Az első magyar informatikusok, kibernetikusok

számítógép laptop könyv

A számítógép-tudományról, a kibernetikáról szóló könyv.

A számítógép-tudományról egyes szám első személyben

A mai okostelefonok és laptopok hétköznapi eszközzé válásáig hosszú és rögös út vezetett, melyhez a magyar kutatók, tudósok munkája is jelentősen hozzájárult. A Typotex kiadó gondozásában megjelent kiadvány az első magyar „kibernetikusokkal” készített interjúkat adja közre. Kornai András szerkesztésének köszönhetően a magyar informatika fejlődésének jelentősebb pillanataival ismerkedhetünk meg, visszaemlékezések révén.

A kötetben szereplő visszaemlékezéseket a „szakma nagy öregjei” vetették billentyűzetre, laptopra. A szerkesztő kérésének megfelelően nem csak a magyar informatika, kibernetika eseményeiről mesélnek, hanem arról is számot adnak, hogy milyen jelentős felfedezéseket tettek az első magyar kibernetikusok.

A XX. század elején, a magyar számítógép-tudomány hőskorában a tudományos szakzsargon még kibernetika néven tartotta számon a számítógépet, a laptopot és az internetet létrehozó tudományágat. A kötetben egyes szám első személyben visszaemlékező tudósoktól megtudhatjuk, milyen furcsa szerkezetekkel segítették a világot és Magyarországot az „informatizálódás” rögös útján.

Bakonyi Péter arról mesél, hogy milyen számítógépe-hálózati kutatások folytak a Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetben, közismertebb nevén a SZTAKI-ban.

Csaba László az x.25 interfészű csomagkapcsolt adathálózat kidolgozásáról is mesél visszaemlékezéseiben.

Dömölki Bálint arról mesél, hogy milyen volt részt venni az első magyarországi számítógép kifejlesztésében, az M3 létrehozásában, az MTA Kibernetikai Kutatócsoportjának tagjaként.

A kötetben olvashatjuk még: Dörnyei József, Drasny József, Findler Miklós, Gergely Tamás, Gécseg Ferenc, Gyárfás András, Havass Miklós, Kovács Győző, Obádivics J. Gyula, Pesti Lajos, Pompéry Béla, Uhrin Béla, Vámos Tibor gondolatait.

A laptop gyártásához vezető úttörő munkákról tehát eben a könyvben olvashatunk:
A számítógép-tudományról egyes szám első személyben / szerk. Kornai András. – [Budapest] : Typotex, cop. 2013. – 346 p.

> tovább olvasom

Az első magyar távíróvonal

Távíró első magyar

Hortobágyi távíróvezeték oszlopa

170 éve küldhetünk üzenetet Magyarországon

Az okostelefonok és mobiltelefonok kialakulásához és elterjedéséhez rögös út vezetett. Ma már természetes, hogy bármelyik pillanatban küldhetünk és fogadhatunk SMS üzenetek tömegeit. A mobiltelefon elődje a vezetékes telefon, melynek közvetlen előde a távíróvonal.

Magyarországon az első távíróvonalat 1847-ben helyezték üzeme. December 26-án küldhettek elektromosság segítségével üzeneteket, ezt tekintjük az SMS küldés elődjének. A távíróvonalat természetesen az osztrák kormány építtette ki Bécs és Prága között, ennek egyik leágazása érkezett Magyarországra, a Gasendorf-Marchegg-Pozsony útvonalon. Az első magyar távíróvonal üzemeltetését a hadsereg szakemberei végezték, ők bonyolították az üzenetek küldését.

A távíró vonal mint információtovábbító eszköz a vasút infrastruktúrájára települt rá, ezért üzemeltetését és kiépítését is a vasúti alkalmazottak végezték a továbbiakban. A távíróvonal rögzítés nélküli rézhuzal volt, melyet egyszerűen átfűztek a szigetelőkön kialakított lyukakon. A szigetelőket 7,5 méter magas oszlopokon rögzítették, melyeket 48 méterenként ástak a földbe. Az oszlopokon a sziketelőket tartóvasakkal rögzítették.

Az első magyar távíróvonal és a pozsonyi állomás 1848. június 12.-én küldte és fogadta az utolsó üzenetet, mivel a magyar forradalom miatt az osztrák hivatalnokokat visszarendelték. A szabadságharc miatt az újbóli üzembe helyezés nem történhetett meg.

> tovább olvasom

Az első magyar Google doodle

Google doodle Bartók Béla

Bartók Béla a Google keresőjében

Bartók Béla volt az első magyar a Google kereső fejlécében

A Google keresőjének fejlécében először Bartók Béla szerepelhetett, 127. születésnapjának előestéjén. Ez a jeles nap 2008. március 24-én jött el a magyar internetezők számára. Akkor a magyar nyelven otthonról vagy a télikert, terasz magányából internetezők magyar nyelvű keresőfejléccel találkozhattak a Google keresőjének betöltésekor.

Mi a Google doodle?

Nem más, mint a Google keresőoldal látható embléma vagy más szóval logó. A szó magyar fordításban annyit jelent, hogy firkálmány. A keresőoldal az utóbbi években egy-egy híres eseménynek és évfordulónak szenteli a Google logó rajzának megformáltságát.

A Google nem minden nap cseréli le logóját valamilyen „firkálmányra”, és nem is mindig kapcsolódik kerek évfordulóhoz. Érdekesség, hogy nem csak rajzot, grafikát vagy animációt használnak a programozók, időnként interaktív játékkal helyettesítik a Google feliratot a keresőoldalon.

Az első Google doodle 1998. augusztus 30-án jelent meg és a Burning Man fesztivált reklámozta, amin a programozók is részt vettek.

A későbbiekben regionálissá vált a korábban csak globálisan használt logó használata és régiónként változó tartalmakat jelenítettek meg. A feliratok megjelenítése gyakran a Google fordítójának segítségével történik, ezért eshetett meg, hogy a 2012-es nyári olimpiai játékok alkalmával a műugrás versenyek idején a magyar Google használók a gép által fordított diving – búvárkodás olimpiai versenyszámot láthatták, mivel a diving-nak csak a második jelentése a műugrás.

Magyar vonatkozású Google doodle

Mint említettük, az első magyar globális, tehát minden internetezőnél egységesen megjelenő „firka” Bartók Béla születésnapjának évfordulóján jelent meg. Azóta szerepelt a Google logójában Gábor Dénes, Szent-Györgyi Albert és a Rubik kocka is feltalálásának 40. évfordulóján.

Rubik kocka Google doodle

Rubik kocka a Google keresőjében

> tovább olvasom

Az első magyar weboldal

magyar honlap marketing weboldal

Első magyar weboldal

A legutóbb az első magyar fejlesztésű műholdról írtunk, melyet a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem bázisán fejlesztettek ki. Kevesen tudják, hogy az első magyar WWW szerver is a BME tulajdonában volt. A www.fsz.bme.hu oldalt 1993-ban indították el, mely akkor a világ ötszázadik honlapja volt. Az első weboldal létrehozása a hatalmas presztízs mellett, hatalmas marketing jelentőséggel bírt az egyetem számára.

A világ első honlapja a CERN, a Nagy Hadronütköztető weboldala volt, melynek honlapját ma is megtekinthetjük az archívumban. A honlapot Tim Berners-Lee fizikus hozta létre 1991-ben. Ő dolgozta ki a WWW protokolra épülő rendszert, mely lehetővé tette, hogy szöveges vagy képes tartalmakat lehessen egyszerűen letölteni az internetkapcsolaton keresztül. Végső soron ezek a számítógépek vezettek el a ma ismert felhőszerverekig és az SMS küldő gateway-ek elődjeinek tekinthetőek.

A jelenlegi információk szerint, a világ első webcíme a http://info.cern.ch/hypertext/WWW/TheProject.html volt, mely mára nem maradt fenn eredeti formájában. A korai weboldalak nagyon egyszerű felépítésűek voltak, hiszen a akkori internetes kapcsolat nem tette lehetővé nagy mennyiségű adat, tömeges üzenetek nagy mennyiségű küldését.

Az első magyar web szerverre tehát még két évet sem kellett várni a www protokol kialakulása után. Magyarországon hihetetlen gyorsasággal alakultak ki az adatközpontok, szerverközpontok és kommunikációs alközpontok, melyek segítettek az információs forradalom kibontakozásában. Az új generációk már el sem tudják képzelni életüket a mindent behálózó internetes szerverek, az SMS küldés, a mobil kommunikáció és az internetkapcsolat napi használata nélkül. > tovább olvasom

Az első magyar picoműhold a MASAT-1

Android üzenet küldés MASAT-1

Az első magyar műhold üzenete

2012. február 12-én bocsátották föld körüli pályára az első teljesen magyar fejlesztésű műholdat, a MASAT-1-et. A hordozórakétát az Európai Űrügynökség az ESA indította és fedélzetén több más műhold is helyet kapott. Az egy időben pályára állított picoműholdak közül a magyar fejlesztésű volt a legsikeresebb. Pályára állítás után sikerült vele felvenni a kapcsolatot és stabilizálni. Az eszköz folyamatosan küldte az értékelhető adatokat és egy egyszerű mobiltelefonos kamera segítségével fotókat is készített a földről.

A műhold az eredetileg tervezett 3 hónap helyett 1061 napot töltött föld körüli pályán és még működőképes állapotban volt, amikor a gravitáció erők hatására visszatért a föld légkörébe és elégett.
Az első magyar műhold földi megfigyelését egyedülálló módon sikerült megoldani. A világ rádióamatőreinek segítségével töltötték le az űreszköz által küldött üzenetek tömegét. A Budapesti Műszaki Egyetem weboldaláról letölthető szoftver segítségével bárki csatlakozhatott a programhoz és dekódolhatta a műhold jeleit. A letöltött információs csomagokat az interneten keresztül küldték a Budapesti központba. Az online információtovábbítást megbízható cégek is végezhették.

CubeSat specifikáció

Műhold osztály 1U CubeSat
Méretek 10 x 10 x10 cm
Tömeg 1kg
Meghajtás Nincs
Várható élettartam > 3 hónap
Bemeneti teljesítmény 1.2 – 2.2W
Kommunikáció típusa Half-duplex
Frekvanciasáv 435-438MHz
Adatsebesség > 625/1250bps
Moduláció 2-GFSK
Adó teljesítmény 100/400mW
Telemetria protokoll Módosított ESA PUS v1

A teljes sikerrel végződő kísérlet-projektnek már készül a folytatása. A MASAT-2, melynek paraméterei:

  • 3 tengelyes aktív stabilizálás
  • Megnövelt felbontású kamera elhelyezése
  • RAD-FET alapú totáldózis mérés
  • Nagyobb adatsebesség elérése műhold-Föld irányban
  • Elektroszmog mérése LEO pályán (opcionális)

A projekt megvalósítása során, rengeteg problémát kellett megoldaniuk a mérnököknek. Az egyik ilyen volt a megfelelő időben kinyíló antenna kérdése. A műholddal való kommunikáció feltétele a megfelelő antenna megléte, ezen keresztül lehet parancs üzeneteket küldeni MASAT-1 számára. Azonban az antenna kinyitását értelemszerűen nem lehet távirányítással megoldani, ezért a fejlesztők egy rugós mérőszalag segítségével oldották meg ezt a problémát. > tovább olvasom

Aki megalkotta az új generációt

Első számítógép, szerver, sms gateway

Neumann János és “gyermeke” EDVAC

Az első számítógép feltalálója

A mai generáció számára létfontosságú internetkapcsolat alapjait megalkotó személy átvehette a Szabadság-érmet Eisenhower elnöktől 1957-ben. A kitüntetés oka, hogy Amerika elkerülte a háborút Kínával egy számítógépes programnak köszönhetően. Halálos ágyánál katonatisztek őrködtek, hogy nehogy valaki kihallgathassa a szervergépek elvi felépítését. Persze nem sokra mentek volna az információval a kémek, mivel lázálmában a tudós magyarul beszélt.

Neumann János volt ez a tudós, aki lefektette a számítástechnika alapjait, és létrehozta a programozó programot, ezzel elindítva egy új generáció megalakulását, mely a mobiltelefonokról, az SMS-ről, az internetről és a marketing hatalmáról szól.

Két diplomát is szerez, kiemelkedő kutatásokat végez a kvantummechanika terén. Európát a II. világháború előtt, a politikai hangulat megváltozása miatt kénytelen elhagyni. Amerikában megtanulja a pókerjátékot és kidolgoz egy valószínűség számítási modellt, melyet később a gazdasági folyamatok elemzésére használnak. A világháború kitörésekor Los Alamosban dolgozik, kifejleszti a plutóniumbombák gyújtószerkezetét, melyet a mai napig használnak. Eközben rengeteg matematikai számítást végzett a hadsereg számára, melyek megkönnyítésére valamilyen technikai megoldáson gondolkodott.

A világ első számítógépének, így az internet, a szerver elődjének az ENIAC-ot tartják, valójában a mai számítógépek elvén működő berendezés az EDVAC volt, melyet Neumann János tervei alapján készítettek el. A háború után elkészült a Neumann-féle számítógép, mely a mai gépek részegységeire tagolódott.

Láthatjuk, hogy a mai ember számára olyannyira fontos „hirtelen kommunikáció”, az SMS-szerverközpontokon keresztül zajló SMS üzenetküldés sem jött volna létre, ha a számítógép alapjait először egy magyar tudós le nem fekteti. > tovább olvasom

Az első golyóstoll is magyar találmány

bíró lászló golyóstolla

A golyóstoll lelke

Az üzenetküldés egyik nagy úttörője volt a magyar újságíró, aki feltalálta a golyóstollat, ennek köszönhetően nagy tömegben és könnyen írhattak akár marketing reklámokat is az emberek. Bíró László Józsefet fő találmányához, a golyóstollhoz újságírói pályája nyújtotta az inspirációt.

1933-34-ben szerkesztője volt a Hongrie – Magyarország – Hungary című, elsősorban művészeti jellegű folyóiratnak, majd ennek megszűnése után az Előre című lap munkatársa lett. Szerkesztői tevékenysége során annyit bosszankodott a töltőtollak problémás használhatóságán, hogy új írószer kiötlésén kezdett elmélkedni. A nyomdákban megfigyelve a rotációs hengerek egyenletes, folyamatos munkáját ötlött fel benne, hogy ezen az elven, egy tintával telt cső végéből hengerrel, ill. golyóval lehetne a folyadékot papírra vetni.

Az ötlettől az egyszerűen használható és olcsó írószer elterjedéséig azonban több mint öt év telt el fejlesztéssel. Kísérleteit már nem Magyarországon végezte. 1939-ben kénytelen volt Párizsba, majd onnan Argentínába menekülni, ahol az anyagi források mellett a marketing lehetőségek is jobbak voltak.

Természetesen a golyóstollnak is van előzménye, és ez is népes szakembergárda és számos szponzor bevonásával készült el. Azt az ötletet, hogy a tintát a papírra vékony cső végére helyezett golyó vigye át, már 1888-ban szabadalmaztatta John Loud Amerikában. Ez a toll azonban nem volt használható, és nem gyártották. Wilhelm Braun 1912-ben „golyóval író töltőtoll”-ra kapott szabadalmat Németországban, de ez az ötlet sem valósult meg. G. L. Lorenz „Mungo” néven szabadalmaztatott Drezdéban egy golyóstoll változatot, amit gyártottak is, mintadarabjait a lipcsei vásáron árusították. Sajnos csak néhány napig voltak használhatóak. Wenczel Climes cseh szabadalma 1935-től szintén használhatatlan volt. Vele Bíró László kapcsolatba lépett, és megvette tőle az opciót.

A használható golyóstoll előállításához tökéletes golyókra volt szükség, amelyeket Svájcból és Jugoszláviából próbált beszerezni. Később az argentínai gyártáshoz B. L. egy svéd céggel készíttette a szükséges golyókat az írószerébe. A megfelelő sűrűségű tinta kikísérletezésében testvére, Bíró György volt segítségére. > tovább olvasom

A Magyar, aki elküldte az első tömeges üzenetet

Telefon hálózat elvi felépítése

Puskás csillagpontos telefonhálózata

Puskás Tivadar fedezte fel a kommunikációs központok jelentőségét

Ha elküldünk egy üzenetet, alapvető igényünk, hogy a lehető legrövidebb időn belül megkapja a címzett. Leggyorsabban az SMS, az e-mail, az internetes üzenetküldők érnek célba. Ha azt mondom: telefon, mobiltelefon, mindenkinek Bell és Edison neve ugrik be. A telefonkészüléket Bell találta fel, Edison pedig tökéletesítette azt, szénmikrofon találmánya segítségével.

Puskás Tivadar az Edison művek alkalmazottjaként javaslatot tett az „üzenetközpont”, telefonközpont kialakítására. Ő volt a világon az első, aki arra gondolt, hogy egy központi „gépen” keresztül egyszerre több előfizetőhöz juttassanak el, tömegesen üzeneteket.

Az első európai telefonközpontot Párizsban nyitotta meg Puskás Tivadar 1879-ben. Ez annyira sikeres volt, hogy a központ létesítésének jogát Európa valamennyi államának eladta, Franciaország és Magyarország kivételével.

A legnagyobb sikert a párizsi nagyopera előadásainak vezetékes közvetítése hozta 1881-ben.  A sikerre való tekintettel a rendszert Pesten is be akarta vezetni, de ez akkor még nem sikerült. 1892-ben mutatták be a dalműtelefont Budapesten, mely az első tömeges hírközlési és üzenettovábbító rendszer is volt egyben. A mai napig hasonló elven működik a telefonszolgáltatás, az Internet, az SMS küldés.

Az első jelentős hír, melyet nagy tömegek a telefon segítségével kaptak meg, a telefonhírmondó feltalálójának, Puskás Tivadarnak 1893-as halálhíre volt. Mi magyarok, őt tartjuk a telefonos hírközlés és a telefonközpont feltalálójának, de találmánya túlmutatott korán, és nyomait felfedezhetjük a korszerű SMS gateway központok rendszerében is.

A húrelmélet alapja a holográfia

Hologram kivetülés.

A hologramban leírható a világegyetem

Mi Magyarok, hajlamosak vagyunk arra, hogy minden találmányt a magunkénak mondjunk, magyarosítsunk. Jó példa erre Verne Gyula neve, akiről gyerekkoromban sokáig azt hittem, hogy magyar volt. Persze sok mindenben van részigazság, hiszen ha azt állítjuk, hogy az SMS üzenet küldés magyar találmány, akkor ezt azzal magyarázhatjuk, hogy Puskás Tivadar nélkül nem is létezhetne a mobil telekommunikáció.

Hogyan kerül a húrelméletbe a magyar agy?

Remélem, sokan tudják, hogy a húrelmélet alapját szolgáló, a világ sajátos leképezésének módszerét, a holográfiát, egy magyar tudós, Gábor Dénes fedezte fel. S tette mindezt a legnehezebb háborús időkben. Szomorú, hogy életrajza sok helyen úgy kezdődik, hogy magyar származású angol elektromérnök. Ez azonban érthető, mivel Magyarországon csak a hologram elméletét sikerült kidolgoznia, a kísérleti megvalósításra Angliában került sor.

Gábor Dénes módszere elfogadja az elektronmikroszkóp nyújtotta tökéletlen, de minden információt tartalmazó képet, és optikai úton korrigálja azt. A hologram, a fényképpel ellentétben, a tárgyról jövő összes információt leképezési hiba nélkül tartalmazza, tehát a fény mintha magáról a tárgyról érkezne, azaz pl. három dimenzióban érzékelhető.

Módszeréért többszöri felterjesztés után 1971-ben Nobel-díjat kapott, a „holográfiai módszer felfedezéséért és fejlesztéséhez való hozzájárulásért” indoklással.

Idősebb korára megbecsült tudósként több egyetem is díszdoktorává avatta, később filozófiai kérdésekkel kezdett foglalkozni.

A holográfia felfedezése hozzájárult a világról alkotott képünk megváltoztatásához, véleményem szerint a mobiltelefon és az internet felfedezéséhez mérhető. A hologram létrehozásának elmélete, a világegyetem leírásának elméletére is hatást gyakorolt. > tovább olvasom