Az első magyar távíróvonal

Távíró első magyar

Hortobágyi távíróvezeték oszlopa

170 éve küldhetünk üzenetet Magyarországon

Az okostelefonok és mobiltelefonok kialakulásához és elterjedéséhez rögös út vezetett. Ma már természetes, hogy bármelyik pillanatban küldhetünk és fogadhatunk SMS üzenetek tömegeit. A mobiltelefon elődje a vezetékes telefon, melynek közvetlen előde a távíróvonal.

Magyarországon az első távíróvonalat 1847-ben helyezték üzeme. December 26-án küldhettek elektromosság segítségével üzeneteket, ezt tekintjük az SMS küldés elődjének. A távíróvonalat természetesen az osztrák kormány építtette ki Bécs és Prága között, ennek egyik leágazása érkezett Magyarországra, a Gasendorf-Marchegg-Pozsony útvonalon. Az első magyar távíróvonal üzemeltetését a hadsereg szakemberei végezték, ők bonyolították az üzenetek küldését.

A távíró vonal mint információtovábbító eszköz a vasút infrastruktúrájára települt rá, ezért üzemeltetését és kiépítését is a vasúti alkalmazottak végezték a továbbiakban. A távíróvonal rögzítés nélküli rézhuzal volt, melyet egyszerűen átfűztek a szigetelőkön kialakított lyukakon. A szigetelőket 7,5 méter magas oszlopokon rögzítették, melyeket 48 méterenként ástak a földbe. Az oszlopokon a sziketelőket tartóvasakkal rögzítették.

Az első magyar távíróvonal és a pozsonyi állomás 1848. június 12.-én küldte és fogadta az utolsó üzenetet, mivel a magyar forradalom miatt az osztrák hivatalnokokat visszarendelték. A szabadságharc miatt az újbóli üzembe helyezés nem történhetett meg.

> tovább olvasom

A mérésügy első magyar törvényei

Súly és tömeg alapja

Tömeg standard egység

Egységesített és hitelesített mérőeszközök

A mérésügy és a mértékrendszerek kialakítása és magállapítása fontos lépés az emberiség és a kereskedelem fejlődésében. A „jó mérleg” a maga idejében egy fontos marketing eszköz volt, hiszen a vásárlók számára jó reklám a megbízhatóság, a becsületes kereskedőkhöz nagyobb tömegek mentek vásárolni.

A mérésügy a mértékek egészére, azok egységesítésére, a mérőeszközök hitelesítésére, ezek valamint a mérések „igazságának” az ellenőrzésére vonatkozó tudományos-technikai, jogi, igazgatási ismeretek és tevékenységek együttese. A törvények, rendeletek, intézkedések megállapítják az egységeket, az etalonokat, egységesíteni akarják a mértékeket, kialakítják a mérésügyi szervezetet, és ellenőrzik a végrehajtást.

Az első magyar uralkodói intézkedéseket még I. István hozta meg, ezek a királyi mértékekre és azok rendszerére vonatkoztak. A hagyomány ereje, a szokástörvény tartotta meg őket évszázadokon át országosan azonos nagyságban.

Először Magyarországon hivatalosan Werbőczi Hármaskönyve (1517) kodifikálta például az olyan mértékegységeket, mint az öl, arasz, hold, ekealja. A 19. századik tömegesen használt mértékegység csak a szájhagyományok útján maradt fenn ismét.

A kereskedelemben használt mértékekről elsőnek Zsigmond 1405. évi 1. dekrétuma intézkedik: elrendeli, hogy a mértékeket Buda város mértékeihez kell igazítani. Itt rendelkeztek a tömeg mértékegységéről is.

1852-ben császári nyílt parancs rendeli el az osztrák mértékegységek, ezen belül a tömeg mértékegységének használatát.

Az első „marketingalapú” mértékekkel kapcsolatos rendeletet a 16. században a céhek hozták meg, amelyek, mai divatos szóval szólva, kampányolni kezdtek a mértékek becsületes használata mellett.

Magyarországon 1876. január 1-jei hatállyal vezették be a francia eredetű nemzetközi mértékegységeket, ezen belül a métert.

> tovább olvasom

WikiProjectben készítik Magyarország mobiltelefon-hálózatának térképét

Mobiltelefon-torony térkép a Google rendszerében.

Mobiltelefon-torony térkép a Google rendszerében.

Te is térképezhetsz mobiltornyokat

Közösségi projekt keretében építik Magyarország helyi információkat tartalmazó térképét. A közösségi térképezés, adatgyűjtés a következő témákban folyik: határvonalak és települések, nemzetközi utak, vízi utak, vasutak, gyorsforgalmi utak, főutak, talajutak, kerékpárutak, turistautak, tömegközlekedés, gyalogos közlekedés, akadálymentesség térképezése, területfunkciók (erdők, mezők, lakott terület, iparterület stb.), mobiltelefon-tornyok.

Az első magyar közösségi feltérképezős projekt résztvevői Facebook csoportban, Meetup csoportban, Youtube csatornán, levelezőlistán és magyar nyelvű fórumon tartják a kapcsolatot. Alapvető eszközük sokáig a gps-es helymeghatározó volt, manapság okostelefont vagy mobil kommunikációval rendelkező tabletet, esetleg laptopot használnak.

Miért kell a magyar mobiltornyokat feltérképezni?

A mobiltelefon-tornyok általában jól látható tereptárgyak, ezért feltérképezésük és jelölésük nagyban elősegíti a későbbi vizuális tájékozódást aktív okostelefon vagy egyéb helymeghatározó eszköz nélkül is, pusztán a térképre hagyatkozva.

A weboldal leírása szerint a project célja a hasznosság mellett a szórakozás is, hiszen gyakorlati jelentősége nincs annak, hogy meg tudjuk nézni, hogy milyen távolságra van tőlünk az a mobiltelefon-torony, amely segítségével telefonálunk vagy küldjük az SMS üzenetet.

Aki csatlakozni szeretne a mobiltelefon-torony felméréshez és adatszolgáltatáshoz, az itt teheti meg. A weboldalon részletes leírást találhatunk a mérések elvégzéséhez és az adatrögzítéshez. Érdekesség, hogy egy rövid ismertetőt is találunk a magyarországi mobiltelefon-tornyok formájáról és kinézetéről is, hogy vizuálisan is beazonosíthassuk azokat.

> tovább olvasom

Generációk az adósságjátszmában

Adósság csapda generáció Z

Generációs adósságcsapda

Bankhitelek ejtik csapdába az Y generációt?

Az adós és az adósság már nem élethelyzet, hanem életvitellé vált, különösen az Egyesült Államokban, de Európára is jellemző – írja Eric Berne Emberi játszmák című könyvében.

A társadalmakban a függőségi viszonyok kialakulása teszi lehetővé egyes csoportok uralkodását. Az adósság, mint életterv az új-guineai őserdőben bevett szokás. A rokonság nagyon magas áron feleséget vásárol a fiatalembernek, és ezzel hosszú évekre lekötik, az adósukká teszik. A civilizációban a rokonok szerepét a bankok veszik át.

Az X és Y generációra jellemző az a beléjük sulykolt életkép, hogy a házasságra, eljegyzésre és az élet nagy pillanataira akkor kerül sor, amikor a kölcsönt felveszik, és nem akkor, amikor visszafizetik azt.
Generációk nőnek fel úgy, hogy az életcéljuk a jelzáloghitel törlesztése és visszafizetése. A kultúrák részévé vált a folyamatos küzdelem az újabb és újabb bankhitelekkel, emellett azt sugallják, hogy bárki könnyen költheti az „ingyen pénzt”, amely végső soron nem igaz, hiszen mindig a Bank nyer.

Az Y és különösen a Z generáció életére az újfajta adósságok illetve finanszírozási formák megalkotása a jellemző. Az ő életüket az internet, az internetes szolgáltatások határozzák meg, ezért ezen a platformon találnak megoldásokat is. A crowdfunding a jövő hitelezője. A közösségi finanszírozási oldalakon konkrét célok érdekében lehet „hitelt” kérni, melyet a közösség tagjai adományoznak, így kisebb összegeket ad, nagyszámú hitelező. Az, hogy a Z vagy az utána következő generáció hogyan használja majd ezt a lehetőséget, még a jövő zenéje. > tovább olvasom

Egységesedik a digitális társadalom

Digitális generáció X nemzedék

Digitális nemzedék, Y generáció

Eltűnnek az X, Y, Z generációk különbségei

Míg korábban, a generációk és a társadalom képviselői között kialakuló törésvonalakat az internetes technológiákhoz, a digitális világhoz való viszony határozta meg, mára ezek a határok kezdenek eltűnni. A 2010-es évek végére a társadalom egésze átalakult digitális nemzedékké, digitális társadalommá.

A nagypapa is netezik

A digitális nemzedék fogalma fokozatosan átalakul, hiszen a társadalom minden rétege használja az internetet, és a gondolkodásmódok kezdenek megváltozni. Már nem csak a Z generáció képviselői élik életüket a világhálón, ezért nem is annyira a generációk közötti ellentétek dominálnak már, hanem a technikával való együttélés problematikájára kell válaszokat találni.

Az X és Y generáció képviselői szülőkké váltak, közülük sokan tekinthetők már digitális bennszülötteknek. Érdekes megfigyelni, hogy ők, akik már értik az internet világának működését, hogyan alkalmazzák azt saját gyermekeiknél, hogyan szabnak határokat, illetve tiltják-e annak használatát.

Érdekes adat, hogy azok a kismamák, akik terhességük alatt és a gyermekgondozás időszakában blogot írnak, kevésbé érzik magukat magányosnak, mint a korábbi korok kismamái. Nem érzik magukat annyira kiszakítva és elhatárolva a közösségtől – írta Ujhelyi Adrienn Digitális nemzedék – szociálpszichológiai szempontból című munkájában.

A generációk összemosódásának és a szülő – gyerek konfliktusnak érdekes esete, hogy a Facebookot használó szülők háromnegyede bejelöli ismerősnek a saját gyermekét, ennek azonban a fiatalok koránt sem örülnek annyira. Ennek kifejezéseként weboldalt is létrehoztak sérelmük elpanaszolására.

Az Y generáció lassan letűnik és a digitális nemzedék után megjelenik egy újabb, talán épp a drónok nemzedéke. > tovább olvasom

A 3. világháború

Harmadik világháború generációk atom

Elpusztulhat a föld teljes lakossága.

Elkezdődött, vagy még van esélyünk elkerülni a világégést?

A harmadik világháború elméletileg egy olyan fegyveres konfliktus, mely méreteiben a korábbiakhoz hasonlít, és a föld országainak többsége részt vesz benne. A hétköznapi nyelvezetben egy nukleáris fegyverekkel megvívott, apokaliptikus, az emberiség majdhogynem teljes pusztulásával járó konfliktust értünk 3. világháború alatt.

A világháború és a háború fogalma és felfogása nemzedékenként, generációnként változik. A veterán generáció tagjai, akik emlékeznek a 2. világháború súlyos következményeire, borzalommal gondolnak annak lehetőségére, hogy újból megismétlődhet egy ilyen fegyveres konfliktus. A fiatalabb generáció képviselői, különösen az Y és Z generáció tagjai nagyobb belenyugvással szemlélik a világméretű konfliktusok kialakulását. Életük során ők nem tapasztalhatták meg a háború borzalmait, a médiából, az internetes játékokból azt a tapasztalatot szűrhették le, hogy a harc az egyik módja a problémák kezelésének és megoldásának, egyre „szimpatikusabb” a háború eszményképe számukra.

Tart a 3. világháború?

Sokan, sokféle fegyveres konfliktust neveztek már 3. világháborúnak. Az egyik elmélet szerint a hidegháborút nevezték így, legutóbb pedig Ferenc pápa a 2015-ös terrortámadások után nyilatkozott úgy, hogy ez egy világméretű háború. A világháború kezdetének, és időtartamának behatárolása azonban több nehézségbe is ütközik. A korábbi háborúkat is helyi konfliktusok előzték meg, napjainkban pedig Irakban, Szíriában, Ukrajnába, Afrikában is harcok dúlnak, a migránsválság nyomán kialakult „inváziós” helyzetet pedig jelenleg képtelenek vagyunk objektív módon értékelni.

A 20. században a kétpólusú világrend teljesen átalakult. A 3. világháború menetére kihatással lehetnek a következő geopolitikai változások:

  • Jelentősen megnőtt Kína befolyása és katonai ereje.
  • Japán újra erőre kapott és az országban fel-felbukkannak világuralomra törő ambíciók.
  • Kialakult az Európai Unió, mint katonai-politikai-kereskedelmi hatalom.
  • Megerősödött az Iszlám világ, melynek katonai-technológiai hatalma lett, világméretű konfliktus kirobbantására.

A harmadik világháborút 6. generációs hadi-technológiával fogják megvívni, ugyanakkor az ukrán konfliktus is bebizonyította, hogy bármilyen fejlett eszközökkel is rendelkezzenek a felek, a harctér sokkal nagyobb annál, hogy képesek legyenek mindent kontrollálni. A modern eszközök energiaforrásokat és irányítási központokat igényelnek, melyek megsemmisülése esetén hasznavehetetlenné válnak.

Egyes vélemények szerint a 3. világháború oka egy véletlen atomrakéta-indítás lesz, melyet egy természeti csapás, meghibásodás vagy UFO fog előidézni. > tovább olvasom

Z generáció

Z generáció nemzedéke

Digitális bennszülött

A digitális bennszülöttek

Z generáció néven szokás emlegetni az 1996 után születetteket. Az X, Y, Z generáció elnevezéseket a marketing szakemberek használják a reklám kampányok kidolgozásánál, amikor a társadalmi rétegek megnevezésére azért van szükség, mert valamilyen terméket célzottan szeretnének reklámozni.

A Z generáció tagjai a modern technika világába születtek bele, nem ismerik az internet előtti életet. Számukra nemcsak hétköznapi dolog a számítógép, az okostelefon és a közösségi hálók léte, hanem létszükségletté is vált. A korábbi generációk a Web 2.0 megjelenésekor annak lehetőségeit próbálták kihasználni, manapság pedig mint segédeszközt használják, a Z generáció jóformán benne él.

A „digitális bennszülöttek” generációja különleges kihívások elé állítja az oktatási rendszereket. Ennek a generációnak a diákjai már úgy érkeznek az iskolapadba, hogy rendelkeznek bizonyos ismeretekkel, a digitális világnak köszönhetően pedig minden információt könnyen elérhetnek. Számukra az a fontos, hogy hatékony rendszerben, érdekes, interaktív órákon fejlődhessenek.

A Z generáció diákjai nem hajlandóak megtanulni azt, amit eléjük tesznek, csupán azért, mert a tanár erre utasítja őket. Meg akarják érteni és át akarják élni azokat a dolgokat, melyekről tanulniuk kell. A tanárok többsége viszont olyan korban szocializálódott, amikor a diákok jogai, érdekei és akarata nem érvényesülhetett, gyakran meg sem jelent. Az oktatási rendszernek nemcsak az Információs Társadalom újfajta igényeivel kell megbirkóznia, de az iskolai fegyelmezés teljesen új eszközeit kell felépíteni.

A Z generációba születetteknek meg kell birkózniuk – a számukra természetes dologgal – azzal, hogy a nap 24 órájában felügyelet alatt tarthatják őket. A térbeli magánéletük jóformán megszűnhet, ugyanakkor az Interneten korlátlan szabadságot kapnak, bárkivel beszélhetnek, bármit elolvashatnak. > tovább olvasom

Y generáció

Y generáció nemzeték társadalom

Y generáció a technológia szerelmese

Az Y Generációhoz tartozók társadalmi elhelyezkedését az információs technológiákkal való találkozásuk határozza meg. A jelenlegi felfogás szerint az 1970-es évek vége és a 2000-es évek eleje között születetteket jelöljük Y generáció megnevezéssel.

Erre a generációra jellemző leginkább a földrajzi eltérés. Tagjaik a nyugati társadalomban, már gyerekkorukban kapcsolatba kerültek a számítástechnikával, és annak szerelmesei lettek. Az internet világát kamaszkorukban ismerték meg, ezért bár otthonosan mozognak benne, idegennek is tekintik magukat.

Az információs társadalomban, az ezredfordulóz, Y generáció technikához, digitális médiához való viszonyát a következő szinteken határozzuk meg:

  • digitális elit – a lakosság mintegy 2/3-a tartozik ebbe a körbe jelenleg. A csoport száz százaléka használja az internetet, és a legtöbbjük néz tv-t.
  • digitális bennszülöttek – ebben a körben többen vannak a férfiak.
  • digitális középosztály
  • hagyományos tömegkultúra-fogyasztók
  • szórakozók
  • elveszett nemzedék.

Az Y generáció tagjai egy olyan világban nőttek fel, ahol folyamatos a sietség, a társadalmi viszonyok és értékek eltolódtak, a munka lett a meghatározó. Sokan közülük nehezen tudnak megbarátkozni a technikai eszközökkel, viszont a tv-nézést alapvető időtöltésnek tartják. Erre a generációra jellemző a „Pán Péter szindróma”. Tagjai fogyasztás tekintetében felnőttként viselkednek, viszont felhalmozás és termelés tekintetében függnek és eltartottak.

A tömegkommunikációs magatartás megváltozása

Az Y generáció életére gyakorolta a legnagyobb hatást a televíziózás, mint kommunikációs eszköz, kialakult annak tekintélyjellege. Konkrét változások is végbementek a tévézéssel kapcsolatba:

  • megszűnt a bemondók „mellszobor”-szerűsége.
  • megváltozott a készülék helye az élettérben – korábban kiemelt ünnepi helyen tartották, most több készülék is helyet kaphat az otthonokban, féltettsége csökkent.
  • a televízió nézés átment háttérfoglalkozássá
  • a lazaság, hibás beszéd, mint stílus jelenik meg
  • rétegigényeket is kielégítenek a tv csatornák.

Az Y generációnál megjelenik a tévé tagadása. Nem összetévesztendő a Z generációnál megjelenő helyettesítéssel, amikor is a számítógép és az internetes technológiák lépnek a televízió helyére. Az Y generációnál, a tévében tapasztalható agresszív kampányok, illetve az erőszak és pornográf tartalommal szembeni tiltakozás jeleként eltávolítják a készüléket a család életéből. > tovább olvasom