Kövesd laptopon a második magyar műholdat

Maszat laptop USB

A magyar műhold adásának vevőkészüléke laptophoz.

A MASAT-1 USB-s kézi vevője

Az első magyar műhold, a MASAT-1 2012. február 13-a és 2015. január 10-e között keringett a föld körül. A mindössze 1 kg tömegű és 10 cm él hosszúságú kocka műhold a tudományos kísérletek mellett színes fényképeket is készített a földről, és azokat sikeresen visszajuttatta a földi állomásra, a Budapesti Műszaki Egyetemen kialakított szervizközpontba. A műholddal való kommunikációt egyedülállóan oldották meg, a világ rádióamatőreit kérték meg, hogy továbbítsák a műhold által küldött információkat.

A telemetria adatok vételének kidolgozásakor olyan rendszert akartak létrehozni, melyet a további műholdak felbocsájtásánál is használhatnak majd. A 70 centiméteres sávon működő adásokat bármely rádióamatőr könnyűszerrel veheti és egy laptop segítségével, a műhold honlapjáról letöltött dekódoló szoftver segítségével visszaküldheti a fejlesztőknek.

A MASAT-2 adásának vételére is alkalmas az a kis eszköz, melyet az első műholdhoz terveztek és egy laptop segítségével működtethető. A föld körül keringő műhold adásának vételéhez elegendő egy egyszerű Yagi antenna vagy egy házilag barkácsolt mérőszalag antenna.

Ha a laptop, antenna és USB egységet kiegészítjük egy gyorsulás és mágneses tér érzékelővel, akkor a GPS koordinátáink alapján a laptopra telepített szoftver meghatározza, hogy milyen irányba kell fordítanunk az antennát, hogy foghatjuk a magyar műhold adását.

A MASAT-1-hez készült eszközt jelenleg nem lehet már megvásárolni és a MASAT-2 műhold fellövése is bizonytalan, de reméljük lehetőségünk nyílik majd kipróbálni az űrből érkező jelek dekódolását laptop segítségével.

> tovább olvasom

Az első magyar távíróvonal

Távíró első magyar

Hortobágyi távíróvezeték oszlopa

170 éve küldhetünk üzenetet Magyarországon

Az okostelefonok és mobiltelefonok kialakulásához és elterjedéséhez rögös út vezetett. Ma már természetes, hogy bármelyik pillanatban küldhetünk és fogadhatunk SMS üzenetek tömegeit. A mobiltelefon elődje a vezetékes telefon, melynek közvetlen előde a távíróvonal.

Magyarországon az első távíróvonalat 1847-ben helyezték üzeme. December 26-án küldhettek elektromosság segítségével üzeneteket, ezt tekintjük az SMS küldés elődjének. A távíróvonalat természetesen az osztrák kormány építtette ki Bécs és Prága között, ennek egyik leágazása érkezett Magyarországra, a Gasendorf-Marchegg-Pozsony útvonalon. Az első magyar távíróvonal üzemeltetését a hadsereg szakemberei végezték, ők bonyolították az üzenetek küldését.

A távíró vonal mint információtovábbító eszköz a vasút infrastruktúrájára települt rá, ezért üzemeltetését és kiépítését is a vasúti alkalmazottak végezték a továbbiakban. A távíróvonal rögzítés nélküli rézhuzal volt, melyet egyszerűen átfűztek a szigetelőkön kialakított lyukakon. A szigetelőket 7,5 méter magas oszlopokon rögzítették, melyeket 48 méterenként ástak a földbe. Az oszlopokon a sziketelőket tartóvasakkal rögzítették.

Az első magyar távíróvonal és a pozsonyi állomás 1848. június 12.-én küldte és fogadta az utolsó üzenetet, mivel a magyar forradalom miatt az osztrák hivatalnokokat visszarendelték. A szabadságharc miatt az újbóli üzembe helyezés nem történhetett meg.

> tovább olvasom

Az első magyar picoműhold a MASAT-1

Android üzenet küldés MASAT-1

Az első magyar műhold üzenete

2012. február 12-én bocsátották föld körüli pályára az első teljesen magyar fejlesztésű műholdat, a MASAT-1-et. A hordozórakétát az Európai Űrügynökség az ESA indította és fedélzetén több más műhold is helyet kapott. Az egy időben pályára állított picoműholdak közül a magyar fejlesztésű volt a legsikeresebb. Pályára állítás után sikerült vele felvenni a kapcsolatot és stabilizálni. Az eszköz folyamatosan küldte az értékelhető adatokat és egy egyszerű mobiltelefonos kamera segítségével fotókat is készített a földről.

A műhold az eredetileg tervezett 3 hónap helyett 1061 napot töltött föld körüli pályán és még működőképes állapotban volt, amikor a gravitáció erők hatására visszatért a föld légkörébe és elégett.
Az első magyar műhold földi megfigyelését egyedülálló módon sikerült megoldani. A világ rádióamatőreinek segítségével töltötték le az űreszköz által küldött üzenetek tömegét. A Budapesti Műszaki Egyetem weboldaláról letölthető szoftver segítségével bárki csatlakozhatott a programhoz és dekódolhatta a műhold jeleit. A letöltött információs csomagokat az interneten keresztül küldték a Budapesti központba. Az online információtovábbítást megbízható cégek is végezhették.

CubeSat specifikáció

Műhold osztály 1U CubeSat
Méretek 10 x 10 x10 cm
Tömeg 1kg
Meghajtás Nincs
Várható élettartam > 3 hónap
Bemeneti teljesítmény 1.2 – 2.2W
Kommunikáció típusa Half-duplex
Frekvanciasáv 435-438MHz
Adatsebesség > 625/1250bps
Moduláció 2-GFSK
Adó teljesítmény 100/400mW
Telemetria protokoll Módosított ESA PUS v1

A teljes sikerrel végződő kísérlet-projektnek már készül a folytatása. A MASAT-2, melynek paraméterei:

  • 3 tengelyes aktív stabilizálás
  • Megnövelt felbontású kamera elhelyezése
  • RAD-FET alapú totáldózis mérés
  • Nagyobb adatsebesség elérése műhold-Föld irányban
  • Elektroszmog mérése LEO pályán (opcionális)

A projekt megvalósítása során, rengeteg problémát kellett megoldaniuk a mérnököknek. Az egyik ilyen volt a megfelelő időben kinyíló antenna kérdése. A műholddal való kommunikáció feltétele a megfelelő antenna megléte, ezen keresztül lehet parancs üzeneteket küldeni MASAT-1 számára. Azonban az antenna kinyitását értelemszerűen nem lehet távirányítással megoldani, ezért a fejlesztők egy rugós mérőszalag segítségével oldották meg ezt a problémát. > tovább olvasom

Az első golyóstoll is magyar találmány

bíró lászló golyóstolla

A golyóstoll lelke

Az üzenetküldés egyik nagy úttörője volt a magyar újságíró, aki feltalálta a golyóstollat, ennek köszönhetően nagy tömegben és könnyen írhattak akár marketing reklámokat is az emberek. Bíró László Józsefet fő találmányához, a golyóstollhoz újságírói pályája nyújtotta az inspirációt.

1933-34-ben szerkesztője volt a Hongrie – Magyarország – Hungary című, elsősorban művészeti jellegű folyóiratnak, majd ennek megszűnése után az Előre című lap munkatársa lett. Szerkesztői tevékenysége során annyit bosszankodott a töltőtollak problémás használhatóságán, hogy új írószer kiötlésén kezdett elmélkedni. A nyomdákban megfigyelve a rotációs hengerek egyenletes, folyamatos munkáját ötlött fel benne, hogy ezen az elven, egy tintával telt cső végéből hengerrel, ill. golyóval lehetne a folyadékot papírra vetni.

Az ötlettől az egyszerűen használható és olcsó írószer elterjedéséig azonban több mint öt év telt el fejlesztéssel. Kísérleteit már nem Magyarországon végezte. 1939-ben kénytelen volt Párizsba, majd onnan Argentínába menekülni, ahol az anyagi források mellett a marketing lehetőségek is jobbak voltak.

Természetesen a golyóstollnak is van előzménye, és ez is népes szakembergárda és számos szponzor bevonásával készült el. Azt az ötletet, hogy a tintát a papírra vékony cső végére helyezett golyó vigye át, már 1888-ban szabadalmaztatta John Loud Amerikában. Ez a toll azonban nem volt használható, és nem gyártották. Wilhelm Braun 1912-ben „golyóval író töltőtoll”-ra kapott szabadalmat Németországban, de ez az ötlet sem valósult meg. G. L. Lorenz „Mungo” néven szabadalmaztatott Drezdéban egy golyóstoll változatot, amit gyártottak is, mintadarabjait a lipcsei vásáron árusították. Sajnos csak néhány napig voltak használhatóak. Wenczel Climes cseh szabadalma 1935-től szintén használhatatlan volt. Vele Bíró László kapcsolatba lépett, és megvette tőle az opciót.

A használható golyóstoll előállításához tökéletes golyókra volt szükség, amelyeket Svájcból és Jugoszláviából próbált beszerezni. Később az argentínai gyártáshoz B. L. egy svéd céggel készíttette a szükséges golyókat az írószerébe. A megfelelő sűrűségű tinta kikísérletezésében testvére, Bíró György volt segítségére. > tovább olvasom