Szövegírás / PR-cikk megjelentetés

kreativ-honlapszoveg-iras

Honlapszöveg írás – PR-cikk elhelyezés

Többek között ebben a blogomban is lehetőséget kínálok PR-cikkek megjelentetésére (+ kreatív szövegírás) és szívesen közvetítem munkatársaim felé az érdeklők megkereséseit kreatív szövegírás, honlapszöveg készítés témájában. A public relations cikkek elhelyezése a leghatékonyabb keresőmarketing eljárás

A klasszikus értelemben, a nyomtatott és elektronikus sajtóban eredetileg elterjedt formájától eltérően a Public relations a keresőmarketing területén nem olyan publikációs gyakorlat, amely a sajtó és a szervezeti egységek közös érdekeit szolgálja. A PR-cikkek a keresőmarketingben olyan közlemények, amelyekben szöveges link szerepel, mégpedig abból a célból, hogy a hivatkozott weboldal Google-helyezése kedvezően alakuljon. A PR-cikkek szakszerű elkészítése előfeltételezi, hogy az adott szöveg eleget tesz a Google-optimalizálás bizonyos elvárásainak és ezzel megfelelő szövegkörnyezetet biztosít a kulcsszavas link számára. Emellett természetesen az olvasók számára is releváns információkat kell tartalmaznia a hivatkozott honlapról, illetve az a mögött álló vállalkozásról, szolgáltatásról vagy az ott kínált termékről. A jól elkészített PR-publikáció tehát egyszerre szolgája a kreatív linképítés és az online marketing céljait.

A jelen és számos más blogomban vagy statikus weboldalamon megjelentetett PR-cikk biztonságos webtámogatást nyújt a belinkelt szájtok számára. A közlés feltételeiről többek között itt tájékozódhat:

> tovább olvasom

Az első magyar samizdat kiadványok

Mint ismeretes, szamizdatnak a hivatalos kiadói ügymenet engedélyeztetési eljárásainak mellőzésével, megkerülésével megjelentetett kiadványokat nevezzük. Tágabb értelem a szamizdat magának az illegális kiadói tevékenységnek, a köréje csoportosult társadalmi mozgalomnak is a neve egyben. A kifejezést először a Szovjetunióban megjelent illegális kiadványokra alkalmazták. A kifejezés Nyikoláj Glazkov orosz költő által az 1940-es években alkotott, ironikus felütésű orosz mozaikszó, előtagja az ‘ön-‘, ‘maga’, ‘egyedül’ jelentésű szam, szamo-, utótagjai az izdatyelsztvo (kiadó, kiadás) rövidüléséből ered (ha ez nem jelentene mást, magyarra magánkiadásként lehetne fordítani). A cenzúra kikerülésével megjelent kiadványok megnevezéseként az ötvenes-hatvanas években a szocialista tábor valamennyi országában elterjedt.

Magyarországon 1976-tól kezdve jelentek meg nagyobb számban szamizdat kiadványok (bár szamizdat irodalom az országban és, mint említettük a Szovjetunió uralta keleti blokkban már az ötvenes években is létezett). Eleinte az írógéppel sokszorosított szövegek az emigráns sajtóból átvett újságcikkek, vitairatok voltak, majd e hetvenes évek végén színre lépő demokratikus ellenzék tagjai, szimpatizánsai pedig már névvel vállalták írásaikat, nyilatkozataikat, a gépiratokat pedig fokozatosan stencilezéssel vagy valódi nyomdagépeken előállított kiadványok váltották fel.

Az első szamizdatok közt ezeket tartjuk számon:

  • Marx-körkérdés – Kovács András kezdeményezte 1977 februárjában. Arra volt kíváncsi: vajon mi a marxizmus, és mi a viszonya hozzá „ismerősei és barátai egy részének”. Négy kérdésre kért választ. A beérkezett 21 válaszhoz előszót fűzött: „A hatvanas években jónéhányan a marxizmust választottuk a társadalomról való gondolkodásunk keretének, mások tudatosan elutasították. Ma a »helyzet megváltozásának« egyik legjellemzőbb tünete a marxizmussal kapcsolatos állásfoglalás külső és belső kényszerének eltűnése. Az a »generáció« azonban, amelyhez a kérdéseket intéztem, nem térhet ki az elől, hogy számot vessen ezzel a gondolkodásának és állásfoglalásainak lényegét érintő változással, ha tudatosítani akarja, hol tart ma.”
  • Profil (Kenedi János gyűjteményes kötete
  • Napló (1977 végén Kornis Mihály kezdeményezésére indult „zártkörű” szamizdat: Haraszti Miklós szerint mindössze három példányban forgott a mintegy száz szerző között. A Naplót Kornis azzal a reménnyel bocsátotta útjára 1977 novemberében, hogy a „»lyukas hetvenes évek« történelmi dokumentumává válik, s általa választ kapunk számos olyan kérdésre, amely ma mindannyiunkat foglalkoztat: hogyan élünk; miért élünk úgy, ahogyan élünk; hogyan kellene élnünk? Természetes formát teremt egy kis csoport felelősségteljes társadalmi beszélgetéséhez, esetleg baráti vitáihoz.” Kornis a Naplót valamiféle öndokumentációs lehetőségnek tekintette, olyan kommunikációs fórumnak, ahol érdemi kérdéseket lehet megvitatni. A Napló megszervezése az úgynevezett Pala utcai társaság érdeme volt. Ide tartozott Sulyok Miklós, Petri György, Fodor Géza, Várady Szabolcs, Dalos György és Rimma, Mosonyi Alíz, Jeles András, Kornis Mihály és mások.
  • Túlpartról (interjúkötet, 1978 nyarán jelent meg)

Az 1970-es évek második felében és a nyolcvanas évek elején Ifjabb Rajk László lakásán szamizdat-butik működött. „Keddenként este bárki feljöhetett, s előjegyezhetett a kiállított gépiratos szamizdatból. Aztán Budapest-szerte a hivatalokban gépírónők fekete munkában gyártották az indigós példányokat. A következő kedden a butik nagytáskás látogatóinak egy része meghozta, másika elvitte a „gépiratot”, ahogyan a rendőrségi nyelv hívta az árut. Természetesen tudtuk, hogy a vásárlók között a rendőrség besúgói is ott vannak” – emlékezett Haraszti Miklós.

A legismertebb szamizdat folyóirat Kis János filozófus nevéhez kötődik, ez pedig a

  • Beszélő

amely az 1981-ben indult és első legális kiadásig, 1989-ig, 27 száma jelent meg.

beszelo-szamizdat

A Beszélőnél erőteljesebb, radikálisabb hangot ütött meg a Nagy Jenő által fémjelzett

  • Demokrata

című lap, amely 1986 és 1991 között összesen 41 számot ért meg.

Nem maradhat ki a felsorolásból az emlékezetes, nagy hullámokat vető szamizdat az 1980 októberére elkészült

  • Bibó-Emlékkönyv

A Beszélő már nyomdai technikával készült, számonként mintegy 2000 példányban. Ugyanebben az időben tért át a nyomtatásra az AB Független Kiadó (Demszky Gábor, Hodosán Róza, ifj. Rajk László).

Sajátos színfoltot jelentett az 1985–1988-as évek szamizdat irodalmában az

  • Égtájak Között

– egyaránt jellemezte a kádári szocializmus és a polgári demokrácia elutasítása, miáltal egyfajta harmadik utasság hirdetőjévé vált. A Bartók Gyula és Talata József által képviselt, néha anarchista színezetű, radikális baloldali társadalomkép kivételesnek számított az akkori ellenzéki politikai spektrumban.

egtajak-kozott-samizdat

medium-art-petoczAz 1980-as években nemcsak politikai indíttatású, hanem művészeti szamizdat kiadványok is léteztek. A Médium-Art például olyan kulturális avantgárd szamizdat volt, amely elsősorban a modern, avantgárd, experimentális költészetet kívánta bemutatni, ez Petőcz András kiadásában, szerkesztésében jelent meg, illegális körülmények között (a Médium-Art Stúdió ma is létezik). Publikáltak benne a magyar avantgárd legnagyobb, ma már legendás alakjai, többek közt Erdély Miklós, Szilágyi Ákos, Nagy Pál, Papp Tibor (utóbbi kettő a párizsi Magyar Műhely alapítója volt). A magyar irodalmi progresszió szempontjából fontos, hogy nemcsak Nyugaton jelenhettek meg a “tiltott” kategóriába tartozó művek.

szamizdat első magyar könyv, lap

Az első visszakapott magyar stencilgép. A fotó a 168 óra c. hetilap I. évfolyámanak 20. számában jelent meg. Rajk László (középen) és Demszky Gábor (jobbra) mellett a harmadik személyt tévesen Petri Györgyként azonosították.

Frissítés. Nagy Ilona szíves közlése: “a fényképen látható 3. személy Eörsi János közgazdász. Betlen Anna, aki Eörsi János felesége volt, kérdésre ezt nyilván meg tudja erősíteni. Eörsi János nem él már.” – Köszönjük az információt.


Magyar elsők: Szamizdat kiadványok

Melyek az első magyar szamizdat kiadványok? Lapok, könyvek, kötetek. Eredetileg mit jelent, mi volt a szamizdat a szocializmus éveiben, a Kádár-korszakban? Mikor jelent meg az első szamizdat könyv, lap Magyarországon? Mi volt a szerepe a demokratikus ellenzék tagjainak cenzúra viszonyait mellőző könyvkiadásban, lapkiadásban? Szamizdat sajtó, címzúra, illegális sajtó kiadványok, könyvek, kötet, lap, folyóirat, beszélő, profil, égtájak között, bibó-emlékkönyv, marx-körkérdés, demokrata, napló, túlpartról, első magyar szamizdat | További részletek a Kádár-korszak utolsó éveinek Samizdat-press kiadványairól

Melyek az első magyar szamizdat kiadványok? Mit jelent, mi volt a szamizdat? Mikor jelent meg az első szamizdat könyv, lap Magyarországon? Demokratikus ellenzék

Az első magyar autókölcsönző

Hol működhetett volna másutt az első magyar autókölcsönző, mint a fényes Budapesten, amely akkoriban, Bécset is lekörözve Párizzsal vetekedett mind a divat, mind a technikai fejlődés terén. Nem véletlen, hogy földalatti vasút is itt épült az európai kontinensen elsőként, leszámítva a londonit, ám Anglia mégiscsak szigetország. Szóval Pesten hamarább volt metró, mint Párisban vagy Bécsben vagy Rómában… Igaz, hogy ez csak amolyan kéregvasút,  ám a Millenáris Földalatti mégis első magyar és magyar első.

A közlekedésben más téren elsőbbséget nem igazán sikerült kivívni, de hogy melyek voltak első magyar vívmányok, arról érdemes számot vetni.

Az első magyar gépkocsikölcsönző az Első Világháború előtt, jelesül 1907-ben nyílt meg a Városligetben, éppen szemben a Széchenyi-fürdővel. A vállalkozás gépállományát 12 darab vadonatúj Ford automobil alkotta. Az amerikai autógyártás  csúcsmodelljeit a kockáztatni bátor Häzler Aurél kisvállalkozó egyenesen a detroiti futószalagról rendelte meg az előző év őszén, a szállítás télen történt. A cégalapító ugyanis előzőleg tanulmányútra utazott Amerikába és addig ügyeskedett, míg Henry Ford személyes fogadta gyárában az akkor jelentős magánvásárlói tételnek számító 12 darab T-modell megrendelése ügyében. Ezt a fotót a magyar fiatalember készítette 1906 október 22-én.

ford t-modell elso magyar autokolcsonzo

Henry Ford és az első T-modellek egyike – 1906. október 22., Ditroit, USA

A különös történet további előzményei és a meglehetősen súlyos következmények részletesen elolvashatók itt: Az első budapesti bérautók.

A terjedelmes cikk összefoglalására nem vállalkozunk, csupán kiragadva néhány érdekesség:

  • A sváb származású, magyarként nevelkedő, apai felmenőinek kilétéről semmit sem tudó ifjú 1909-ben már éppen mesterlevele kiváltására készülődött, amikor egy bécsi ügyvéd felkereste vér szerinte apja, Häzler Timót-Eduárd sajnálatos halálának a hírével. Az ifjú Aurél alig is tudott valamit felmenőiről, most azonban nagyobbacska vagyont örökölt a földbirtokos nagypapától. Bár, mint említettük, a mamát rangon aluli rövid vadházassága miatt a zord arisztokrata kitagadta az örökségből, ám az unokára, jobb híján, csak ráhagyta ingó és ingatlan vagyonának töredék részét, a többit az Üdvhadseregre és a bécsi evangélikusokkal jó kapcsolatot ápoló Ungvári Luther Márton Árvaházra testálta. A váratlan örökség több volt annál, amiből pár év alatt el lehetett volna szerényen mulatozni, ám gyáralapításra vagy földbirtok megszerzéséhez kevés volt. Lehetett volna belőle vendéglőt alapítani (Gundelék nagy bánatára…), szép bárházat vásárolni… de Aurél fantáziája az épp hogy csak elterjedt autók felé terelődött.
  • Igen, hősünk a Pesten még épp csak megjelent automobilok megszállottja lett, a családi jussból a Városligetben 1910-ben tucatnyi Ford típusú gépkocsival megnyitotta az első budapesti bérautó kölcsönzőt.

Az egyik gépkocsi kalandos történetéről többet is tudunk Kállay Labord kultúrtörténész kutatásai és Tsúszó Sándor hátramaradt naplótöredékei nyomán. Akit erről bővebben szeretne, gépelje be a kulcsszavak a Google keresőbe, az eredményt ott találja az első találatok között.

Első magyar bérautók Budapesten

Budapesten az első magyar autókölcsönző 1907-ben nyílt meg a Városligetben 12 darab vadonatúj Ford T-modellből álló gépkocsiállománnyal. Közlekedés, szolgáltatás – Budapest. Magyar elsők. Autó, autókölcsönző, bérautó, Google első hely – kereső marketing