konfliktust értünk 3. világháború alatt.

A világháború és a háború fogalma és felfogása nemzedékenként, generációnként változik. A veterán generáció tagjai, akik emlékeznek a 2. világháború súlyos következményeire, borzalommal gondolnak annak lehetőségére, hogy újból megismétlődhet egy ilyen fegyveres konfliktus. A fiatalabb generáció képviselői, különösen az Y és Z generáció tagjai nagyobb belenyugvással szemlélik a világméretű konfliktusok kialakulását. Életük során ők nem tapasztalhatták meg a háború borzalmait, a médiából, az internetes játékokból azt a tapasztalatot szűrhették le, hogy a harc az egyik módja a problémák kezelésének és megoldásának, egyre „szimpatikusabb” a háború eszményképe számukra.

Tart a 3. világháború?

Sokan, sokféle fegyveres konfliktust neveztek már 3. világháborúnak. Az egyik elmélet szerint a hidegháborút nevezték így, legutóbb pedig Ferenc pápa a 2015-ös terrortámadások után nyilatkozott úgy, hogy ez egy világméretű háború. A világháború kezdetének, és időtartamának behatárolása azonban több nehézségbe is ütközik. A korábbi háborúkat is helyi konfliktusok előzték meg, napjainkban pedig Irakban, Szíriában, Ukrajnába, Afrikában is harcok dúlnak, a migránsválság nyomán kialakult „inváziós” helyzetet pedig jelenleg képtelenek vagyunk objektív módon értékelni.

A 20. században a kétpólusú világrend teljesen átalakult. A 3. világháború menetére kihatással lehetnek a következő geopolitikai változások:

  • Jelentősen megnőtt Kína befolyása és katonai ereje.
  • Japán újra erőre kapott és az országban fel-felbukkannak világuralomra törő ambíciók.
  • Kialakult az Európai Unió, mint katonai-politikai-kereskedelmi hatalom.
  • Megerősödött az Iszlám világ, melynek katonai-technológiai hatalma lett, világméretű konfliktus kirobbantására.

A harmadik világháborút 6. generációs hadi-technológiával fogják megvívni, ugyanakkor az ukrán konfliktus is bebizonyította, hogy bármilyen fejlett eszközökkel is rendelkezzenek a felek, a harctér sokkal nagyobb annál, hogy képesek legyenek mindent kontrollálni. A modern eszközök energiaforrásokat és irányítási központokat igényelnek, melyek megsemmisülése esetén hasznavehetetlenné válnak.

Egyes vélemények szerint a 3. világháború oka egy véletlen atomrakéta-indítás lesz, melyet egy természeti csapás, meghibásodás vagy UFO fog előidézni. > tovább olvasom

Y generáció

Y generáció nemzeték társadalom

Y generáció a technológia szerelmese

Az Y Generációhoz tartozók társadalmi elhelyezkedését az információs technológiákkal való találkozásuk határozza meg. A jelenlegi felfogás szerint az 1970-es évek vége és a 2000-es évek eleje között születetteket jelöljük Y generáció megnevezéssel.

Erre a generációra jellemző leginkább a földrajzi eltérés. Tagjaik a nyugati társadalomban, már gyerekkorukban kapcsolatba kerültek a számítástechnikával, és annak szerelmesei lettek. Az internet világát kamaszkorukban ismerték meg, ezért bár otthonosan mozognak benne, idegennek is tekintik magukat.

Az információs társadalomban, az ezredfordulóz, Y generáció technikához, digitális médiához való viszonyát a következő szinteken határozzuk meg:

  • digitális elit – a lakosság mintegy 2/3-a tartozik ebbe a körbe jelenleg. A csoport száz százaléka használja az internetet, és a legtöbbjük néz tv-t.
  • digitális bennszülöttek – ebben a körben többen vannak a férfiak.
  • digitális középosztály
  • hagyományos tömegkultúra-fogyasztók
  • szórakozók
  • elveszett nemzedék.

Az Y generáció tagjai egy olyan világban nőttek fel, ahol folyamatos a sietség, a társadalmi viszonyok és értékek eltolódtak, a munka lett a meghatározó. Sokan közülük nehezen tudnak megbarátkozni a technikai eszközökkel, viszont a tv-nézést alapvető időtöltésnek tartják. Erre a generációra jellemző a „Pán Péter szindróma”. Tagjai fogyasztás tekintetében felnőttként viselkednek, viszont felhalmozás és termelés tekintetében függnek és eltartottak.

A tömegkommunikációs magatartás megváltozása

Az Y generáció életére gyakorolta a legnagyobb hatást a televíziózás, mint kommunikációs eszköz, kialakult annak tekintélyjellege. Konkrét változások is végbementek a tévézéssel kapcsolatba:

  • megszűnt a bemondók „mellszobor”-szerűsége.
  • megváltozott a készülék helye az élettérben – korábban kiemelt ünnepi helyen tartották, most több készülék is helyet kaphat az otthonokban, féltettsége csökkent.
  • a televízió nézés átment háttérfoglalkozássá
  • a lazaság, hibás beszéd, mint stílus jelenik meg
  • rétegigényeket is kielégítenek a tv csatornák.

Az Y generációnál megjelenik a tévé tagadása. Nem összetévesztendő a Z generációnál megjelenő helyettesítéssel, amikor is a számítógép és az internetes technológiák lépnek a televízió helyére. Az Y generációnál, a tévében tapasztalható agresszív kampányok, illetve az erőszak és pornográf tartalommal szembeni tiltakozás jeleként eltávolítják a készüléket a család életéből. > tovább olvasom

Az első magyar weboldal

magyar honlap marketing weboldal

Első magyar weboldal

A legutóbb az első magyar fejlesztésű műholdról írtunk, melyet a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem bázisán fejlesztettek ki. Kevesen tudják, hogy az első magyar WWW szerver is a BME tulajdonában volt. A www.fsz.bme.hu oldalt 1993-ban indították el, mely akkor a világ ötszázadik honlapja volt. Az első weboldal létrehozása a hatalmas presztízs mellett, hatalmas marketing jelentőséggel bírt az egyetem számára.

A világ első honlapja a CERN, a Nagy Hadronütköztető weboldala volt, melynek honlapját ma is megtekinthetjük az archívumban. A honlapot Tim Berners-Lee fizikus hozta létre 1991-ben. Ő dolgozta ki a WWW protokolra épülő rendszert, mely lehetővé tette, hogy szöveges vagy képes tartalmakat lehessen egyszerűen letölteni az internetkapcsolaton keresztül. Végső soron ezek a számítógépek vezettek el a ma ismert felhőszerverekig és az SMS küldő gateway-ek elődjeinek tekinthetőek.

A jelenlegi információk szerint, a világ első webcíme a http://info.cern.ch/hypertext/WWW/TheProject.html volt, mely mára nem maradt fenn eredeti formájában. A korai weboldalak nagyon egyszerű felépítésűek voltak, hiszen a akkori internetes kapcsolat nem tette lehetővé nagy mennyiségű adat, tömeges üzenetek nagy mennyiségű küldését.

Az első magyar web szerverre tehát még két évet sem kellett várni a www protokol kialakulása után. Magyarországon hihetetlen gyorsasággal alakultak ki az adatközpontok, szerverközpontok és kommunikációs alközpontok, melyek segítettek az információs forradalom kibontakozásában. Az új generációk már el sem tudják képzelni életüket a mindent behálózó internetes szerverek, az SMS küldés, a mobil kommunikáció és az internetkapcsolat napi használata nélkül. > tovább olvasom

Az első magyar picoműhold a MASAT-1

Android üzenet küldés MASAT-1

Az első magyar műhold üzenete

2012. február 12-én bocsátották föld körüli pályára az első teljesen magyar fejlesztésű műholdat, a MASAT-1-et. A hordozórakétát az Európai Űrügynökség az ESA indította és fedélzetén több más műhold is helyet kapott. Az egy időben pályára állított picoműholdak közül a magyar fejlesztésű volt a legsikeresebb. Pályára állítás után sikerült vele felvenni a kapcsolatot és stabilizálni. Az eszköz folyamatosan küldte az értékelhető adatokat és egy egyszerű mobiltelefonos kamera segítségével fotókat is készített a földről.

A műhold az eredetileg tervezett 3 hónap helyett 1061 napot töltött föld körüli pályán és még működőképes állapotban volt, amikor a gravitáció erők hatására visszatért a föld légkörébe és elégett.
Az első magyar műhold földi megfigyelését egyedülálló módon sikerült megoldani. A világ rádióamatőreinek segítségével töltötték le az űreszköz által küldött üzenetek tömegét. A Budapesti Műszaki Egyetem weboldaláról letölthető szoftver segítségével bárki csatlakozhatott a programhoz és dekódolhatta a műhold jeleit. A letöltött információs csomagokat az interneten keresztül küldték a Budapesti központba. Az online információtovábbítást megbízható cégek is végezhették.

CubeSat specifikáció

Műhold osztály 1U CubeSat
Méretek 10 x 10 x10 cm
Tömeg 1kg
Meghajtás Nincs
Várható élettartam > 3 hónap
Bemeneti teljesítmény 1.2 – 2.2W
Kommunikáció típusa Half-duplex
Frekvanciasáv 435-438MHz
Adatsebesség > 625/1250bps
Moduláció 2-GFSK
Adó teljesítmény 100/400mW
Telemetria protokoll Módosított ESA PUS v1

A teljes sikerrel végződő kísérlet-projektnek már készül a folytatása. A MASAT-2, melynek paraméterei:

  • 3 tengelyes aktív stabilizálás
  • Megnövelt felbontású kamera elhelyezése
  • RAD-FET alapú totáldózis mérés
  • Nagyobb adatsebesség elérése műhold-Föld irányban
  • Elektroszmog mérése LEO pályán (opcionális)

A projekt megvalósítása során, rengeteg problémát kellett megoldaniuk a mérnököknek. Az egyik ilyen volt a megfelelő időben kinyíló antenna kérdése. A műholddal való kommunikáció feltétele a megfelelő antenna megléte, ezen keresztül lehet parancs üzeneteket küldeni MASAT-1 számára. Azonban az antenna kinyitását értelemszerűen nem lehet távirányítással megoldani, ezért a fejlesztők egy rugós mérőszalag segítségével oldották meg ezt a problémát. > tovább olvasom

Aki megalkotta az új generációt

Első számítógép, szerver, sms gateway

Neumann János és “gyermeke” EDVAC

Az első számítógép feltalálója

A mai generáció számára létfontosságú internetkapcsolat alapjait megalkotó személy átvehette a Szabadság-érmet Eisenhower elnöktől 1957-ben. A kitüntetés oka, hogy Amerika elkerülte a háborút Kínával egy számítógépes programnak köszönhetően. Halálos ágyánál katonatisztek őrködtek, hogy nehogy valaki kihallgathassa a szervergépek elvi felépítését. Persze nem sokra mentek volna az információval a kémek, mivel lázálmában a tudós magyarul beszélt.

Neumann János volt ez a tudós, aki lefektette a számítástechnika alapjait, és létrehozta a programozó programot, ezzel elindítva egy új generáció megalakulását, mely a mobiltelefonokról, az SMS-ről, az internetről és a marketing hatalmáról szól.

Két diplomát is szerez, kiemelkedő kutatásokat végez a kvantummechanika terén. Európát a II. világháború előtt, a politikai hangulat megváltozása miatt kénytelen elhagyni. Amerikában megtanulja a pókerjátékot és kidolgoz egy valószínűség számítási modellt, melyet később a gazdasági folyamatok elemzésére használnak. A világháború kitörésekor Los Alamosban dolgozik, kifejleszti a plutóniumbombák gyújtószerkezetét, melyet a mai napig használnak. Eközben rengeteg matematikai számítást végzett a hadsereg számára, melyek megkönnyítésére valamilyen technikai megoldáson gondolkodott.

A világ első számítógépének, így az internet, a szerver elődjének az ENIAC-ot tartják, valójában a mai számítógépek elvén működő berendezés az EDVAC volt, melyet Neumann János tervei alapján készítettek el. A háború után elkészült a Neumann-féle számítógép, mely a mai gépek részegységeire tagolódott.

Láthatjuk, hogy a mai ember számára olyannyira fontos „hirtelen kommunikáció”, az SMS-szerverközpontokon keresztül zajló SMS üzenetküldés sem jött volna létre, ha a számítógép alapjait először egy magyar tudós le nem fekteti. > tovább olvasom