Budapesten 2007-ben tartották az első Digitális Esélyegyenlőség (DE!) konferenciát
A Digitális Esélyegyenlőség (DE!) programja
A program lényegéről a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság honlapjáról értesülhetünk. Az ott olvasható leírás, mondhatni hitvallás szerint a civil társadalom iránti szakmai felelősségvállalásának tudatában indította a Társaság (mármint a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság – NJSZT) a mozgalom tartalmát is kifejező Digitális Esélyegyenlőség néven azt a széles társadalmi elfogadottságra és támogatottságra apelláló mozgalmat, amelynek célja az, hogy rövid időn belül Magyarországon és az azzal határos régiókban is mindenki teljes értékű tagja lehessen az információs társadalomnak: a számítógép és a világháló használatának lehetősége és képessége lakhelyétől, anyagi helyzetétől és társadalmi pozíciójától függetlenül, valamint nemi identitásra, fajra, etnikai és vallási hovatartozásra tekintet nélkül mindenki rendelkezésére állhasson.
A program kidolgozói szerint a digitális esélyegyenlőség megteremtése az életminőség és a versenyképesség jelentős javulását eredményezi. A cél össztársadalmi program megvalósításával érhető el. A programnak tartalmaznia kell egyrészt az ország területének a versenyszféra által biztosan nem érintett legalább 10%-án történő állami finanszírozású infrastrukturális beruházásokat; másrészt figyelembe kell vennie azt is, hogy a fogalom alatt nem csak a PC- és internet-használathoz szükséges tudást, képességeket értjük ma már, hanem egyfajta digitális műveltséget és online műveletekben való széles körű jártasságot.
Ezen túl ide tartozik a kritikai gondolkodás, az információk különböző forrásból való összegyűjtése, rendezése és elemzése-értékelése, más emberek több csatornán való elérhetőségének kezelése, az önkifejezés lehetőségei egy digitális környezetben, a hagyományos tartalmak digitális formában való támogatása, kiegészítése is. Egy hálózatra kapcsolt asztali számítógép vagy személyi PC-ként működő laptop önmagában nagyon kevés ahhoz, hogy valaki megtalálja a számára releváns tartalmú információkat, szolgáltatásokat az online szférában, ehhez sok gyakorlás, és az ezáltal elsajátítható új tudások, személyes tapasztalat útján beszerezhető készségek szükségesek.
A digitális esélyegyenlőség egyik legfőbb záloga, hogy a lakosság digitális írástudásának a fejlesztése egyértelműen prioritást élvezzen az oktatásban. Az ennek keretében működő képzési formák segítségével a számítógéppel (asztali PC-n, notebookon, esetleg táblagépen) végzett munka hatékonyságának gazdasági mutatókkal is jól kifejezhető növekedése mellett többek között az is elérhető, hogy a társadalom legszélesebb rétegei válhassanak az e-közigazgatás valódi és aktív ügyfeleivé, ezáltal az információs társadalom teljes jogú tagjaivá. Ez a tudás lehetőséget teremt arra is – és ez talán még fontosabb – hogy valódi igények fogalmazódjanak meg az e-szolgáltatások fejlesztésére, bővítésére is.
Digitális Esélyegyenlőség Konferencia
2016-ban immár tizedik alkalommal került sor a témában tartott szakmai tanácskozásra.
10. DE! konferencia – Gondolkodom, tehát…?
Az esemény időpontja: 2016. nov. 29. 10.00 – 17.00 | Helyszín: Danubius Hotel Gellért
Az NJSZT 2016.ban jubileumi, tizedik alkalommal rendezte meg a Digitális Esélyegyenlőség konferenciát
„Gondolkodom, tehát …?” címmel.
A szakmai tanácskozás szinopszisa: Az infokommunikáció fejlődésének megállíthatatlan gyorsulása közepette ma még aktuálisabb a kérdés: hogyan és mit kell tennünk, hogy a fejlődés eredményeit élvezhessük. Az is nagyon fontos, hogy mire kell különösen vigyázni annak érdekében, hogy továbbra se kelljen tartanunk a munkánkat elvevő és/vagy a mesterséges intelligenciájukkal az embereket maguk alá gyűrő robotoktól, hogyan használhatjuk az önvezető autókat, milyen segítséget kaphatunk az egészségügyben, betekintést nyerhetünk Watson működésébe és további izgalmas kérdésekre kereshetjük közösen a választ.
A konferencia néhány előadása: Szerző – Cím – tartalmi kivonat (szinopszis)
Bőgel György: Gépek és emberek
A technológiai fejlődés kétségtelenül a jólét forrása. Bár az előző évszázad technikai újításai sokak életét megváltoztatták, a keletkező új szakmák és állások általában jobbak voltak a régieknél és több jövedelmet is biztosítottak a munkavállalóknak. A szegénységet ugyan nem sikerült felszámolni, de a mai statisztikák is azt bizonyítják, hogy az általános életszínvonal növekszik. Számíthatunk arra, hogy ez a trend az elkövetkező évtizedekben is töretlenül folytatódik? A technológiai fejlődés mai csúcstermékei az egyre intelligensebb robotok. Vajon milyen társadalmi változásokat idéznek majd elő ezek az okos gépek, mi közük van az esélyegyenlőséghez? Furcsa korban élünk: a technika rohamléptekkel fejlődik, elvileg nyitott lenne a kapu az általános jólét felé, mégis sokan úgy érzik, hogy a helyzetük bizonytalan, a kilátásaik ellentmondásosak, a világban új feszültséggócok keletkeznek. Az előadás a technika és a társadalom fejlődése közötti összefüggés egyes fontos és figyelemre méltó sajátosságaira igyekszik rámutatni.
Csepeli György: Befejezetlen evolúció
Az előadásban az ember által létrehozott, korábban ember által ellátott funkciók végzésére képes működések tömeges megjelenésének társadalmi következményeit tárgyalom. Az a kérdés, hogy a mesterséges intelligencia megjelenése, az önfejlesztő robotok munkálkodása kiszorítja-e vagy kiegészíti az embert, aki eleve befejezetlenül, meghatározatlanul, genetikai programokkal összehangolt környezet nélkül érkezett a világba, melynek alakítójaként meg kellett határoznia magát. Az emberarcú techno struktúra az evolúció új foka, vagy csupán az eredeti emberi meghatározatlanság kihívásaira adott kulturális folyamat új állomása?
Dr. Haidegger Tamás: Robotok az emberért – orvosi robotok
A robotika és azon belül is az orvosi robotika az egyik leggyorsabban fejlődő alkalmazási terület, és minden előrejelzés szerint a nyugati világban az Y generáció mindegyik tagján már fognak robotok elvégezni valamilyen diagnosztikai vagy gyógyító beavatkozást. Míg 20 éven keresztül gyakorlatilag egyetlen cég egyetlen teleoperációs rendszere uralta a világot, az elmúlt pár évben szinte felrobbant a piac, és gyártók tucatjai, mind a nagyobb cégek, mind pedig innovatív kisvállalkozások fogtak bele orvosi robotok fejlesztésébe. Mind a rehabilitációs robotika, mind pedig a sebészrobotika területén átütő eredmények várhatók. A most fejlesztés alatt álló autonóm rendszerek alapvetően meg fogják változtatni az ember és a gépek kapcsolatát. Az előadás részletesen bemutatja és taglalja a jelenlegi és a közeljövőben várható orvosi robotok által kínált lehetőségeket és potenciált.
Takács Árpád: A jövő luxusa: hús-vér sofőrök?
Az autóipari technológiák fejlettségének köszönhetően az önvezető autózás ma már nem csak a jövő fikciója. A nemzetközi fejlesztési, szabályozási és szociális trendek mind azt mutatják, hogy gyermekeink, unokáink már egy olyan világban nőnek fel, melyet ez az új technológia – a rádió, televízió és személyi számítógép után – alapjaiban renget majd meg. Mit adnak majd nekünk az önvezető autók, és milyen feltételei vannak bevezetésüknek az autózás köré épülő társadalmunkban? Mire képes a mesterséges intelligencia, mit lát és hogyan hoz döntéseket a jármű, és lehet-e ügyesebb, biztonságosabb az embernél? Az előadásban a technológia jelenlegi állásának bemutatása mellett a fenti kérdések is megválaszolásra kerülnek.
Sepp Norbert: Kognitív számítógépek: Mit gondolsz, Watson?
Az IBM Watson rendszere – amelyet a kognitív gépek első példányának tekintünk – a közelmúlt egyik legérdekesebb fejlesztése. A kognitív számítógépekről szóló előadásban nemcsak azt igyekszem bemutatni, mi a technológia alapja, hogyan segít megoldhatatlannak tűnő problémák sikeres megragadásában, és miként alakítja most és a közeljövőben hétköznapjainkat, hanem arra is invitálom a közönséget, hogy próbáljuk meg emberi gondolkodásunkkal értelmezni a gépi kogníciót, vázolni az ember-gép együttműködés kereteit, és feltárni, mit kell tennünk azért, hogy a mesterséges intelligencia, melyben hihetetlenül potenciál rejlik, ne csússzon ki az ellenőrzésünk alól.
Charaf Hassan: A szoftver ereje
Exponenciális világban élünk. Az IKT meghatározó, horizontális szerepet tölt be, az IKT felhordó ereje felelős a más szakterületek versenyképességének biztosításáért. Az alkalmazások és szolgáltatások iránt folyamatosan növekvő mennyiségi és minőségi igényekkel, ipari és társadalmi elvárásokkal szembesülünk. A mobileszközök képessége nő; a felhőszolgáltatások terjednek és izmosodnak; a dolgok internete (IoT) átszövi az ipart (4.0) és mindennapjainkat; hatalmas mennyiségű adatot gyűjtünk és elemzünk; a viselhető digitális eszközök terjednek; városaink, otthonaink, környezetünk, autóink egyre „okosabbak” lesznek. Mindennek mozgató ereje a jó minőségű, integrált rendszerekben, a szoftver vezérelt megoldásokban rejlik. A hallgatók és szakemberek érdeke, hogy naprakész, stabil és a jövőjükhöz kapcsolódó alapos tudást kapjanak a képzésekben. A vállalatok pedig ilyen képességű szakemberekre vágynak, ezért a piaci szükségleteket behozzák a K+F központba. Tehát, mindenkinek érdeke a zökkenőmentes együttműködés. Az összekötő kapocs a központ (oktatók, kutatók, fejlesztők) akiknek óriási a felelősségük abban, hogy a tudásáramlás körforgását fenntartsák.
Digitális Esélyegyenlőség Konferencia Budapest, DE!-program. A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság szakmai tanácskozása. Az információs társadalom és a digitális írástudás | laptop használat ajánlott: prezentációk | tizedik digitális esélyegyenlőség konferencia, DE! program Budapest, számítógép, PC, notebook – laptopról vezérelt előadás, prezentáció, videó | tudomány, informatika, számítástechnika társadalom, oktatás, információ, X Y Z generáció
