A mérésügy első magyar törvényei

Súly és tömeg alapja

Tömeg standard egység

Egységesített és hitelesített mérőeszközök

A mérésügy és a mértékrendszerek kialakítása és magállapítása fontos lépés az emberiség és a kereskedelem fejlődésében. A „jó mérleg” a maga idejében egy fontos marketing eszköz volt, hiszen a vásárlók számára jó reklám a megbízhatóság, a becsületes kereskedőkhöz nagyobb tömegek mentek vásárolni.

A mérésügy a mértékek egészére, azok egységesítésére, a mérőeszközök hitelesítésére, ezek valamint a mérések „igazságának” az ellenőrzésére vonatkozó tudományos-technikai, jogi, igazgatási ismeretek és tevékenységek együttese. A törvények, rendeletek, intézkedések megállapítják az egységeket, az etalonokat, egységesíteni akarják a mértékeket, kialakítják a mérésügyi szervezetet, és ellenőrzik a végrehajtást.

Az első magyar uralkodói intézkedéseket még I. István hozta meg, ezek a királyi mértékekre és azok rendszerére vonatkoztak. A hagyomány ereje, a szokástörvény tartotta meg őket évszázadokon át országosan azonos nagyságban.

Először Magyarországon hivatalosan Werbőczi Hármaskönyve (1517) kodifikálta például az olyan mértékegységeket, mint az öl, arasz, hold, ekealja. A 19. századik tömegesen használt mértékegység csak a szájhagyományok útján maradt fenn ismét.

A kereskedelemben használt mértékekről elsőnek Zsigmond 1405. évi 1. dekrétuma intézkedik: elrendeli, hogy a mértékeket Buda város mértékeihez kell igazítani. Itt rendelkeztek a tömeg mértékegységéről is.

1852-ben császári nyílt parancs rendeli el az osztrák mértékegységek, ezen belül a tömeg mértékegységének használatát.

Az első „marketingalapú” mértékekkel kapcsolatos rendeletet a 16. században a céhek hozták meg, amelyek, mai divatos szóval szólva, kampányolni kezdtek a mértékek becsületes használata mellett.

Magyarországon 1876. január 1-jei hatállyal vezették be a francia eredetű nemzetközi mértékegységeket, ezen belül a métert.

> tovább olvasom

WikiProjectben készítik Magyarország mobiltelefon-hálózatának térképét

Mobiltelefon-torony térkép a Google rendszerében.

Mobiltelefon-torony térkép a Google rendszerében.

Te is térképezhetsz mobiltornyokat

Közösségi projekt keretében építik Magyarország helyi információkat tartalmazó térképét. A közösségi térképezés, adatgyűjtés a következő témákban folyik: határvonalak és települések, nemzetközi utak, vízi utak, vasutak, gyorsforgalmi utak, főutak, talajutak, kerékpárutak, turistautak, tömegközlekedés, gyalogos közlekedés, akadálymentesség térképezése, területfunkciók (erdők, mezők, lakott terület, iparterület stb.), mobiltelefon-tornyok.

Az első magyar közösségi feltérképezős projekt résztvevői Facebook csoportban, Meetup csoportban, Youtube csatornán, levelezőlistán és magyar nyelvű fórumon tartják a kapcsolatot. Alapvető eszközük sokáig a gps-es helymeghatározó volt, manapság okostelefont vagy mobil kommunikációval rendelkező tabletet használnak.

Miért kell a magyar mobiltornyokat feltérképezni?

A mobiltelefon-tornyok általában jól látható tereptárgyak, ezért feltérképezésük és jelölésük nagyban elősegíti a későbbi vizuális tájékozódást aktív okostelefon vagy egyéb helymeghatározó eszköz nélkül is, pusztán a térképre hagyatkozva.

A weboldal leírása szerint a project célja a hasznosság mellett a szórakozás is, hiszen gyakorlati jelentősége nincs annak, hogy meg tudjuk nézni, hogy milyen távolságra van tőlünk az a mobiltelefon-torony, amely segítségével telefonálunk vagy küldjük az SMS üzenetet.

Aki csatlakozni szeretne a mobiltelefon-torony felméréshez és adatszolgáltatáshoz, az itt teheti meg. A weboldalon részletes leírást találhatunk a mérések elvégzéséhez és az adatrögzítéshez. Érdekesség, hogy egy rövid ismertetőt is találunk a magyarországi mobiltelefon-tornyok formájáról és kinézetéről is, hogy vizuálisan is beazonosíthassuk azokat.

> tovább olvasom

Az első golyóstoll is magyar találmány

bíró lászló golyóstolla

A golyóstoll lelke

Az üzenetküldés egyik nagy úttörője volt a magyar újságíró, aki feltalálta a golyóstollat, ennek köszönhetően nagy tömegben és könnyen írhattak akár marketing reklámokat is az emberek. Bíró László Józsefet fő találmányához, a golyóstollhoz újságírói pályája nyújtotta az inspirációt.

1933-34-ben szerkesztője volt a Hongrie – Magyarország – Hungary című, elsősorban művészeti jellegű folyóiratnak, majd ennek megszűnése után az Előre című lap munkatársa lett. Szerkesztői tevékenysége során annyit bosszankodott a töltőtollak problémás használhatóságán, hogy új írószer kiötlésén kezdett elmélkedni. A nyomdákban megfigyelve a rotációs hengerek egyenletes, folyamatos munkáját ötlött fel benne, hogy ezen az elven, egy tintával telt cső végéből hengerrel, ill. golyóval lehetne a folyadékot papírra vetni.

Az ötlettől az egyszerűen használható és olcsó írószer elterjedéséig azonban több mint öt év telt el fejlesztéssel. Kísérleteit már nem Magyarországon végezte. 1939-ben kénytelen volt Párizsba, majd onnan Argentínába menekülni, ahol az anyagi források mellett a marketing lehetőségek is jobbak voltak.

Természetesen a golyóstollnak is van előzménye, és ez is népes szakembergárda és számos szponzor bevonásával készült el. Azt az ötletet, hogy a tintát a papírra vékony cső végére helyezett golyó vigye át, már 1888-ban szabadalmaztatta John Loud Amerikában. Ez a toll azonban nem volt használható, és nem gyártották. Wilhelm Braun 1912-ben „golyóval író töltőtoll”-ra kapott szabadalmat Németországban, de ez az ötlet sem valósult meg. G. L. Lorenz „Mungo” néven szabadalmaztatott Drezdéban egy golyóstoll változatot, amit gyártottak is, mintadarabjait a lipcsei vásáron árusították. Sajnos csak néhány napig voltak használhatóak. Wenczel Climes cseh szabadalma 1935-től szintén használhatatlan volt. Vele Bíró László kapcsolatba lépett, és megvette tőle az opciót.

A használható golyóstoll előállításához tökéletes golyókra volt szükség, amelyeket Svájcból és Jugoszláviából próbált beszerezni. Később az argentínai gyártáshoz B. L. egy svéd céggel készíttette a szükséges golyókat az írószerébe. A megfelelő sűrűségű tinta kikísérletezésében testvére, Bíró György volt segítségére. > tovább olvasom

A húrelmélet alapja a holográfia

Hologram kivetülés.

A hologramban leírható a világegyetem

Mi Magyarok, hajlamosak vagyunk arra, hogy minden találmányt a magunkénak mondjunk, magyarosítsunk. Jó példa erre Verne Gyula neve, akiről gyerekkoromban sokáig azt hittem, hogy magyar volt. Persze sok mindenben van részigazság, hiszen ha azt állítjuk, hogy az SMS üzenet küldés magyar találmány, akkor ezt azzal magyarázhatjuk, hogy Puskás Tivadar nélkül nem is létezhetne a mobil telekommunikáció.

Hogyan kerül a húrelméletbe a magyar agy?

Remélem, sokan tudják, hogy a húrelmélet alapját szolgáló, a világ sajátos leképezésének módszerét, a holográfiát, egy magyar tudós, Gábor Dénes fedezte fel. S tette mindezt a legnehezebb háborús időkben. Szomorú, hogy életrajza sok helyen úgy kezdődik, hogy magyar származású angol elektromérnök. Ez azonban érthető, mivel Magyarországon csak a hologram elméletét sikerült kidolgoznia, a kísérleti megvalósításra Angliában került sor.

Gábor Dénes módszere elfogadja az elektronmikroszkóp nyújtotta tökéletlen, de minden információt tartalmazó képet, és optikai úton korrigálja azt. A hologram, a fényképpel ellentétben, a tárgyról jövő összes információt leképezési hiba nélkül tartalmazza, tehát a fény mintha magáról a tárgyról érkezne, azaz pl. három dimenzióban érzékelhető.

Módszeréért többszöri felterjesztés után 1971-ben Nobel-díjat kapott, a „holográfiai módszer felfedezéséért és fejlesztéséhez való hozzájárulásért” indoklással.

Idősebb korára megbecsült tudósként több egyetem is díszdoktorává avatta, később filozófiai kérdésekkel kezdett foglalkozni.

A holográfia felfedezése hozzájárult a világról alkotott képünk megváltoztatásához, véleményem szerint a mobiltelefon és az internet felfedezéséhez mérhető. A hologram létrehozásának elmélete, a világegyetem leírásának elméletére is hatást gyakorolt. > tovább olvasom

Mi a Prince2 módszer?

prince2-projekt-iranyitas

Hogyan működik a Prince2 módszerű projektirányítás?

Az egyre szélesebb körökben ismertté váló és mind több területen alkalmazott metódus – Prince2 – neve angol mozaikszó, eredetije a PRojects IN a Controlled Environment kifejezés, amely magyarul nagyjából azt jelenti, hogy projektek ellenőrzött környezetben. A módszer lényege a projekt menedzsment tevékenység olyan strukturált megközelítése, amely az egymástól merőben eltérő projektek irányítását egy világosan meghatározott keretrendszeren belül kezeli. A projektvezetők ennek az irányítási szabványnak a keretében és segítségével koordinálják és viszik sikerre az általuk aktuálisan menedzselt projekt (tervezet) megvalósulását célzó tevékenységet.

Bár eredeti változatát (amely a voltaképpeni 1-es verzió volt) az informatika, távközlés és számítástechnika területére dolgozták ki, ám a továbbfejlesztett PRINCE2 projektirányítási metódus univerzálisan alkalmazható elveket, folyamatokat és technikákat tartalmaz, amelyek szerint gyakorlatilag bármilyen projekt sikeresen menedzselhető. A módszert ma már Magyarországon is alkalmazzák és nemrégiben megnyíltak az oktatással és vizsgáztatással foglalkozó első intézmények. Az itt ajánlott weboldal eredetileg egy magánoktatás keretében működő tanfolyam internetes autoritásának az erősítése céljából készült. Bővebben: > tovább olvasom