Az első golyóstoll is magyar találmány

bíró lászló golyóstolla

A golyóstoll lelke

Az üzenetküldés egyik nagy úttörője volt a magyar újságíró, aki feltalálta a golyóstollat, ennek köszönhetően nagy tömegben és könnyen írhattak akár marketing reklámokat is az emberek. Bíró László Józsefet fő találmányához, a golyóstollhoz újságírói pályája nyújtotta az inspirációt.

1933-34-ben szerkesztője volt a Hongrie – Magyarország – Hungary című, elsősorban művészeti jellegű folyóiratnak, majd ennek megszűnése után az Előre című lap munkatársa lett. Szerkesztői tevékenysége során annyit bosszankodott a töltőtollak problémás használhatóságán, hogy új írószer kiötlésén kezdett elmélkedni. A nyomdákban megfigyelve a rotációs hengerek egyenletes, folyamatos munkáját ötlött fel benne, hogy ezen az elven, egy tintával telt cső végéből hengerrel, ill. golyóval lehetne a folyadékot papírra vetni.

Az ötlettől az egyszerűen használható és olcsó írószer elterjedéséig azonban több mint öt év telt el fejlesztéssel. Kísérleteit már nem Magyarországon végezte. 1939-ben kénytelen volt Párizsba, majd onnan Argentínába menekülni, ahol az anyagi források mellett a marketing lehetőségek is jobbak voltak.

Természetesen a golyóstollnak is van előzménye, és ez is népes szakembergárda és számos szponzor bevonásával készült el. Azt az ötletet, hogy a tintát a papírra vékony cső végére helyezett golyó vigye át, már 1888-ban szabadalmaztatta John Loud Amerikában. Ez a toll azonban nem volt használható, és nem gyártották. Wilhelm Braun 1912-ben „golyóval író töltőtoll”-ra kapott szabadalmat Németországban, de ez az ötlet sem valósult meg. G. L. Lorenz „Mungo” néven szabadalmaztatott Drezdéban egy golyóstoll változatot, amit gyártottak is, mintadarabjait a lipcsei vásáron árusították. Sajnos csak néhány napig voltak használhatóak. Wenczel Climes cseh szabadalma 1935-től szintén használhatatlan volt. Vele Bíró László kapcsolatba lépett, és megvette tőle az opciót.

A használható golyóstoll előállításához tökéletes golyókra volt szükség, amelyeket Svájcból és Jugoszláviából próbált beszerezni. Később az argentínai gyártáshoz B. L. egy svéd céggel készíttette a szükséges golyókat az írószerébe. A megfelelő sűrűségű tinta kikísérletezésében testvére, Bíró György volt segítségére. > tovább olvasom

A Magyar, aki elküldte az első tömeges üzenetet

Telefon hálózat elvi felépítése

Puskás csillagpontos telefonhálózata

Puskás Tivadar fedezte fel a kommunikációs központok jelentőségét

Ha elküldünk egy üzenetet, alapvető igényünk, hogy a lehető legrövidebb időn belül megkapja a címzett. Leggyorsabban az SMS, az e-mail, az internetes üzenetküldők érnek célba. Ha azt mondom: telefon, mobiltelefon, mindenkinek Bell és Edison neve ugrik be. A telefonkészüléket Bell találta fel, Edison pedig tökéletesítette azt, szénmikrofon találmánya segítségével.

Puskás Tivadar az Edison művek alkalmazottjaként javaslatot tett az „üzenetközpont”, telefonközpont kialakítására. Ő volt a világon az első, aki arra gondolt, hogy egy központi „gépen” keresztül egyszerre több előfizetőhöz juttassanak el, tömegesen üzeneteket.

Az első európai telefonközpontot Párizsban nyitotta meg Puskás Tivadar 1879-ben. Ez annyira sikeres volt, hogy a központ létesítésének jogát Európa valamennyi államának eladta, Franciaország és Magyarország kivételével.

A legnagyobb sikert a párizsi nagyopera előadásainak vezetékes közvetítése hozta 1881-ben.  A sikerre való tekintettel a rendszert Pesten is be akarta vezetni, de ez akkor még nem sikerült. 1892-ben mutatták be a dalműtelefont Budapesten, mely az első tömeges hírközlési és üzenettovábbító rendszer is volt egyben. A mai napig hasonló elven működik a telefonszolgáltatás, az Internet, az SMS küldés.

Az első jelentős hír, melyet nagy tömegek a telefon segítségével kaptak meg, a telefonhírmondó feltalálójának, Puskás Tivadarnak 1893-as halálhíre volt. Mi magyarok, őt tartjuk a telefonos hírközlés és a telefonközpont feltalálójának, de találmánya túlmutatott korán, és nyomait felfedezhetjük a korszerű SMS gateway központok rendszerében is.

A húrelmélet alapja a holográfia

Hologram kivetülés.

A hologramban leírható a világegyetem

Mi Magyarok, hajlamosak vagyunk arra, hogy minden találmányt a magunkénak mondjunk, magyarosítsunk. Jó példa erre Verne Gyula neve, akiről gyerekkoromban sokáig azt hittem, hogy magyar volt. Persze sok mindenben van részigazság, hiszen ha azt állítjuk, hogy az SMS üzenet küldés magyar találmány, akkor ezt azzal magyarázhatjuk, hogy Puskás Tivadar nélkül nem is létezhetne a mobil telekommunikáció.

Hogyan kerül a húrelméletbe a magyar agy?

Remélem, sokan tudják, hogy a húrelmélet alapját szolgáló, a világ sajátos leképezésének módszerét, a holográfiát, egy magyar tudós, Gábor Dénes fedezte fel. S tette mindezt a legnehezebb háborús időkben. Szomorú, hogy életrajza sok helyen úgy kezdődik, hogy magyar származású angol elektromérnök. Ez azonban érthető, mivel Magyarországon csak a hologram elméletét sikerült kidolgoznia, a kísérleti megvalósításra Angliában került sor.

Gábor Dénes módszere elfogadja az elektronmikroszkóp nyújtotta tökéletlen, de minden információt tartalmazó képet, és optikai úton korrigálja azt. A hologram, a fényképpel ellentétben, a tárgyról jövő összes információt leképezési hiba nélkül tartalmazza, tehát a fény mintha magáról a tárgyról érkezne, azaz pl. három dimenzióban érzékelhető.

Módszeréért többszöri felterjesztés után 1971-ben Nobel-díjat kapott, a „holográfiai módszer felfedezéséért és fejlesztéséhez való hozzájárulásért” indoklással.

Idősebb korára megbecsült tudósként több egyetem is díszdoktorává avatta, később filozófiai kérdésekkel kezdett foglalkozni.

A holográfia felfedezése hozzájárult a világról alkotott képünk megváltoztatásához, véleményem szerint a mobiltelefon és az internet felfedezéséhez mérhető. A hologram létrehozásának elmélete, a világegyetem leírásának elméletére is hatást gyakorolt. > tovább olvasom

Mi a Prince2 módszer?

prince2-projekt-iranyitas

Hogyan működik a Prince2 módszerű projektirányítás?

Az egyre szélesebb körökben ismertté váló és mind több területen alkalmazott metódus – Prince2 – neve angol mozaikszó, eredetije a PRojects IN a Controlled Environment kifejezés, amely magyarul nagyjából azt jelenti, hogy projektek ellenőrzött környezetben. A módszer lényege a projekt menedzsment tevékenység olyan strukturált megközelítése, amely az egymástól merőben eltérő projektek irányítását egy világosan meghatározott keretrendszeren belül kezeli. A projektvezetők ennek az irányítási szabványnak a keretében és segítségével koordinálják és viszik sikerre az általuk aktuálisan menedzselt projekt (tervezet) megvalósulását célzó tevékenységet.

Bár eredeti változatát (amely a voltaképpeni 1-es verzió volt) az informatika, távközlés és számítástechnika területére dolgozták ki, ám a továbbfejlesztett PRINCE2 projektirányítási metódus univerzálisan alkalmazható elveket, folyamatokat és technikákat tartalmaz, amelyek szerint gyakorlatilag bármilyen projekt sikeresen menedzselhető. A módszert ma már Magyarországon is alkalmazzák és nemrégiben megnyíltak az oktatással és vizsgáztatással foglalkozó első intézmények. Az itt ajánlott weboldal eredetileg egy magánoktatás keretében működő tanfolyam internetes autoritásának az erősítése céljából készült. Bővebben: > tovább olvasom

Télikert tervezés és gyártás – Budapest

pr-cikk elhelyezés a marketing-blogban – téma: télikert budapest, télikertek tervezése, gyártása, műanyag ajtó-ablak gyártás, első télikert építés, üvegház, növényház, teraszbeépítés, honlapajánló

telikert-google-elso

Télikertépítés – Budapest. Google első helyezés

Gólyalábakon közeledik a tavasz. Beköszöntével, amikor már ki lehet ülni a teraszra a kellemes napsütésben egy kávé kíséretében és amikor a télre lakásba becipelt növényeket újra ki lehet vinni a szabadba, akkor kevesen gondolnak arra, hogy a nagy cserepek, dézsák cipelését meg lehetne spórolni némi leleményességgel – mi több: akár a leghidegebb télben is lehetne ingujjban üldögélni a teraszon.

Mondanunk sem kell: a megoldás pofonegyszerű: egy profi céget megbízva csak be kell ügyesen üvegezni a teraszt. Az üvegház-hatás következtében az üveg felületek mögött-alatt a napfény hővé alakul, amely már nem tud visszasugárzódni, mert az üveg a hősugarak számára átlátszatlan. Így egy olyan helyiségben, amelynek nagy ablakai, üvegajtaja, netán üvegtetőzete van, napsütés idején igen jelentős lehet a felmelegedés. Ha pedig az objektum a hőszigetelése is elég jól megoldott, akkor a napsütés nélküli napszakokban, sőt még éjszaka is megtartja a napsütés keltette meleg egy részét.

A jól elhelyezkedő, szakszerűen megépített télikertet még zordabb időszakban sem kell fűteni, a növények remekül érzik magukat benne! Nem kevésbé a lakás használói, akik a nappaliból most már télen is átöltözködés nélkül mehetnek ki a teraszra, évezhetik a napfényt és a természet közelségét. Egy délszaki növényekben díszelgő beépített teraszon akár teaszalont, társalgót, olvasószobát is be lehet rendezni.

A teraszbeépítés azonban csak a legegyszerűbb módszer, vannak külön épített télikertek is. Ezek is akkor praktikusak, ha közlekednek a lakással, így javítva annak komfortját, hőháztartását (és piaci értékét is).

Ha érdeklik a különböző lehetőségek, télikert-típusok, az alább ajánlott honlapon számos információt megtalál. Mivel ez egy szolgáltató cég weboldala, árajánlatot is kérhet és megrendelheti álmai üvegszobáját – Budapesten és környékét, illetve bárhol az ország területen. Legyen önnek is egy kellemes télikertje! Legyen első ebben is.

> tovább olvasom

Szövegírás / PR-cikk megjelentetés

kreativ-honlapszoveg-iras

Honlapszöveg írás – PR-cikk elhelyezés

Többek között ebben a blogomban is lehetőséget kínálok PR-cikkek megjelentetésére (+ kreatív szövegírás) és szívesen közvetítem munkatársaim felé az érdeklők megkereséseit kreatív szövegírás, honlapszöveg készítés témájában. A public relations cikkek elhelyezése a leghatékonyabb keresőmarketing eljárás

A klasszikus értelemben, a nyomtatott és elektronikus sajtóban eredetileg elterjedt formájától eltérően a Public relations a keresőmarketing területén nem olyan publikációs gyakorlat, amely a sajtó és a szervezeti egységek közös érdekeit szolgálja. A PR-cikkek a keresőmarketingben olyan közlemények, amelyekben szöveges link szerepel, mégpedig abból a célból, hogy a hivatkozott weboldal Google-helyezése kedvezően alakuljon. A PR-cikkek szakszerű elkészítése előfeltételezi, hogy az adott szöveg eleget tesz a Google-optimalizálás bizonyos elvárásainak és ezzel megfelelő szövegkörnyezetet biztosít a kulcsszavas link számára. Emellett természetesen az olvasók számára is releváns információkat kell tartalmaznia a hivatkozott honlapról, illetve az a mögött álló vállalkozásról, szolgáltatásról vagy az ott kínált termékről. A jól elkészített PR-publikáció tehát egyszerre szolgája a kreatív linképítés és az online marketing céljait.

A jelen és számos más blogomban vagy statikus weboldalamon megjelentetett PR-cikk biztonságos webtámogatást nyújt a belinkelt szájtok számára. A közlés feltételeiről többek között itt tájékozódhat:

> tovább olvasom

Az első magyar szamizdat kiadványok

Mint ismeretes, szamizdatnak a hivatalos kiadói ügymenet engedélyeztetési eljárásainak mellőzésével, megkerülésével megjelentetett kiadványokat nevezzük. Tágabb értelem a szamizdat magának az illegális kiadói tevékenységnek, a köréje csoportosult társadalmi mozgalomnak is a neve egyben. A kifejezést először a Szovjetunióban megjelent illegális kiadványokra alkalmazták. A kifejezés Nyikoláj Glazkov orosz költő által az 1940-es években alkotott, ironikus felütésű orosz mozaikszó, előtagja az ‘ön-‘, ‘maga’, ‘egyedül’ jelentésű szam, szamo-, utótagjai az izdatyelsztvo (kiadó, kiadás) rövidüléséből ered (ha ez nem jelentene mást, magyarra magánkiadásként lehetne fordítani). A cenzúra kikerülésével megjelent kiadványok megnevezéseként az ötvenes-hatvanas években a szocialista tábor valamennyi országában elterjedt.

Magyarországon 1976-tól kezdve jelentek meg nagyobb számban szamizdat kiadványok (bár szamizdat irodalom az országban és, mint említettük a Szovjetunió uralta keleti blokkban már az ötvenes években is létezett). Eleinte az írógéppel sokszorosított szövegek az emigráns sajtóból átvett újságcikkek, vitairatok voltak, majd e hetvenes évek végén színre lépő demokratikus ellenzék tagjai, szimpatizánsai pedig már névvel vállalták írásaikat, nyilatkozataikat, a gépiratokat pedig fokozatosan stencilezéssel vagy valódi nyomdagépeken előállított kiadványok váltották fel.

Az első szamizdatok közt ezeket tartjuk számon:

  • Marx-körkérdés – Kovács András kezdeményezte 1977 februárjában. Arra volt kíváncsi: vajon mi a marxizmus, és mi a viszonya hozzá „ismerősei és barátai egy részének”. Négy kérdésre kért választ. A beérkezett 21 válaszhoz előszót fűzött: „A hatvanas években jónéhányan a marxizmust választottuk a társadalomról való gondolkodásunk keretének, mások tudatosan elutasították. Ma a »helyzet megváltozásának« egyik legjellemzőbb tünete a marxizmussal kapcsolatos állásfoglalás külső és belső kényszerének eltűnése. Az a »generáció« azonban, amelyhez a kérdéseket intéztem, nem térhet ki az elől, hogy számot vessen ezzel a gondolkodásának és állásfoglalásainak lényegét érintő változással, ha tudatosítani akarja, hol tart ma.”
  • Profil (Kenedi János gyűjteményes kötete
  • Napló (1977 végén Kornis Mihály kezdeményezésére indult „zártkörű” szamizdat: Haraszti Miklós szerint mindössze három példányban forgott a mintegy száz szerző között. A Naplót Kornis azzal a reménnyel bocsátotta útjára 1977 novemberében, hogy a „»lyukas hetvenes évek« történelmi dokumentumává válik, s általa választ kapunk számos olyan kérdésre, amely ma mindannyiunkat foglalkoztat: hogyan élünk; miért élünk úgy, ahogyan élünk; hogyan kellene élnünk? Természetes formát teremt egy kis csoport felelősségteljes társadalmi beszélgetéséhez, esetleg baráti vitáihoz.” Kornis a Naplót valamiféle öndokumentációs lehetőségnek tekintette, olyan kommunikációs fórumnak, ahol érdemi kérdéseket lehet megvitatni. A Napló megszervezése az úgynevezett Pala utcai társaság érdeme volt. Ide tartozott Sulyok Miklós, Petri György, Fodor Géza, Várady Szabolcs, Dalos György és Rimma, Mosonyi Alíz, Jeles András, Kornis Mihály és mások.
  • Túlpartról (interjúkötet, 1978 nyarán jelent meg)

Az 1970-es évek második felében és a nyolcvanas évek elején Ifjabb Rajk László lakásán szamizdat-butik működött. „Keddenként este bárki feljöhetett, s előjegyezhetett a kiállított gépiratos szamizdatból. Aztán Budapest-szerte a hivatalokban gépírónők fekete munkában gyártották az indigós példányokat. A következő kedden a butik nagytáskás látogatóinak egy része meghozta, másika elvitte a „gépiratot”, ahogyan a rendőrségi nyelv hívta az árut. Természetesen tudtuk, hogy a vásárlók között a rendőrség besúgói is ott vannak” – emlékezett Haraszti Miklós.

A legismertebb szamizdat folyóirat Kis János filozófus nevéhez kötődik, ez pedig a

  • Beszélő

amely az 1981-ben indult és első legális kiadásig, 1989-ig, 27 száma jelent meg.

beszelo-szamizdat

A Beszélőnél erőteljesebb, radikálisabb hangot ütött meg a Nagy Jenő által fémjelzett

  • Demokrata

című lap, amely 1986 és 1991 között összesen 41 számot ért meg.

Nem maradhat ki a felsorolásból az emlékezetes, nagy hullámokat vető szamizdat az 1980 októberére elkészült

  • Bibó-Emlékkönyv

A Beszélő már nyomdai technikával készült, számonként mintegy 2000 példányban. Ugyanebben az időben tért át a nyomtatásra az AB Független Kiadó (Demszky Gábor, Hodosán Róza, ifj. Rajk László).

Sajátos színfoltot jelentett az 1985–1988-as évek szamizdat irodalmában az

  • Égtájak Között

– egyaránt jellemezte a kádári szocializmus és a polgári demokrácia elutasítása, miáltal egyfajta harmadik utasság hirdetőjévé vált. A Bartók Gyula és Talata József által képviselt, néha anarchista színezetű, radikális baloldali társadalomkép kivételesnek számított az akkori ellenzéki politikai spektrumban.

egtajak-kozott-samizdat

medium-art-petoczAz 1980-as években nemcsak politikai indíttatású, hanem művészeti szamizdat kiadványok is léteztek. A Médium-Art például olyan kulturális avantgárd szamizdat volt, amely elsősorban a modern, avantgárd, experimentális költészetet kívánta bemutatni, ez Petőcz András kiadásában, szerkesztésében jelent meg, illegális körülmények között (a Médium-Art Stúdió ma is létezik). Publikáltak benne a magyar avantgárd legnagyobb, ma már legendás alakjai, többek közt Erdély Miklós, Szilágyi Ákos, Nagy Pál, Papp Tibor (utóbbi kettő a párizsi Magyar Műhely alapítója volt). A magyar irodalmi progresszió szempontjából fontos, hogy nemcsak Nyugaton jelenhettek meg a “tiltott” kategóriába tartozó művek.

szamizdat első magyar könyv, lap

Az első visszakapott magyar stencilgép. A fotó a 168 óra c. hetilap I. évfolyámanak 20. számában jelent meg. Rajk László (középen) és Demszky Gábor (jobbra) mellett a harmadik személyt tévesen Petri Györgyként azonosították.

Frissítés. Nagy Ilona szíves közlése: “a fényképen látható 3. személy Eörsi János közgazdász. Betlen Anna, aki Eörsi János felesége volt, kérdésre ezt nyilván meg tudja erősíteni. Eörsi János nem él már.” – Köszönjük az információt.


Magyar elsők: Szamizdat kiadványok

Melyek az első magyar szamizdat kiadványok? Lapok, könyvek, kötetek. Eredetileg mit jelent, mi volt a szamizdat a szocializmus éveiben, a Kádár-korszakban? Mikor jelent meg az első szamizdat könyv, lap Magyarországon? Mi volt a szerepe a demokratikus ellenzék tagjainak cenzúra viszonyait mellőző könyvkiadásban, lapkiadásban? Szamizdat sajtó, címzúra, illegális sajtó kiadványok, könyvek, kötet, lap, folyóirat, beszélő, profil, égtájak között, bibó-emlékkönyv, marx-körkérdés, demokrata, napló, túlpartról, első magyar szamizdat | További részletek a Kádár-korszak utolsó éveinek Samizdat-press kiadványairól

Az első magyar autókölcsönző

Hol működhetett volna másutt az első magyar autókölcsönző, mint a fényes Budapesten, amely akkoriban, Bécset is lekörözve Párizzsal vetekedett mind a divat, mind a technikai fejlődés terén. Nem véletlen, hogy földalatti vasút is itt épült az európai kontinensen elsőként, leszámítva a londonit, ám Anglia mégiscsak szigetország. Szóval Pesten hamarább volt metró, mint Párisban vagy Bécsben vagy Rómában… Igaz, hogy ez csak amolyan kéregvasút,  ám a Millenáris Földalatti mégis első magyar és magyar első.

A közlekedésben más téren elsőbbséget nem igazán sikerült kivívni, de hogy melyek voltak első magyar vívmányok, arról érdemes számot vetni.

Az első magyar gépkocsikölcsönző az Első Világháború előtt, jelesül 1907-ben nyílt meg a Városligetben, éppen szemben a Széchenyi-fürdővel. A vállalkozás gépállományát 12 darab vadonatúj Ford automobil alkotta. Az amerikai autógyártás  csúcsmodelljeit a kockáztatni bátor Häzler Aurél kisvállalkozó egyenesen a detroiti futószalagról rendelte meg az előző év őszén, a szállítás télen történt. A cégalapító ugyanis előzőleg tanulmányútra utazott Amerikába és addig ügyeskedett, míg Henry Ford személyes fogadta gyárában az akkor jelentős magánvásárlói tételnek számító 12 darab T-modell megrendelése ügyében. Ezt a fotót a magyar fiatalember készítette 1906 október 22-én.

ford t-modell elso magyar autokolcsonzo

Henry Ford és az első T-modellek egyike – 1906. október 22., Ditroit, USA

A különös történet további előzményei és a meglehetősen súlyos következmények részletesen elolvashatók itt: Az első budapesti bérautók.

A terjedelmes cikk összefoglalására nem vállalkozunk, csupán kiragadva néhány érdekesség:

  • A sváb származású, magyarként nevelkedő, apai felmenőinek kilétéről semmit sem tudó ifjú 1909-ben már éppen mesterlevele kiváltására készülődött, amikor egy bécsi ügyvéd felkereste vér szerinte apja, Häzler Timót-Eduárd sajnálatos halálának a hírével. Az ifjú Aurél alig is tudott valamit felmenőiről, most azonban nagyobbacska vagyont örökölt a földbirtokos nagypapától. Bár, mint említettük, a mamát rangon aluli rövid vadházassága miatt a zord arisztokrata kitagadta az örökségből, ám az unokára, jobb híján, csak ráhagyta ingó és ingatlan vagyonának töredék részét, a többit az Üdvhadseregre és a bécsi evangélikusokkal jó kapcsolatot ápoló Ungvári Luther Márton Árvaházra testálta. A váratlan örökség több volt annál, amiből pár év alatt el lehetett volna szerényen mulatozni, ám gyáralapításra vagy földbirtok megszerzéséhez kevés volt. Lehetett volna belőle vendéglőt alapítani (Gundelék nagy bánatára…), szép bárházat vásárolni… de Aurél fantáziája az épp hogy csak elterjedt autók felé terelődött.
  • Igen, hősünk a Pesten még épp csak megjelent automobilok megszállottja lett, a családi jussból a Városligetben 1910-ben tucatnyi Ford típusú gépkocsival megnyitotta az első budapesti bérautó kölcsönzőt.

Az egyik gépkocsi kalandos történetéről többet is tudunk Kállay Labord kultúrtörténész kutatásai és Tsúszó Sándor hátramaradt naplótöredékei nyomán. Akit erről bővebben szeretne, gépelje be a kulcsszavak a Google keresőbe, az eredményt ott találja az első találatok között.

Első magyar bérautók Budapesten

Budapesten az első magyar autókölcsönző 1907-ben nyílt meg a Városligetben 12 darab vadonatúj Ford T-modellből álló gépkocsiállománnyal. Közlekedés, szolgáltatás – Budapest. Magyar elsők. Autó, autókölcsönző, bérautó, Google első hely – kereső marketing